Lépten-nyomon azt hallani, hogy az informatikusok iránt világszerte óriási a kereslet. Örökzöld téma, hogy a hazai egyetemekről, főiskolákról nem kerülhet ki annyi friss diplomás, mint amennyit a magyar és a külföldi piacok fel ne szívnának. Ugyanakkor sok szó esik arról is, hogy vajon a felsőoktatás igazán használható tudást ad-e a fiataloknak. A vélemények bizonyos tekintetben hasonlók, ám vannak olyan kérdések is, amelyekben igencsak eltérők a tanácsadók, fejvadászok tapasztalatai. Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt néhány évben, sőt az utóbbi hónapokban milyen új tendenciák figyelhetők meg a hazai IT-álláspiacon.

Hiány van programozókból
Nem igazán változott az elmúlt néhány évben a szoftverfejlesztők iránti kereslet. Mind a nagy, multinacionális kutatás-fejlesztési központok, mind a hazai kis- és középvállalatok bőven kínálnak állásokat; gyakorlatilag minden cég C#, C++ és Java-fejlesztőket keres. Újdonságnak számít a mobilalkalmazás-fejlesztés. Egyelőre kevés olyan szakember van, aki kielégítő szinten műveli ezt a területet. Ugyan még a piac sem szívna fel nagy tömegű fejlesztőt, arra a néhány pozícióra is nehéz megfelelő embert találni.

Bőven van kereslet a projektmenedzserek iránt is. Sok helyen van szükség gyakorlott programmenedzserekre, továbbá az IT-infrastruktúrához, valamint az IT-biztonsághoz értő projektmenedzserekre. „A nyugati világból kiinduló válság hatására a vállalatok egyre több pozíciót hoznak az Egyesült Államokból és több nyugat-európai országból Magyarországra. Ennek tudható be, hogy ma mintegy háromszor annyi pozícióra keresünk IT-szakembereket, mint tavaly. Pedig a tavalyi év se volt rossz, a mélypontot 2009 jelentette. Programozókból egyértelműen hiány van, és a meglévőket is nehéz fellelni. Jellemzően olyan típusú emberekről van ugyanis szó, akik szép csöndben végzik a dolgukat, nem keresnek aktívan állást. A fejvadásznak kell rábukkanni a jó fejlesztőkre, és elcsábítani őket. A legnagyobb kereslet az objektumorientált programozáshoz kötődő szakemberek, valamint a beágyazott rendszerekhez értők iránt mutatkozik" - tájékoztatott Spiller László, az Adecco vezető tanácsadója.

Keresik az idősebb fejlesztőket is
Az egyetemről kikerülők sokszor az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. Az objektumorientált programozás terén például nem ritka, hogy még a definíciókat sem tudja a jelölt, és ez komoly gond. Az Adecco tapasztalata szerint nagyon fontos az elméleti tudás - kizárólag annak birtokában lehet hatékonyan dolgozni. Manapság olyan magasak az elvárások, olyan gyorsan kell reagálni, hogy képtelenség a Google-ra hagyatkozva boldogulni. De természetesen a jól megalapozott szaktudás önmagában nem elég. Rendkívül fontos a jó kommunikációs készség és a nyelvtudás is. Nem véletlen, hogy a tanácsadó cégnél minden állásinterjút angolul folytatnak. A magas szintű angolnyelv-tudás mindenütt alapkövetelmény, második nyelvet csak nagyon kevés munkáltató ír elő.

„Az utóbbi 10-12 évben sajnos sokat romlott a fiatalok szaktudása, függetlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézményből kerültek ki. Éppen ezért nem is állítok fel rangsort, nem jelent sem jó, sem rossz pontot, hogy hol végzett az illető, mindenkit meghallgatok. A meglehetősen gyenge mezőnyben természetesen vannak kivételek, például azok a villamosmérnökök, akik programozásra adják a fejüket, és beágyazott rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. Ezen a területen azonban - a nagyobb tudás dacára - általában alacsonyabbak a fizetések az átlagosnál. A szoftverfejlesztői munkakörökben, kortól és nemtől függetlenül mindenki labdába rúg. Ha valaki szakmailag elismert, jól tud angolul és megvan a szükséges kapcsolatteremtő képessége, akár 60 évesen is jó pozícióra számíthat. E téren sokat változott a helyzet az utóbbi időben" - mutatott rá Spiller László.

