Jól értesült források szerint Rod Beckstrom, a kaliforniai székhelyű Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) vezérigazgatója ezen a héten Kínába utazik, ahol többek között az ázsiai ország "internet-hatóságainak" cenzori tevékenységét is vizsgálja majd. A domainneveket felügyelő nemzetközi szervezet vezetőjének látogatására azért kerül sor, mert Kína a közelmúltban kérvényezte, hogy az ICANN hivatalosan is vegye lajstromba a "pont-Kína" (dot-China) végződés mandarin karakterekkel írott verzióját. Beckstrom, aki kedden tavaly júniusi beiktatása óta első ízben utazik Kínába, előreláthatóan két napot tölt majd az ázsiai országban.

A Kína által bevezetett online cenzúra januárban került ismét a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába, miután a Google vezetői bejelentették: nem folytatják tovább az országban élő felhasználók által elérhető adatok szűrését. A keresések cenzúrázása Kína keménykezű internetpolitikájának fontos részét képezi: olyan intézkedésekkel egyetemben, mint például a magánszemélyek domain-regisztrációjának korlátozása, vagy az a szabályozás, amelynek értelmében a külföldi szolgáltatóknak tilos .cn végződésű internetes címeket bejegyeztetniük.

Kína egyike a tucatnyi államnak, amelyek kérvényezték a helyi fonetikával írt domain-végződések nemzetközi elfogadását; az "internetes címjegyzéket" (Domain Name System, DNS) felügyelő és kezelő ICANN a tavalyi évben írta ki a kapcsolódó pályázatot. Annak ellenére, hogy a kínai illetékesek komolyan lobbiztak a helyi nyelveket támogató domainek használatáért, kapcsolódó beadványukat - az orosz és az egyiptomi pályázatokkal ellentétben - még nem fogadták el.

Ez természetesen önmagában még nem jelenti azt, hogy az illetékes kínai hatóság, a China Internet Network Information Center (CNNIC) pályázatát politikai megfontolásból "parkoltatná" az ICANN. Annál is inkább, mert ahogy Milton Mueller, a Syracuse University's School of Information Studies professzora fogalmazott: az internetellenes háborút magasabb szintről irányítják, és "a CNNIC legalább olyan mértékben áldozata ezeknek a csatározásoknak, mint a Google vagy a tartalomszolgáltatók".

Szakértők szerint a legnagyobb kérdés ma az, vajon milyen befolyást gyakorolhat Kína a mandarin-nyelvű internetes hálózatokra, amelyek várhatóan jóval túlnőnek majd az ország földrajzi és kulturális határain. Egyesek szerint a kínai kormánynak egyre kisebbé válik majd a mozgástere: a tervezett változtatások hosszú távon ellehetetleníthetik az általuk gyakorolt "totális kontrollt".