- Megfelelő-e a jogi környezet Magyarországon a távmunka számára?

- Akinek munkáltatójával vagy munkavállalójával jogvitája merül fel, nyilván a jogszabályokban fog hibát, hiányt keresni. Öszszességében azonban elmondható, hogy a távmunka szabályozása megfelelő. A Munka Törvénykönyvében foglalt szabályokat kell alkalmazni erre a jogviszonyra, és a törvény külön fejezetben foglalkozik a távmunka részletszabályaival. Jogszabályok hiányára nem lehet hivatkozni a távmunka-végzéssel kapcsolatban.

- Ad-e valamiféle mentességet, kedvezményt a törvény, hogy így ösztönözze a távmunkára való áttérést?

- A jogszabályi környezet nem feltétlenül ösztönzi, de nem is gátolja a távmunka keretében való munkavégzést, ez sokkal inkább munkaszervezői kérdés, nem pedig jogi. Nem vonatkoznak erre a jogviszonyra speciális adójogi szabályok sem, nincs tehát külön személyi jövedelemadó vagy járulék-kedvezmény. Pályázatok útján ugyan lehet különböző technológiai eszközök beszerzését az otthoni munkavégzéshez igényelni, azonban ez adott akkor is, ha a munkáltató nem távmunkához szerez be eszközöket. Más-más szempontok alapján döntenek a felek a távmunkáról: személyi és családi körülmények munkavállalói oldalról, költségoptimalizálás munkáltatói részről.

- Ön szerint mi az, aminek mindenképpen benne kellene lennie a munkahelyi távmunkás szabályzatban, illetve a munkaszerződésben a távmunkával összefüggésben?

- A Munka Törvénykönyve alapos eligazítást ad, hogy mit kell  szabályozni, miben kell megállapodni a szerződésben. A szabályzatot nem szükséges a lehető legaprólékosabban elkészíteni. A legfontosabbak kerüljenek bele: az ellenőrzés, az ellenőrző személyek, az ellenőrzés időtartama, a munka eredményének leadása. A feleknek meg kell állapodniuk számos olyan pontban, amely távmunka hiányában nem merülne fel. Ezek közé tartozik a kapcsolattartás a munkáltatóval, valamint a költségek elszámolása, azok viselése. Fontos lehet továbbá a jogviszony során, hogy a munkavégzéskor keletkezett adatok védelméről a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ki kell emelni még, hogy a munkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen eszközöket a munkáltatónak kell biztosítania. Ezeket tekinthetjük többletjogoknak is, de sokkal inkább fakadnak a távmunka jellegéből.

- Milyen lehetőségei vannak a távmunkás ellenőrzésére a munkáltatónak?

- Erről a feleknek a munkaviszony létrejöttekor meg kell állapodniuk. A munkáltató indokolt
esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését.
Ugyanakkor az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkás munkavállaló munkavégzéshez használt eszközein tárolt, a munkaviszonnyal össze nem függő adataiba. Többletjognak tűnhet a munkáltató oldaláról, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint az ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet. Az ingatlan területére a munkáltató kizárólag a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a szükséges eszközök üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében, valamint a korábban megjelölt időtartam megtartásával léphet be.

- Ha több tíz- vagy százmilliós kár keletkezik egy kikerülő üzletkritikus információ miatt, akkor
ezt aligha fogja tudni a munkabérből levonva érvényesíteni a munkáltató, legfeljebb egy töredékét. A munkáltató teljesen ki van szolgáltatva ennek?

- Valóban speciális téma az adatok védelme, azok megőrzése. Emiatt nem biztos, hogy a távmunka vonzóvá válna a munkáltatók számára. Komolyan meg kell vizsgálni, hogy a távmunkás tevékenysége során milyen biztonsági kihívásokkal kerülhet szembe. A munkavállalóknak rendelkezniük kell azokkal az alapvető IT-biztonsági ismeretekkel, amelyek létfontosságúak az otthonról elvégzendő munkákhoz. Ha ezen ismeretek bármilyen szinten hiányosak, könnyen megtörténhet, hogy a neten küldött anyagok esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek, vagy a vállalkozás szerverei a távmunkások nyitott végpontjain keresztül vírustámadások célpontjaivá válhatnak. A munkáltató tehát ki van téve ilyen és ehhez hasonló veszélyeknek. Amennyiben a munkavállaló szándékosan ad ki adatokat, amelyek a munkáltató üzleti működése során keletkeztek, akkor a munkavállalónak üzleti titok megsértése bűncselekmény miatt kell felelnie.