Legfőbb elvárás a stabilitás
De vajon melyek a munkavállalók legfőbb elvárásai a munkahellyel kapcsolatban? Az Adecco tapasztalata szerint mindent megelőz a stabilitás iránti vágy, a szakmai fejlődés lehetősége csak a második helyen szerepel. Ami a fizetéseket illeti, a többéves gyakorlattal rendelkezők általában akár havi 100 ezer forintot is beáldoznak, ha stabil, kiszámítható munkahelyet találnak. Megtehetik, hiszen az informatikában általában átlag fölöttiek a bérek.

A frissen végzettek kezdőbére többnyire bruttó 250-300 ezer forint, de vannak helyek - főként a pénzügyi szektorban -, ahol megadják a 350 ezer forintot is. Egy Java- vagy dotnet-fejlesztő két év múlva bruttó 400-500 ezer forintra számíthat. Ha valaki jól teljesít, 5 év alatt elérheti a bruttó 700-800 ezer forintos havi fizetést. Átlagon felül fizetik a projektmenedzsereket is, náluk sem ritka a havi 700-800 ezer forintos bruttó bér. Az IT-piacon a hálózati rendszermérnökök fizetése a legmagasabb. Egy CCIE képesítéssel rendelkező, 8-10 éves szakmai és némi projektmenedzsment-tapasztalattal bíró szakember megkereshet havi bruttó 1,1-1,4 millió forintot is.

Jelenleg a magyar informatikusoknak nem igazán éri meg a külföldi munkavégzés. Ha valakinek szerencséje van, és Angliában vagy az Egyesült Államokban kap egy jó munkát, az természetesen vonzó lehet, ám a környező országokban, sőt például Spanyolországban sem lehet a hazainál lényegesen magasabb bérekre számítani. A tanácsadó tapasztalata szerint a bérkülönbség nem éri el a 20 százalékot.

Elhúzódó döntések
Az elmúlt egy év informatikai álláspiacán 2011-ben iszonyatosan lelassultak a folyamatok. Az állásokra jelölteket kereső vállalatok, miután megkapják a javaslatokat, akár 2-3 hónapig is elhúzzák a döntést. A válság előtt még a kiválasztás nagyon gyorsan ment, majd a válság lelassította a folyamatot. Idén, az év első felében némi gyorsulás mutatkozott, ám szeptembertől ismét alacsonyabb sebességfokozatra kapcsoltak a cégek. Fröhlich Péter, a P&Bert ügyvezető igazgatója szerint a kiválasztások elhúzódása azt jelzi, hogy a döntéshozók nem tudnak, nem akarnak, nem mernek dönteni, vagy - a multinacionális cégeknél - nem kapják meg az anyavállalat engedélyét a létszámnövelésre. Az is előfordul, hogy menet közben, már az álláskiírást követően döntenek a központban a létszámstopról.

A jelenlegi hazai IT-álláspiac másik fontos tapasztalata, hogy bizonyos területeken csak látszólagos a szakember-túlkínálat. A potenciális jelöltek bizonytalanok, nehezen állnak rá a váltásra. Jól jelzi ezt, hogy amíg korábban a P&Bert tíz megkeresésből hat-hét embert tudott elcsábítani, addig ma legfeljebb kettőt-hármat. A jó emberek nem akarnak mozdulni, félnek az ismeretlentől, még akkor is, ha az új helyen esetleg 100 ezer forinttal magasabb fizetést kapnának.

