Nem tudhat unalmas évet maga mögött az Intel, legalábbis perek és jogi ügyek terén semmiképpen, pedig csak most következik a ráadás. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Tanácsa (FTC - Federal Trade Commission) domináns piaci pozícióval való visszaélés vádjával versenyügyi pert indított a világ vezető processzorgyártója ellen.

Ez még önmagában nem meglepő, hiszen ettől harsogott az idei év: az Európai Bizottság május közepén 1,44 milliárd dolláros büntetést szabott ki az Intelre hasonló vádak beigazolódása után, majd novemberben felgyorsultak az események. Először arról adtunk hírt, hogy New York állam főügyésze, Andrew Cuomo versenyügyi pert indított a chipgyártó ellen, pár nappal később pedig már arról olvashattunk, hogy megegyezett az Intel és az AMD, vélhetően azért, mert az Intel felett egyre komolyabb fellegek (vádak) kezdek el gyülekezni, így jobbnak látta, ha 1,25 milliárd dollár fejében megegyezik legnagyobb riválisával. Még mindig novemberben történt, hogy a vállalat fellebbezett az Európai Bizottság döntése ellen, így tovább folytatódik az Intel európai jogi hadjárata.

Nem a pénzről van szó

A mostani per végkimenetelének komoly következményei lehetnek a vállalat működése szempontjából. A Szövetségi Kereskedelmi Tanács ugyanis nem pénzbüntetésben gondolkodik, hiszen Európában már megbüntették az Intelt, a New York-i ügy kapcsán is várható bírság, és az AMD is szép összeget kapott. Ködösen ugyan, de azt szeretnék, ha az ügy végén az Intel kénytelen lenne megváltoztatni fejlesztési-, üzletvezetési- és versenyügyi gyakorlatát, egyszóval a vállalat működésébe szólnának bele.

A vád már ismerős: az Intel - domináns piaci pozícióját kihasználva - közel egy évtizeden keresztül megakadályozta versenytársai megerősödését, elvágta őket a piactól, és ezzel megszüntette a fogyasztói választási lehetőség fogalmát, megakadályozta az árak csökkenését, és ellehetetlenítette a piac egészére hatással bíró konkurencia technológiai innovációit. A hivatal szerint az Intel pénzzel és fenyegetőzéssel arra késztette a vezető számítógépgyártókat (HP, IBM, Dell), hogy ne a versenytársak processzorait építsék bele gépeikbe. A vádak alapján áremeléssel, a technológiai együttműködések megszüntetésével, a termékutánpótlás megvonásával és a marketingtámogatások folyósításának leállításával próbálkozott. Akik együttműködtek a chipgyártóval, nagyobb mennyiségi kedvezményekhez jutottak, garanciákat kaptak a termékutánpótlás biztosítására, kártalanítást remélhettek az ügyhöz kapcsolódó perek kapcsán, és pénzhez jutottak, amelyet a versenytársak elleni kampányokban használhattak fel. A vádiratban áll az is, hogy technológiai fejlődés korlátozása érdekében az Intel átalakította fordítóját és az ehhez kapcsolódó könyvtárakat, hogy szándékosan csökkentse a CPU-k teljesítményét, és félrevezető benchmark-adatokat közölt. A grafikus processzorok (GPU) piacán az Nvidiával szemben tett lépéseket, mert ezen a téren lemaradt a konkurenciához képest.

Az Intel az eljárás várható kimenetelétől tart

Doug Melamed, az Intel vezető alelnöke és jogásza a vádakra reagálva úgy fogalmazott, a testület célja a vállalat üzletmenetének részletekbe menő szabályozása. Az FTC a megszokott gyakorlattól eltérően nem versenyügyi panasszal élt, hanem az FTC-törvény ötödik cikkelyére utalt, amely a tisztességtelen versenyről szól, és ez nagyobb mozgásteret biztosít a hatóság számára. Az Intel kifogásolta az eljárást, és arra számít, hogy a hivatal új (jog)szabályokat szeretne alkotni, amelyekkel befolyásolhatja a vállalat működését.

Melamed azt mondta, azért perelték be cégét, mert nem voltak hajlandók elfogadni a konkurencia és a hatóságok Intelre nézve negatív követeléseit. A vállalat közleményében az olvasható, hogy az Intel komoly erőforrásokat fordított a fejlesztésekre, az árak pedig gyorsabban csökkentek ebben az iparágban, mint bármely másikban. A cég kifogásolta, hogy a pert utolsó pillanatban előkerült információk, új vádak alapján indították meg, amelyek a december 8-ai meghallgatáson még nem jutottak az Intel tudomására. Melamed az FTC-t hibáztatja a korábbi, több éve tartó tárgyalások sikertelensége miatt, szerinte a testület példa nélküli megoldásokat keresett a problémára.

Nincs más út, csak az állami beavatkozás?

Richard Feinstein, a Szövetségi Kereskedelmi Tanács versenyügyi hivatalának igazgatója megerősítette, nem pénzügyi büntetésben gondolkodnak, a céljuk az, hogy megváltoztassák az Intel versenyügyi gyakorlatát. Az igazgató néhány példát is említett: beleszólnának az árazás módszerébe, megtiltanák bizonyos termékek együttes értékesítését, és köteleznék az Intelt bizonyos technológiai információk megosztására. Megakadályoznák azt is, hogy az Intel olyan szoftvereket és hardvereket gyártson, amelyek valamilyen módon hatással vannak a konkurens processzorok teljesítményére. A Feinstein ebben látja a konkurencia felemelkedésének, az egészséges verseny kialakulásának feltételeit, Melamed olvasatában viszont ez annyit jelent, hogy nem fejleszthetnének ki és gyárthatnának olyan termékeket, amelyek valamilyen szempontból sértik a konkurencia érdekeit.