Az Intel, 1,6 gigahertzes Atom processzora a netbookok kvázi szabványos erőforrásának számít. Éppen ezért ha komolyabb babérokra törő gépben látjuk viszont, akkor arról nehezen hisszük el, hogy az Intel legkisebb CPU-jával többet tud nyújtani, mint a legkisebb kaliberű mininoteszek. Az ASUS N10J - hiába hasonló méretű és küllemű, mint a netbookok - érdekes félszerzet, mert úgy pályázik az ultrahordozható, teljes értékű noteszgépek babérjaira, hogy kevesebbe kerül, de mindenben erős, amiben azok is jeleskednek. Ezek a pehelysúlyúak jól teljesítenek az akku-üzemidőben, amiben a netbookok is kimondottan jók.

A különbség a CPU, és esetenként a grafikus vezérlő teljesítményében keresendő, természetesen a jóval drágább ultrahordozható gépek javára. Az Asus noteszgép-üzletágánál azonban úgy gondolták, hogy a megfizethető árért cserébe megkockáztatják, hogy Atomra épülő noteszgépet készítsenek.

A konfiguráció az Intel 945GSE alaplapi chipkészletből fakadóan nagyon hasonló a netbookokhoz. Az viszont nem jelentéktelen eltérés, hogy egy 256 megabájtos, saját VRAM-al szerelt Nvidia GeForce 9300M GS diszkrét grafikus vezérlővel fejelték meg a már unalomig ismert konfigurációt. Ennek külön érdekessége, hogy egy kapcsolóval tiltható-engedélyezhető, így ha úton vagyunk, és a hosszú akku-üzemidő a cél, akkor visszaválthatunk a kisebb étvágyú integrált VGA-ra. Az átkapcsoló azonban csak a gép kikapcsolt állapotában használható, menet közben nem váltani lehet a VGA-k között. Az integráltnál lényegesen jobb grafikus vezérlő célja nem a nagyobb 3D-s teljesítmény - bár ebben is kétség kívül jobb, mint az Intel megoldása -, hanem HD minőségű videók lejátszása.

Az N10J a szokásos analóg VGA-kimeneten kívül HDMI-kivezetéssel is bír, ami megint csak arra utal, hogy a cél a HD minőségű képmegjelenítés. Ennek viszont ellentmond, hogy a gépnek mindössze 10,2 hüvelykes, 1024×600 képpont felbontású kijelzője van. Igaz, ez fantasztikus képminőséget nyújt, de a gépházban legalább két hüvelykkel nagyobb is elférne, amitől az embernek az a benyomása, hogy az LCD panelt széles gyászkeret veszi körül.

Ha tényleg a hordozható multimédiás eszköz elkészítése volt a cél, akkor nem értjük az optikai meghajtó hiányát sem. Az N10J 160, 250 és 320 gigabájtos merevlemezekkel kapható - vajon arra gondoltak, hogy ezekre kell lementeni a tartalmakat? A gép megrendelhető külső optikai meghajtóval, de valószínűtlennek tartjuk, hogy valaki elővenne ilyesmit mondjuk a repülőgépen ülve.

A gyártó operációs rendszerrel is igyekszik elkülöníteni az N10J-t a netbookoktól: a géppel Windows Vista érkezik. Az három USB 2.0-s port, a "g" Wi-Fi vezérlő, a Bluetooth vezérlő, a nyolc az egyben memóriakártya-olvasó és az 1,3 megapixeles webkamera mind olyasmi, amit megszokhattunk a netbookokban, de az ujjlenyomat-olvasó és az Express-card aljzat is olyan extrák, amelyek nem jellemzőek a netbookokra.

Nehéz objektív választ adni arra a kérdésre, hogy az N10J megéri-e az árát, mennyivel nyújt többet, mint a hasonló méretű Eee netbookok. Ezért inkább egy sokatmondó kérdésbe menekülünk: ugyanez nincs kétmagos Atom CPU-val?