Nem tudnánk még két olyan céget mondani, amelyek már a kezdetektől folyamatos szembenállásra lenne ítéltetve, úgy mint az AMD és az Intel.

Szembenállás már a kezdetektől
1969-ben a Fairchild Semiconductor vezetőinek egy csoportja megbeszélést tartott egyikük lakásának nappalijában azért, hogy megalapítsák a saját félvezetőcégüket. 1975-ben már sikerrel árulják a saját klónjukat az Intel 8080-asból. 1982-ben az Intelnek további gyártási kapacitásra volt szüksége ahhoz, hogy megfeleljen az IBM kikötésének, hogy legalább két forrása legyen a 8088-asoknak. Így aláírtak egy megállapodást az AMD-vel már februárban, hogy a cég legyen a 8088-asok és a 8086-osok második forrása. 1986-ban az Intel szerződést bontott az AMD-vel. Az AMD azonnal perelt, de a jogi döntés nem született meg egészen 1994-ig. Akkor ugyan úgy döntött a bíróság, hogy az Intel megszegte a két cég közti megállapodást, az AMD-nek a köztes röpke 8 évben szüksége volt valamire, amivel jelen lehet a piacon. A döntésig, hogy legálisan használhatják-e az Intel mikrokódját, saját fejlesztésbe kezdtek. 1991-ben megszületett a saját 386-os értelmezésük, majd a 486-os és a 486-osok foglalatába illeszkedő, de már a korai Intel Pentium sorozat tagjaival konkuráló teljesítményű 586-os (5x86) is.

Háború minden fronton
Ilyen kezdetek után csoda, hogy a két cég hagyományosan minden alkalmat megragadott ahhoz, hogy borsot törjön egymás orra alá, és ne habozzon pereskedni ahol és amikor csak lehet. Az AMD számos helyen élt panasszal az Intel ellen, valamint az Európában, az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában pereket is indított az Intel ellen, aminek az lett az eredménye, hogy az Európai Bizottság trösztellenes vizsgálatot indított az Intel ellen. Egészen pontosan az AMD-nek 2006-ban Németországban benyújtott panasza, miszerint az Intel a Media Markt áruházláncnak azért fizetett, hogy az ne forgalmazzon AMD processzorra épülő PC-ket, adta meg a kezdőlökést az EU-s vizsgálathoz.

Az ügyben a Media Markt egy beszállítónak írt levelét idézte az AMD, ahol a cég kifejti: csak Intel CPU-kra épülő gépeket szándékozik kínálni. Idén májusban az EB végül 1,06 milliárd dolláros büntetést szabott ki az Intelre, mert álláspontjuk szerint az kétféleképpen is megsértette a trösztellenes szabályozást, és visszaélt piaci dominanciájával. Egyrészt kedvezményeket adott számítógépgyártó partnereinek, hogy megakadályozza az AMD processzorainak felhasználását, illetve a kiskereskedelmi cégeket egyéb kedvezményekhez juttatta, hogy azok csak Intel CPU-val szerelt számítógépeket forgalmazzanak. A második esetben az Intel fizetett a PC-gyártóknak, hogy késleltessék, vagy teljes egészében töröljék az AMD processzorain alapuló termékeik piacra dobását. Az Unió nem az első régió, ahol hasonló okokból marasztalták el a chipgyártót: 2005-ben a cég a japán versenyhivatallal keveredett összetűzésbe, tavaly pedig Dél-Koreában büntették meg 20 millió dollárra. Természetesen az Intel fellebbezett a döntés ellen, ami akár évekkel is elhúzhatja az ügy lezárását, de számos piaci elemző és jogi szakértő is egyetért abban, hogy az Intel maximum mérsékelni tudja csak majd a büntetés mértékét, elkerülni nem lesz képes azt. Az EB döntése nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok hatóságai is alaposan az Intel körmére nézzenek.

