Az IVSZ-nek szolgáltató érdekképviseletként kell működnie - fogalmazott Laufer Tamás az IVSZ honlapján is közzétett programjában. Csak így érhető el ugyanis, hogy a magyar GDP-nek megközelítőleg 15 százalékát adó IKT-szektor jelentőségének és gazdasági súlyának megfelelően tudja befolyásolni az iparágat és a gazdaság egészét érintő döntéseket.

- Örvendetesnek tartom, hogy az IVSZ-en belül a klasszikus informatika mellett megerősödött a telekom és az elektronikai gyártás képviselete, hiszen így a szervezetet erősítik a konvergens iparágak is. Ezáltal az IVSZ tagvállalatai mintegy négyezermilliárd forintos éves árbevételt képviselnek. Ha a gazdaságban ennyire meghatározó az a cégkör, amelyet az IVSZ képvisel, akkor úgy vélem, a véleményüknek is meghatározónak kell lennie. Ezért fontos, hogy az iparág képviseletét, fejlesztését professzionálisabb alapokra helyezzük - kezdte a beszélgetést Laufer Tamás.

- Mit ért a professzionálisabb érdekképviseleten?

- Mindenekelőtt azt, hogy kamara típusú szolgáltatásokat kell biztosítani tagvállalataink részére, és kamaraként kell viszonyulnunk a környezetünkhöz. Környezeti tényező például maga a kormányzat, amely nagyon fontos, hiszen ahogy azt programbeszédemben is elmondtam, az IT-piac több mint 50 százalékát a kormányzati megrendelések jelentik, részben közvetlenül az állami intézményeken, részben az európai uniós források szétosztásán keresztül. Ezért fontos, hogy ne csak egy civil szereplője legyünk a társadalomnak, amellyel a kormány, ha akar, kommunikál, de ha nem akar, akkor sem történik semmi. Ott kell lennünk, ahol a források elosztásáról döntenek, ahol az elosztást ellenőrzik és így tovább.

- A kamarai működéshez kell pénz és szakember.

- Igen. Hiszen iparági felméréseket kell készítenünk, bele kell folynunk az iparággal kapcsolatos oktatási és a munkapolitikai kérdésekbe. Ennek a munkának a fejében azonban joggal számíthatunk költségvetési támogatásra. Ez lehet az egyik forrása. A másik pedig az Európai Unió pályázatai, olyan EU-s projektekben, amelyek egyeznek szövetségünk céljaival. Ehhez erősíteni kell az IVSZ-irodát szakemberekkel, projektmenedzserekekkel, akik magasabb szolgáltatási szintet tudnak biztosítani a munkacsoportoknak. A munkacsoportok így jobb minőségű felméréseket, standardokat tudnak előállítani, amelyek viszont képesek támogatni az államigazgatás munkáját. Ez beindíthat egy pozitív folyamatot: az állam jobban értékeli a kapott lehetőségeket, és több forrást biztosít a további munkához. Ezért most nemcsak főtitkárt keresünk, hanem mellé néhány szakembert is.

- Az új kormány ITK-startégiája módosítja az IVSZ iparági stratégiáját?

- Az új kormány nem titkoltan szerkezeti változtatásokra készül, és ez az IKT-piacnak is lehetőséget ad arra, hogy segítse a kormányzat elképzeléseit. Célszerű lenne újragondolni a már futó projekteket. A Nemzeti Digitális Közművel kapcsolatban például az véleményem, hogy a hangsúlyt nem az optikai hálózatra, hanem a tartalomra kellene helyezni. Azt kellene kitalálni, hogy az embereknek hogyan lehetne hatékonyabb hozzáférésük az államigazgatási rendszerekhez, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az oktatási rendszert, munkáltatási rendszert. És ha már mindez megvan, akkor kellene összekötni ezeket egy közműhálózattal. Emellett életet kellene lehelni a TITÁN programba, és szélesebb platformra kellene helyezni a programot az e-befogadás és az esélyegyenlőség jegyében. Erre is igaz, hogy nem a hardver vagy internet osztogatása hoz előrehaladást. A siker kulcsa a tartalom.

