Aggályos szoftverbeszerzések
Három, magyar tulajdonban lévő cég kifogásolja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság - áfa nélkül becsült értéken 25 milliárd forintos - szoftver beszerzési tenderét, közölte az MTI-vel Kürti László, az Open SKM Angecy Kft. ügyvezetője. A központosított közbeszerzési eljárás alapján keretmegállapodást kötnek már korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verziókövetésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére - áll a Közbeszerzési Értesítőben. A három cég, az Open SKM Agency Kft., az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft., valamint a Multiráció Kft. szerint a pályázat versenykorlátozó, mert gátolja a nyílt forráskódú szoftvertermékek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és az államigazgatásban - mondta Kürti László.
A nyílt forráskódú szoftverek programjának dokumentációját nyilvánossá teszik, míg a zárt forráskódúakét, mint amilyenek a Microsofté, nem. A tenderdokumentáció műszaki leírása alapján feltételezhető, hogy csak Microsoft szoftverrel lehet pályázatot nyerni. Ezért a három cég először konzultációt kezd a Közbeszerzési Döntőbírósággal, kezdeményezik a kiírás visszavonását a Miniszterelnöki Hivatalnál valamint bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál - mondta Kürti László.
Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a cégek félreértik a helyzetet, mert a keretmegállapodás éppen nyitást jelent a nyílt forráskódú szoftverek beszerzéséhez. Ezen a pályázaton meghirdetett keretet csak olyan mértékben használják ki, amilyen mértékben erre szükség van. A tenderen azért a Microsoft típusú szoftverek szerepelnek, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon is. Több más tender van, amelyen az állami és közintézmények is beszerezhetnek bármilyen szoftvert - magyarázta a szóvivő. Példát idézve hozzáfűzte, Németországban néhány éve olyan mértékben lassította le a rendszert a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására való áttérés, hogy végül visszatértek a felhasználók által leginkább ismert zárt forráskódú rendszerre. A nagy tömegű felhasználás esetén ugyanis a nyílt forráskódú rendszer megismertetése nehezebb és drágább is. A nyílt forráskódú szoftver ugyan ingyen van, de a fejlesztés, a támogatás költségeit figyelembe véve jóval drágább lehet a zárt forráskódúnál - tette hozzá a szóvivő.
Kürti László, az Open SKM Angecy Kft. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a Microsoft ugyan a kormányok rendelkezésére bocsátja a szoftver kód említett dokumentációját, de az esetleges fejlesztéseket nehezen lehet megvalósítani, vagy azok egyáltalán nem illeszthetők a Microsoftéhoz. A brit BECTA ügynökség, amely oktatási kommunikációs és technológiai ügyekkel foglalkozik egy nemrégiben készült felmérésében megállapította, hogy az általános iskolák esetében a szoftverekkel kapcsolatos összes költség 75 százalékkal, a középiskolákban pedig minimum 25 százalékkal csökkenthető nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával.
Az Open SKM Agency Kft. a Sun Microsystems StarOffice nevű szoftverének magyarországi képviselője, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. nemzetközi nyílt forráskódú vállalati termékek, többek között a Red Hat disztribútora és fejlesztője, a Multiráció Kft. szintén önálló nyílt forráskód alapokon végez szoftverfejlesztéseket.



Az IBM Magyarország és a CNW Zrt. közös szervezésében "Vállalati közösségi és mobil megoldások az üzlet szolgálatában" címen megrendezésre kerülő konferencia kapcsán Mészáros Tamás, a CNW értékesítési igazgatójával nyilatkozott a hazai tapasztalatokról.



3 hozzászólás
Kiválóan szerepel a Linux a német közigazgatásban, link: http://itcafe.hu/hir/linux_nemetorszag_munkaugyi_hivatal.html Daróczi Dávid kormányhazug: Németországban néhány éve olyan mértékben lassította le a rendszert a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására való áttérés, hogy végül visszatértek a felhasználók által leginkább ismert zárt forráskódú rendszerre.
A blackPanther már két éve erről papol és perel, hogy lehet, hogy abból senki nem csinált soha média hírt ? Persze azok nem a Kürt. De ha már ilyen lépéseket tesznek, miért nem keresik fel egymást ?! Megint száz felé lép mindenki, a végén meg semmi nem lesz belőle...
Fel kéne világosítani ezt a Daróczi Dávidot. Vagy fülészetre vinni, hogy ne csak a Microsoft által sugallt (hamis) hangokat hallja meg, hanem az Európai Unió hangját is, miszerint a nyílt forráskódra való áttérés európai STRATÉGIAI kérdés. El kellene mondani neki, hogy itt, Törökbálinton az önkormányzatban sikeres átállást hajtunk végre a COSPA Eu-s projekt keretében, évi 4 milliót megtakarítva. Az lehet, hogy a központi szerveknél hiányzik a szakértelem, de akkor nem az a megoldás, hogy milliárdokat fizetünk drága szoftverekre, hanem szakértőket alkalmazunk. Én rendelkezésre állok.