November elején a New York állam főügyésze trösztellenes pert kezdeményezett a cég ellen, nagyon hasonló vádak alapján. Természetesen az Intel is igyekezett satuba fogni az AMD-t. Már akkor, amikor az AMD először beszélt arról, hogy kiszervezi gyártását, az Intel jelezte, hogy álláspontja szerint az AMD-nek nincs joga arra, hogy továbbadja a két cég között fennálló, keresztlicenc-megállapodások keretében birtokolt x86-licenceket. Márciusban végül pert indítottak az AMD ellen, mert az Intel álláspontja szerint, az AMD-ről leválasztott, a CPU-k gyártását is végző cég, a Globalfoundries nem tekinthető az AMD leányvállalatának, ezért az Intel úgy tekinti, hogy az AMD egy harmadik cégnek akarja átadni az x86-licenceket.

A dolgot már a bejelentéskor nagyon furcsállottuk, hiszen az x86-os processzorokban felhasznált technológiák terén olyan szinten egymásra utalt a két cég, hogy a jelenleg fennálló megállapodások felrúgása mindkét cég jövőjét komolyan veszélyeztetné.

Vége a háborúnak?
Magyar idő szerint tegnap késő délután a két cég hivatalosan is bejelentette, hogy olyan megállapodásra jutottak, amelynek keretében minden jogi vitát rendeznek, beleértve az trösztellenes kérdéseket és a keresztlicenc-megállapodásokat érintő vitát is. A megegyezés keretében az AMD és az Intel kiterjeszti a keresztlicenc-megállapodást a következő öt évre és az utóbbi 1,25 milliárd dollárt fizet ki az AMD-nek. Az AMD ejt minden vádat az Intel ellen a delaware-i bíróságon és a Japánban zajló pereiben, illetve a világ valamennyi pontján visszavonja összes panaszát, amelyeket a szabályozó hatóságoknál emelt a cég ellen. A közlemény kitér arra is, hogy „a felek egyúttal szándékukat fejezték ki arról, hogy javítsák egymáshoz fűződő kapcsolataikat."

Jó hír a piacnak
A hír, hogy a két CPU gyártó elássa a csatabárdot mindenképpen jó hír a piaci szereplők és a fogyasztók számára is. Ha tényként fogadjuk el, hogy az Intel sakkban tartotta a vezető gyártókat azért, hogy azok ne használják az AMD termékeit, akkor mostantól a helyzet változhat - és valószínűleg változni fog - több AMD alapú termék jelenik meg a piacon, ami nyilvánvalóan több választási lehetőséget kínál a fogyasztónak és javítja a versenyhelyzetet. Reggel az AMD papírjai 20 százalékot erősödtek a New York-i tőzsdén, ami nem csupán az 1,25 milliárdos injekciónak tudható be, hanem annak is, hogy az x86-licencek ügye is rendeződött.

Az Intel tudja mit csinál
Egyes elemzők olyan finomságokra hívják fel a figyelmet, hogy a két cég közti megállapodásban nem hangzik el az 1,25 milliárdos kifizetés jogcíme, pusztán annyi szerepel, hogy a „megegyezés részeként" jön létre a tranzakció. Mások szerint az Intel a lépéssel az Egyesült Államokban a múlt héten indult eljárás elől próbál kitérni. Ugyanakkor mások úgy vélik, hogy az Intel rájöhetett arra, hogy szüksége van egy egészséges AMD-re ahhoz, hogy elkerülje a jövőbeni trösztellenes vádakat. Jelenleg nagyon úgy fest, hogy az Intel számára nem az AMD a legfontosabb ellenfél. Elemzők szerint az Intel bevételinek 98 százaléka öt éven belül nem a kiszolgálókba és PC-kbe szánt chipekből fog származni, hanem a mobil eszközökbe és beágyazott alkalmazásokba szánt x86-os megoldásokból. Így a cég legfontosabb riválisa jelenleg az ARM és annak kiterjedt licencelői, a Qualcomm, a Texas Instruments és a Freescale Semiconductor.