Csak a harmincas értékesítők kellenek
Az IT-szolgáltatói piacon óriási a kereslet az értékesítők iránt. Manapság azonban van egy nagy változás a korábbiakhoz képest: az értékesítésben már a negyvenesek is időseknek számítanak. „Szinte minden megkeresés a harmincas korosztályt célozza. A vállalatok vezetői úgy látják, hogy a negyveneseket borzasztóan megviselte a válság, és nem tudnak megfelelni az elvárásoknak. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy harmincévest kevesebb pénzért lehet megkapni, mint egy idősebbet. Inkább engednek tehát a szakmai elvárásokból, csak fiatal legyen a munkatárs, és megfelelő legyen a személyisége" - hangsúlyozta Fröhlich Péter.

Az értékesítés mellett évek óta jól tartja magát az álláspiacon a másik slágerterület, a szoftverfejlesztés. Ezen a téren nem a kor számít, hanem egyértelműen a tudás. Mivel a P&Bertnek több német kötődésű multinacionális ügyfele van, nagy harcot folytatnak a németül (is) tudó programozókért. „Kis túlzással az egész toborzópiac ugyanazt a néhány száz szoftverfejlesztőt próbálja megszerezni. Hivatalosan ugyan a pozíciók kiírásakor csak előnyként jelölik meg a németnyelv-tudást, de a gyakorlat mást mutat. Nem elég az angol, a németet is megkövetelik" - hívta fel a figyelmet a fejvadász.

Általános rossz hangulat
A nagyobb vállalatok egyre kevésbé hajlandók megbízásos alapon foglalkoztatni a munkatársakat. Az a biztos számukra, ha IT-szakembereik a cég alkalmazottai. Emellett egy másik, teljesen új irány is kezd terjedni a multik körében: vannak cégek, amelyek deklaráltan nem kívánják meg, hogy a dolgozók éjjel-nappal a rendelkezésükre álljanak. Munkaidőben azonban nagyon kemények a feltételek. Van, ahol még a mobiltelefont sem szabad bekapcsolni, és szigorúan be kell tartani a napi 8 órás munkaidőt, mégpedig az irodában. Este és hétvégén azonban nincs pluszmunka, sőt hivatalos e-mailt vagy SMS-t sem kap a dolgozó a munkaidőn kívül.

Egész más a helyzet a magyar cégeknél, amelyek jellemzően kisebb fejlesztésekből élnek, és teljes mértékben ki vannak téve a hazai piaci viszonyoknak. Sokan az életükért küzdenek; ha csak kilátásban van egy projekt, már keresik az embereket, lehetőleg a legolcsóbbakat, hogy aztán a startpisztoly eldördülésekor azonnal nekiláthassanak a munkának. A magyar kis- és középvállalatoknál továbbra is kedvelt a megbízásos szerződés.

Ami a fizetéseket illeti, az IT-piacon a vezetők még mindig átlagon felül keresnek. Az értékesítők javadalmazását a munkaadók idén szeptembertől próbálják módosítani. Amíg korábban a munkatársak általában jövedelmük 80 százalékát kapták meg fixen, és 20 százalék volt a teljesítményfüggő bónusz, addig manapság egyre gyakoribb a 70:30-as arány. Különösen a külföldi tulajdonú cégek mennek el ebbe az irányba.

Az utóbbi időben a szoftverfejlesztőknél nem volt drasztikus jövedelemváltozás, noha vannak olyan cégek, különösen a multinacionális vállalatok között, amelyek megpróbálják lenyomni a fizetéseket. „A hazai átlagot meghaladó fizetések dacára elég rossz hangulat van a cégeknél. Amennyire bizakodóan tekintettek a jövőbe 2011 elején, mára annyira elromlott a közhangulat. Az elmaradó üzletek, a kifizetetlen projektek a munkaadókra és a munkavállalókra, és így természetesen a fejlesztőkre is kihatnak" - mutatott rá Fröhlich Péter.

A fejvadász tapasztalata szerint nem minden multinál lehet jól keresni, de az sem igaz, hogy a hazai kis- és középvállalatoknál alacsonyabbak a jövedelmek. Ha egy kis magyar cég például játékszoftvereket fejleszt, ráadásul külfödre is szállít, akkor munkatársai átlagon felül kereshetnek.

