A cikk a természettudományok irányából közelít az adatrobbanás jelenéségéhez, majd annak fontosabb közgazdasági és vállalatvezetési vonatkozásait mutatja be példákon keresztül.

Mit is értünk big data jelenségen? A big tulajdonképpen azt jelenti, hogy nagyon sok adatból álló adatbázis vagy adatkészlet. Olyan sokból, hogy azt már nehéz a megszokott, általánosan rendelkezésre álló adatbázis-kezelő alkalmazásokkal manipulálni. Óriási adattömeg, amelynek kezelése (létrehozása, tárolása, feldolgozása, továbbítása, lekérdezése stb.) a technikai lehetőségek határát feszegeti. Mivel a technika állandóan fejlődik, ez a határ folyamatosan előre tolódik, a big data tehát értelmezhető, de folyamatosan mozgó célpont. Kétségtelen, hogy manapság sok olyan tudományos program van (például genetikai, meteorológiai, részecskefizikai, hálózatkutatási területeken), amely évente több terabájt adatot produkál. Azt se felejtsük el, hogy az új évszázad eleje óta a digitálisan tárolt információ mennyisége meghaladja az analóg módon (például nyomtatott könyvekben) rögzítettekét: 2007-ben a tárolt információ már 94%-a digitalizált volt. Becslések szerint a tárolt adattömeg körülbelül 18 hónaponként megduplázódik.

A big data jelenségen nem csak az adatok mennyiségének növekedése, a mennyiségi értelemben vett adatrobbanás értendő. A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkben is hivatkozott Gartner Group a nagy adatbázisok három fontos tulajdonságát emeli ki. Az első ezek közül az adatok mennyisége (volume). A második az adatok változatossága (variety), az adatfajták és források sokfélesége. A sejtkutatás területén például nagyon sokféle és egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő adatot kell összegyűjteni és feldolgozni. A harmadik tulajdonság a sebesség (velocity), ami egyrészt az adatok keletkezésének gyorsaságára vonatkozik, másrészt a hasznosításhoz rendelkezésre álló időre.

A Financial Times a közelmúltban „digitális aranybányá"-nak nevezte a fenti tulajdonságokkal bíró hatalmas adattömegek előállításában, feldolgozásában és felhasználásában rejlő lehetőséget. Számos jele van annak, hogy az óriási méretű digitalizált adatbázisok előállításának, rendezésének és feldolgozásának technikai lehetősége a társadalomtudományi kutatásokra is jelentős hatást gyakorol. Ugyanez a helyzet a vállalatvezetéssel is. Gazdasági, illetve vezetési célú statisztikai elemzések persze régen is készültek, a big data jelenség azonban megváltoztatta a nagyságrendeket. Hogy mennyire, azt érzékeltessük egyetlen példával: egy 2008-as kutatás megállapította, hogy egyedül a Yahoo cég havonta 110 milliárd (!) adatot gyűjt össze az ügyfeleiről.

Bőgel György cikke a vállalati adatrobbanás jelenségével kapcsolatban két fontos trendet emel ki. Az első: a vállalati informatikai beruházások éves nagysága manapság több trillió dollárra rúg és az elmúlt években jelentős emelkedést mutatott. Eközben az információk keletkeztetésének, menedzselésének és tárolásának fajlagos költsége az elmúlt öt évben a hatodára zsugorodott.

A vezetés és a döntéshozatal szempontjából a legfontosabb változás az intuitív, múltbeli tapasztalatokra, ösztönre, megérzésekre, kétes információk alapján kialakított véleményekre alapozott döntések visszaszorulása. Az adatokra alapozott döntések könnyebben algoritmizálhatók és automatizálhatók. Az automatizálásnak többféle pozitív hatása lehet: kisebb költségek, rövidebb döntési ciklusidők, kisebb esély emberi hibákra, több lehetőség a döntések decentralizálására.

- A big data jelenség új színt hoz a piaci versenybe - állapítja meg Bőgel György. Az adatbázisok a vállalati vagyon fontos részét képezik, amit menedzselni, hasznosítani és értékelni kell. Ma már sok olyan vállalat van, amely petabájtos nagyságrendben tárol adatokat, a száz terabájtos nagyságrend pedig már szinte általánosnak tekinthető a nagyobb cégek körében. Az adatbázisokkal kapcsolatos tudás, az adatbázisok tartalma, feldolgozásuk technikája növekvő fontosságú versenyképességi tényező. Minden jel arra mutat, hogy ez nemcsak vállalatokra vonatkozik, hanem régiókra, sőt országokra is. A lehetőségek szempontjából különös figyelmet igényelnek az olyan adatintenzív területek, mint például az egészségügy vagy a pénzügyi szolgáltatások.

A verseny munkaerő-piaci változásokat is hoz. A nagy digitális adatbázisok kezelése és elemzése különleges szakértelmet kíván, ami nem áll mindenütt korlátlan mennyiségben rendelkezésre. A keresleti előrejelzések egyes országokban tíz-, sőt százezres nagyságrendű munkaerőhiányt jósolnak. Ne feledjük, nemcsak informatikusokról és matematikusokról van szó, hanem olyan üzleti, államigazgatási, egészségügyi és más vezetőkről, akik megértik az adatokban rejlő lehetőségeket és ki is tudják azokat használni.

Az IQSYS számos szolgáltatása szorosan kapcsolódik az adatrobbanás leírt jelenségéhez. Papp Attila, a cég üzleti intelligenciával foglalkozó szakértője (Bőgel György egy korábbi cikkének társszerzője) az üzleti vonatkozású kihívásokkal és lehetőségekkel kapcsolatban a következőket emeli ki:

Fontos látni, hogy bár az elnevezés műszaki kérdések köré csoportosuló problémakört sejttet a big data jóval többet jelent nagy adattömegek kezelésénél. Arról van szó, hogy megváltozik az adatokhoz fűződő viszonyunk, és nem csak abból a szempontból, hogy hogyan, de az is, hogy mikor és mire használjuk azokat. Másként fogunk gondolkodni az üzletről, más típusú kérdéseink lesznek pusztán azért, mert megtehetjük. Ha pontosabb rálátásunk van a környezetünkre, akkor gyorsan tudunk megalapozott döntéseket hozni. Hasonlóan ahhoz, ahogy a röntgen megváltoztatta az orvosi diagnózisok felállításának módszereit. Finomabb lehet a piac szegmentálása, sokkal gazdagabb, nemcsak demográfiai, hanem viselkedésalapú ügyfélprofilokat hozhatunk létre, amelyek ráadásul nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolatait, hálózatát is figyelembe veszik. Óriási lehetőség van az adattömegben rejlő mintázatok alapján történő előrejelzésekben (Pattern-based Strategies - a Gartner Group elnevezésében). Az analitika mellett természetesen különös hangsúlyt kapnak a big data világában az integrációval, adatszervezéssel és információmenedzsmenttel kapcsolatos műszaki feladatok is, amelyeket az elemzésekkel és a kapcsolódó tanácsadással együtt egy kézből vehetik igénybe az IQSYS ügyfelei.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható.

(A szerző a CEU Business School egyetemi tanára.)