Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója nyitó beszédében kiemelte, hogy az IBM tárolómegoldásai különösen közel állnak hozzánk, mivel a cég ezen a területen legfejlettebbnek számító eszközeit váci gyárából szállítja a világ minden tájára. A rendezvény közönsége láthatta az iparágban egyedülálló centenárium alkalmából készült dokumentumfilmet is, amelyben a világot átformáló technológiákat fejlesztő IBM-esek szólalnak meg. Ezek a technológiák nélkülözhetetlenek voltak többek között ahhoz, hogy az ember eljusson a Holdra, az Apollo 13 legénysége épségben visszatérhessen a Földre, a kereskedelem bevezethesse az IBM által javasolt vonalkód használatát, a légitársaságok áttérhessenek az elektronikus jegyfoglalásra, elkészülhessen az ember géntérképe és az a fejlett mesterséges intelligencia, amely immár nemcsak a sakkban, hanem egy műveltségi vetélkedőben is eredménnyel kel versenyre az emberi elmével. Az IBM PC korszakalkotó jelentőségére aligha kell külön emlékeztetni az olvasót.

A film legnagyobb tanulsága mégis az volt, hogy a megszólalók szerint - akik sok más kollégájukhoz hasonlóan több évtizede dolgoznak a cégnél - az IBM elsősorban az emberekről szól. Kivételes tudású, munkájuk iránt elkötelezett szakemberekről, akiktől munkáltatójuk azt várja, hogy gondolkodjanak és alkossanak, akarjanak és merjenek változtatni. Mindebben a vállalat vezetése is élenjár. Az IBM volt az első cég az Egyesült Államokban, amely elkötelezte magát az egyenjogúság és az esélyegyenlőség mellett, mivel alkalmazottainak sokszínűségében nem a kockázatot, hanem az értéket, az új ötletek forrását látja. A 60-as évek elején, amikor az alkalmazások kezdték kimeríteni a nagygépek memóriakapacitását, az IBM új technológiai alapokra helyezte és pár év alatt lecserélte teljes szerverkínálatát. Ezt sokan őrültségnek vagy egyenesen öngyilkosságnak tartották, mivel a világon akkoriban elektronikusan tárolt adatmennyiség mintegy 70 százalékát IBM gépeken kezelték. De a piac a vállalat vezetőit és az ekkor színre lépő új gépnemzedéket igazolta.

- Az IBM mindig is egyenlő volt a jól menedzselt vállalat fogalmával - mondta Tory Kálmán, aki a 70-es évek elejétől kezdve maga is 29 évig dolgozott a cégnél, és az évfordulók alkalmából megosztotta emlékeit a budapesti rendezvény közönségével. Az IBM-veterán szerint egy ilyen vezetői bravúrnak köszönhető az is, hogy a cég 1936-ban Magyarországra jött. Az IBM ugyanis a legtöbb vállalattal ellentétben nem elbocsátások árán próbálta átvészelni az akkori gazdasági válságot, hanem alkalmazottainak megtartásával raktárra gyártott, majd a fellendülés kezdetekor terítette a piacot.

1,8 zettabájt

A technológiai és üzleti kiválóság szimbiózisának eredménye, hogy a ma már közel 400 ezer főt foglalkoztató IBM a kutatás-fejlesztés terén és a piacon egyaránt sikeres tudott maradni, az elmúlt 18 évben folyamatosan a legtöbb szabadalmat jegyeztette be, és eddigi történetéhez híven ma is olyan megoldásokon dolgozik, amelyek minden bizonnyal szerepet játszanak majd jövőnk formálásában.