- Végezhet-e a munkaeszközön nem munkával kapcsolatos tevékenységet a munkavállaló, miután a feladatait amúgy ellátta? Például megnyithatja-e a Facebookot?

- A munkáltató meghatározhatja, hogy az általa biztosított eszközt a távmunkát végző munkavállaló
mely tevékenységre nem használhatja. Persze nem állhat a munkavállaló mellett, azonban léteznek
olyan IT-megoldások, amelyekkel nyomon követhető, hogy milyen tevékenységet végzett a munkavállaló. A munkáltató megkövetelheti megbízható oldalak látogatását is, csökkentve a vírusfertőzés esélyét.

- A távmunkás dolgozó maga osztja be  az idejét, vagy ekkor is megszabható, hogy mikor kell a számítógép előtt ülnie?

- A felek megállapodhatnak, hogy mely időtartamban szükséges munkát végezni, online konferencián részt venni, de eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló a munkaidő beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni.

- Mi történik akkor, ha betörnek a távmunkás dolgozó otthonába és ellopják a céges számítógépet?

- Ilyen eset akkor is előfordulhat, ha a munkavállaló nem távmunka keretében végez munkát.
Ilyenkor a hatóság feladata az elkövetők kézre kerítése. A munkáltató a munkavállalóval szemben
kárigényt nem terjeszthet elő, hiszen nem ő, hanem ismeretlen harmadik személy követett el
bűncselekményt.

- Kötelezheti-e belsős kollégáját a munkáltató, hogy ezentúl távmunkában végezze a feladatát?

- Nem lehet arra kötelezni a munkavállalót, hogy munkáját otthonról lássa el, ez csak a felek
egybehangzó megállapodásán alapulhat. Amennyiben a felek ebben megállapodnak, akkor a munkáltató köteles a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket biztosítani. Amennyiben a munkáltató azért szüntetné meg a munkavállaló munkaviszonyát, mert a dolgozó nem vállalja a távmunkát, munkaügyi jogvitát kell a bíróságon kezdeményezni.

- Köteles-e a munkáltató biztosítani, hogy ha például a munkavállaló valamiért mégis bent kell, hogy dolgozzon alkalmilag (otthonában például csőtörés van), akkor legyen egy állandó hely, ahová leülhet, használhatja a benti infrastruktúrát?

- A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalónak biztosítani a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére, azaz a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyre történő belépést és tartózkodást. A távmunkát végző személy megjelenhet - és akár munkát is végezhet - a munkáltató munkavégzési helyén olyan helyzetekben, amikor otthonában nem tud munkát végezni.

- Távmunkavégzésről csak akkor lehet beszélni, ha a felek a munkaszerződésben kifejezetten megállapodnak abban, hogy a munkavállaló foglalkoztatására távmunkát végző munkavállalóként kerül sor. Mi van akkor, ha nem írnak erről szerződést, de attól még szóban azt közli a főnök, hogy ezentúl nem kell bejárni?

- A távmunkavégzésben csak írásban lehet megállapodni, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkáltató szóban engedélyt ad a munkavállalónak arra, hogy a munkáját - a munkaszerződés módosítása nélkül - otthonában lássa el, az nem minősül távmunkának.

Cikkünk a Computerworld hetilap következő, a távmunkával kiemelt témaként foglalkozó számában nyomtatásban is megjelenik. Figyelmébe ajánljuk "Munka a teraszról" c. kapcsolódó nagy összeállításunkat is, melyben a hazai távmunkahelyzetről és néhány hazai távmunka-bevezetésről is olvashat.