- Sok informatikai cég elégedetlen a hazai informatikaiszakember-képzéssel. Az IVSZ tud-e tenni például a szakemberhiány enyhítéséért?

- Jól mutatja a problémát, hogy a hazánkba telepített támogató központok bővítésénél a szűk keresztmetszet az utánpótlás: nincs elég szakember. Jelenleg mintegy 100 ezer ember dolgozik ebben az iparágban, tehát politikai értelemben közel sem jelent akkora súlyt, mint gazdasági értelemben az általuk magas hozzáadott értékkel előállított négyezermilliárd forint. Ennek függvényében Magyarországnak el kell döntenie, hogy akar-e olyan oktatáspolitikát, amely abba az irányba tereli a diákokat és szüleiket, hogy informatikai-mérnöki pályát válasszanak. A prioritásokat az államnak kell megállapítania, de az IVSZ ebben tud segíteni. Egy biztos: ma nincs annyi képzett informatikus, amennyit ne lehetne elhelyezni kvalitásainak megfelelő állásba.

- Az IVSZ széles spektrumát tömöríti az IKT-vállalkozásoknak. Nem okoz ez feszültséget a szervezeten belül?

- Hangsúlyozom, az IVSZ érdekvédelmi képviselet, azaz az iparágért kell kiállnia, lobbiznia, és integrálni kell az iparág minden szegmensét, a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Meg kell találni a közös célokat, és mindenkinek meg kell adni azt a lehetőséget, amit a források megengednek. Ha nő a piac, nő a lobbierő és az ismertség, s az minden tagnak egyaránt jó. A kisvállalatok a szövetségen belül megismerkedhetnek más, hasonló vállalatokkal, tanulhatnak, összefoghatnak, clustereket alkothatnak és így tovább. A nagyobb vállalatok pedig az iparág egészét érintő szabályzókat befolyásolhatják pozitív irányba, illetve segíthetnek elhárítani azokat az akadályokat, amelyek akadályozzák a konvergens technológiák szélesebb körű elterjedését.

- Feladata lesz-e, az ön által vezetett IVSZ-nek, hogy a hazai kkv-kat hozza helyzetbe az IKT-piacot erősen meghatározó kormányzati megrendeléseknél?

- Ez nehezen teljesíthető, hiszen az IVSZ az iparág teljes spektrumát képviseli. Van azonban jó néhány dolog, amiben széles körű az egyetértés. Az egyik - amely a programomnak is része volt -, hogy az IVSZ a magas hazai hozzáadott értéket támogatja. Ezt adhatja kkv, de éppúgy lehet egy multinacionális cég is, amely támogató központot hoz Magyarországra. A koncepcióm része az is, hogy támogassuk kockázati tőke bevonásával vagy akár beszerzésen keresztül azokat a vállalkozásokat, amelyek a hozzáadott érték növelésére törekszenek. Ez nem a multinacionális cégek elleni üzenet, hiszen az iparág nemzetközi jellegéből adódóan vannak olyan termékkörök, amelyeknél ezek a cégek megkerülhetetlenek. Voltaképpen a versenyegyenlőség az, amit meg kell teremteni. Például csökkenteni kellene az úgynevezett 143-as típusú titkosított közbeszerzéseket, és vissza kellene térni az elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazására, hogy csökkenjenek a közbeszerzések körüli visszaélések. Mindezek együttesen a hazai kkv-kra is pozitív hatással lehetnek.

- Milyen IVSZ-t fogunk látni három év múlva?

- Az alapkérdés, hogy az IVSZ hatékonyan működjön. De a szervezet nem önmagában áll. Sikerünk nagyban függ attól, hogy a társadalom mennyire ébred rá arra, hogy az IKT olyan alapiparág, amely nélkül ma már nem lehet sikeres.