Jövőre is növekvő kereslet várható
A Profession.hu oldalán található közel 800 álláshirdetés is azt jelzi, hogy továbbra is az IT az egyik legkeresettebb terület a munkaadók körében, sőt idén nőtt a feladott hirdetések száma 2010-hez képest. A statisztikák szerint a hirdetések továbbra is elsősorban az 1-3 év tapasztalattal, felsőfokú végzettséggel és legalább angolnyelv-tudással rendelkező jelölteknek kedveznek.

A pályakezdők körében azok vannak előnyben, akik már tanulmányaik alatt tapasztalatra tesznek szert. Mivel nagyon nehéz jól képzett szakembereket találni, sok cég dönt úgy, hogy kineveli saját maga számára a tehetségeket. „A legnépszerűbbek a programozó/fejlesztő pozíciók, ugyanakkor ezek a legnehezebben betölthető állások is. Nagy kereslet mutatkozik a rendszerüzemeltetők, a rendszer- és tesztmérnökök iránt is. Nagyon sok nyitott pozíció van az IT-support és a helpdesk területén. Ez utóbbi területen különösen fontos a nyelvtudás, gyakran nem is várnak el szakmai tapasztalatot, csak esetleg releváns végzettséget. Egyre inkább jellemző IT-berkekben a projektalapú munkavégzés is" - tájékoztatott Ráthonyi Vera vezető toborzási tanácsadó.

Az előrejelzések szerint 2012-ben tovább nő a kereslet az IT-szakemberek iránt. Előreláthatóan egyre nagyobb jelentősége lesz a mobil-, illetve a digitálismédia-piacnak. A legnagyobb kereslet a szoftverfejlesztő (alkalmazásfejlesztő, mobilfejlesztő) munkatársak iránt ígérkezik. Habár a piacon túlkereslet van, mégsem könnyű az álláskeresők helyzete, mert a cégek igen magasra teszik a lécet. Ugyanakkor a vállalatok több és célzottabb csatornán (például virtuális állásbörzén) próbálják meg elérni a jelölteket.

Nő a virtuális állásbörze népszerűsége
Jóllehet az IT-álláspiacon túlkereslet van, Ráthonyi Vera tapasztalata szerint sok pályakezdő informatikus - megfelelő gyakorlat híján - nehezen tud elhelyezkedni. Számukra az elsődleges szempont, hogy végre találjanak egy megbízható munkahelyet. A jelöltek általában fontosnak tartják a szakmai kihívásokat, a fejlődés, az előrelépés, a tanulás lehetőségét. Természetesen számítanak és folyamatosan nőnek az anyagi elvárásaik, de a biztonságra való törekvésük még ennél is fontosabb. Mivel hiány van jól képzett, nyelveket beszélő IT-szakemberekből, a cégek igyekeznek egyre több, célzottabb fórumon keresztül elérni a potenciális munkatársakat. Problémát okozhat az is, hogy Magyarországon általában, de ezen a területen különösképpen nem mobilisak a munkavállalók. Így a vidéki cégek nehezen találják meg a megfelelő munkatársakat. A The Network (aminek a Profession.hu is a tagja), valamint a holland Intelligence Group 2011-es felmérése szerint a magyarországi munkavállalók országon belüli mobilitási hajlandósága 63 százalék, szemben a nemzetközi 66 százalékos aránnyal.

Az olcsó és jó munkaerő reményében várhatóan egyre több fejlesztőcég települ Magyarországra. A még mindig hiányos nyelvtudás, valamint a jól képzett szakemberek hiánya miatt azonban vélhetően nem lesz egyszerű dolguk.

Az IT-területen dolgozó munkavállalókat továbbra is speciális bánásmódban kell részesítenie a cégeknek ahhoz, hogy megtalálják és elcsábítsák őket. Érdekes tendencia, hogy egyre többen vesznek részt a Profession.hu virtuális állásbörzéjén, aminek egyik legfőbb célcsoportját a tapasztalattal rendelkező IT-szakemberek képezik. Ráthonyi Vera szerint a népszerűség egyik fő oka, hogy az IT-szakma álláskeresői szívesen kihagyják a nyakkendős, személyes állásinterjúkat, és előnyben részesítik az álláskeresés virtuális formáját.