Az IBM kutatólaboratóriumaiban zajló, legújabb fejlesztésekről Wolfgang Singer, a vállalat nyugalmazott storage szakértője adott áttekintést. Míg tíz évvel ezelőtt 60 millió tranzisztor jutott egy főre a világon, addig számuk mára elérte a fejenkénti 1 milliárdot. Öt éve még 1,3 milliárd RFID lapka volt használatban világszerte, de ez a szám mára meghaladta a 33 milliárdot. Két milliárd ember használja az internetet, de a gépek közötti adatkommunikáció térhódításával hamarosan nagyságrenddel nagyobb lesz azon eszközök száma, amelyek online kapcsolaton keresztül küldenek és fogadnak adatokat. A feldolgozási kapacitás és a felhasználói tábor ilyen mértékű növekedését az információrobbanás fűti. Az IDC 2008-ban közzétett elemzésében (The Diverse and Exploding Digital Universe) megállapította, hogy a digitális adatmennyiség világszinten évi közel 60 százalékkal nő, és 2011-ben el fogja érni az 1,8 zettabájtot - vagyis az 1800 milliárd gigabájtot.

Az IBM több olyan technológián is dolgozik, amely a jövőbeni adattárolási igények kiszolgálására is képes eszközök alapjául szolgál majd. Ezek egyike a vállalat almadeni kutatóközpontjában fejlesztett, tároló osztályú memória (storage class memory), amely a Racetrack, azaz versenypálya kódnevet kapta, mivel szilíciumlapkán kialakított, pár nanométeres vezetékei, „alagútjai" a jelenlegi merevlemezekhez, illetve Flash memóriákhoz viszonyítva 100-szor nagyobb tárolási kapacitást és milliószor gyorsabb írást-olvasást tesznek lehetővé. Singer szerint a Racetrack technológiára épülő első tárolómegoldások megjelenése 5-7 éven belül várható.

Az IBM Research zürichi laboratóriumában pedig a kutatók a szilíciumon túl keresik a nagyon nagy kapacitású adattárolás lehetőségeit. Egyik projektjük során tavaly a világtérképet 11x22 mikrométeres méretben rögzítették 3D-ben egy műanyag lapkán, alig több mint 2 perc alatt. A térkép, amelyet 500 ezer, egyenként 20 négyzetnanométeres képpont alkot, olyan kicsi, hogy ezer példányban elférne egy sószemen.

 Adattárolás a felhőben

Délután három szekcióban folytatódtak a fórum előadásai, amelyeken a közönség az IBM jelenleg elérhető legfejlettebb tárolómegoldásaival ismerkedhetett meg. Közéjük tartozik a SONAS horizontálisan bővíthető, hálózati csatolású háttértár-rendszer, amely a számítási felhő lehetőségeit kiaknázva extrém méretezhetőséget kínál nagyon nagy adatmennyiségek hatékony tárolásához. A SONAS több milliárd fájlt, akár 14,4 petabájt tárhelyet képes kezelni egyetlen fájlrendszerben, másodpercenként 403 ezer írási-olvasási művelet (IOPS) teljesítmény mellett, amivel a közelmúltban új csúcsot állított fel. A SAS és SATA merevlemezeket támogató SONAS emellett olyan funkciókkal rendelkezik, amelyekkel az alkalmazások és szolgáltatások leválaszthatók az infrastruktúráról, a tárolómegoldás így könnyebben integrálható a vállalat IT környezetébe, és rugalmas változáskövetést biztosít.

Az IBM XIV Storage System csúcskategóriás tárolórendszer szabványos, kereskedelmi forgalomban kapható hardverösszetevőkből épül fel. Innovatív, rács topológiájú architektúrája folytán a lehető legmagasabb szintű megbízhatóságot, teljesítményt és funkcionalitást kínálja alacsony birtoklási összköltség és egyszerű menedzselhetőség mellett. Ezt a tárolómegoldást több hazai szervezet is használja már, például a közszféra és az ipar területén.

Az esettanulmányok mellett a résztvevők az IBM System Storage Easy Tier szoftverének demóját is láthatták, amely az aktív adatokat automatikusan áthelyezi a gyorsabb elérést biztosító SSD meghajtókra, és ezzel akár 200 százalékkal is növelheti a rendszerek teljesítményét.