2012. január elsejétől hatályos a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló új 2011. évi CLV. törvény, melynek értelmében a saját dolgozók számára szervezett képzések költsége, mint kötelezettséget csökkentő tétel, már nem szerepeltethető a bevallásban.

„A szakképzési hozzájárulás mindenképpen jelentős tényező volt a hazai szakmai felnőttoktatás eddigi történetében, beleértve az informatikai oktatást is. A 2012-ben megszűnt szabályozás óriási előnye volt, hogy lehetővé tette a nagy informatikai gyártók képzéseinek anyagi támogatását is, így a legtöbb gazdasági előnyt adó ismeret elsajátítására is hatással volt” – mondta Fóti Marcell, a NetAcademia Oktatóközpont vezetője.

„Az elmúlt években az IT-oktatások bizonyos szegmenseiben akár 80-100%-os finanszírozási arányt is el lehetett érni. Gondoljunk itt az irodai programcsomagok vagy a felhasználói ismeretek oktatására. Ami a NetAcademia Oktatóközpont háza táját illeti, itt már vegyesebb a kép. A magas szintű IT-oktatások területén ugyanis a törvényben meghatározott napi limitnek megfelelően a finanszírozási arány – tanfolyamtól függően – 10–20 százalékot ért csak el. Ami pedig a nálunk igen nagy népszerűségnek örvendő online oktatásokat illeti, a törvényi szabályozás egészen pontosan nulla százalékos támogatást tett lehetővé, mert sem a törvény szövege, sem a szelleme nem tudott mit kezdeni a tanteremben meg nem jelenő, távolról részt vevő hallgatókkal (jelenléti ív aláírási kötelezettség és hasonló adminisztratív akadályok miatt).”

Mi lesz az IT-oktatással?
Ennyi elemzés után lássuk, milyen hatással lesz a hazai IT-oktatási piacra a szakképzési hozzájárulás eltörlése (valójában nem eltörlésről, csak a szabályok olyatén megváltoztatásáról beszélünk, amely lehetetlenné teszi e hozzájárulás saját dolgozó képzésére való felhasználását). „Maga a szakképzési hozzájárulás a nagyobb cégek (bankok, biztosítótársaságok, gyárak, multik) oktatásfinanszírozási rendszere volt, hisz csak ezeken a több száz munkavállalós helyeken jött össze a személyi jövedelemadó fél százalékából olyan összeg, amely nagyító nélkül is látható volt. Sőt, ezeknél a cégeknél egyes becslések szerint éves szinten 17 milliárd forintnyi elkölthető oktatási keret származott ebből a forrásból. Ebből logikus gondolkodással az is következik, hogy 2012-ben 17 milliárd forinttal kisebb összeg áll rendelkezésre a piac szereplői számára. Ráadásul ez az összeg egyik napról a másikra tűnt el, az érintettek számára a felkészülési idő kimerült a karácsonyi ünnepkör néhány napjában.

Mivel a törvénytervezet jóval az után került az érintett fogyasztók, tehát a dolgozóikat képző nagyvállalatok elé, miután azok befejezték 2012-es büdzséjük megtervezését, arra biztosan számíthatunk, hogy 2012-ben jelentős visszaesés lesz az oktatási piacon, hisz emiatt az „aprócska” tétel miatt nem sok cég nyúlt hozzá a már lezárt 2012-es költségvetési számokhoz. A legnagyobb visszaesést természetesen a 80–100%-os finanszírozású területeken fogják elszenvedni, itt a kiesés akár 60–80 százalékos is lehet az idei évre. Mivel a NetAcademia a felhasználói képzések piacán nincs jelen, a legnagyobb veszteség nem minket fog érni. A magasabb szintű és drágább IT-képzések világában 15-20%-os visszaesésre számítok, hiszen itt az állami finanszírozás sohasem volt teljes körű. Az online oktatások piacán az új törvény kapcsán semmi nem fog változni, lévén hogy eddig is nulla forintokkal járult hozzá az állam az ilyen típusú képzések elvégzéséhez” – részletezte a kilátásokat Fóti Marcell.

Ellehetetlenülő oktatásfinanszírozás?
A szakképzési hozzájárulás sorsa a NetAcademia vezetője szerint eleve meg volt pecsételve. „Uniós előírások miatt a rendszert 2013-ra amúgy is meg kellett volna szüntetni. Az egyetlen probléma a derült égből lesújtó alabárddal és az azonnali 100%-os elvonással van. Arról is lehetne értekezni, mi lett volna, ha előzetesen kiszámítható módon, és ne adj’ Isten fokozatosan vezetik ki a piacról ezt a támogatási formát, de nem ez történt. Más országokban egyébként, ahol a hasonló „piactorzító” támogatási formákat már leépítették, egyéves átmeneti visszaesés után az oktatások volumene visszakapaszkodott a szabályozás megváltozatása előtti szintre. Ha a gazdasági folyamatok normalizálódnak az országban, erre számíthatnak a piac szereplői itthon is. Ellenkező esetben pestiesen szólva, gyenge kezdés után erős visszaesés várható.

Meg kell még vizsgálnunk az oktatásfinanszírozás további konstrukcióit is. A diákhitel hirtelen esik ki a képből, mert piaci alapon működő képzésre nem lehet igénybe venni. Az EU-s pályázatoknál pedig az a helyzet, hogy sorozatban írnak ki olyan pályázatokat, amelyeket senki nem tud igénybe venni, így a teljes keretösszeg megmarad, amire ismét büszkén ki lehet írni valamilyen lehetetlen pályázatot, és ez így megy már legalább két éve. A TÁMOP újkori története nem áll másból, mint használhatatlan kirakatpályázatok körkörös forgatásából. Van pályázati forrás oktatásra? Van. Csak éppen felhasználni nem lehet.

Kíváncsi leszek, 2013-ban hány szereplős lesz az oktatási piac, és vajon én milyen minőségemben fogok akkor cikket írni a Computerworldnek? Felvásárolnak? Vagy mi vásárolunk fel valakit? 2012 a sokk éve lesz.”