Az internet ellenségei

Noha az internet a szabadságot jelképezi, az információk szabad áramlását teszi lehetővé, ez mégsem működik mindenhol. Egyes kormányok nem problémáznak, ha az állampolgárok hozzáférésének korlátozásáról van szó. Még a demokratikus berendezkedésű államokban is van rá példa.

Az Újságírók határok nélkül jelentésében 12 országot nevez meg, mint akik kifejezetten ellenségesen állnak az internet szabad hozzáféréséhez, egyes országokban gyakorlatilag egy intranet működik, a külvilág híreihez nem férhetnek hozzá a felhasználók. Természetesen technikailag megoldható a "blokád" megkerülése, de az ezzel próbálkozók komoly megtorlásra számíthatnak. Az internet cenzúrájában jelenleg - szívesen, vagy kelletlenül -, de részt vesznek az webes piac megkerülhetetlen cégei. A Google, a Yahoo! és a Microsoft által közösen jegyzett "Global Network Initiative" kijelenti, hogy minden felhasználójuk szabad véleménynyilvánítási jogát tiszteletben tartják. (A kérdés persze, hogy kit tartanak felhasználónak, a burmai, vagy kínai kormányt, vagy az állampolgárt? M.A.)

A magukat demokratikusnak tartó országok is komoly fenyegetést jelentenek az interneten való szabad véleménynyilvánításra. Az újságírók szervezete ezért külön figyelmet szentel többek között Ausztráliának és Dél-Koreának. Az ausztrál parlament tavaly vizsgált egy törvénytervezetet, mely szerint minden háztartásnak kettő kapcsolatot kell biztosítani, egyet felnőtteknek, egyet a gyermekeknek, mind a kettőt szigorú szűrőkön keresztül. Természetesen a terroristaellenes törvényre hivatkozva, ami megengedi a magánszférába való behatolást. 2001 óta ez a törvény a kormánytól független ügynökség számára megengedi a gyanús levelek eltérítését, megvizsgálást előzetes bírói felhatalmazás nélkül is.

Dél-Korea internetes elérésben (mind mennyiségben, mind minőségben) az egyik vezető ország, ugyanakkor igen kemény törvények vonatkoznak az internetezőkre, az országról írt dehonesztáló megjegyzésekért könnyen börtönbe lehet kerülni.

A technikailag komolyabb háttérrel rendelkező országok tudják, hogy a cenzúra bevezetését mások által kifejlesztett, ezt megkerülő eszközök bevetése követi, és ebbe a végtelen küzdelembe bele sem kezdenek. Más eszközökkel operálnak: egyrészt az általános és átfogó cenzúra helyett egy-egy nekik kényelmetlen hely elérést teszik lehetetlenné, másrészt egyre gyakoribb, hogy különböző fórumokon, közösségi oldalakon hozzászólásokkal kelnek harcra. A kormányzatnak (egyre gyakrabban egyes cégeknek - M.A.) kényelmetlen megjegyzéseket igyekeznek negligálni, semlegesíteni, hitelteleníteni.

Erre sokan tudnak példát: egyik legfrappánsabb a 2008-as nyári olimpia idején a kritikák súlyának elnyomására, azok meghazudtolására a kormány fizetett egyes internethasználóknak. Ezek az on-line fórumokban a kormány álláspontját képviselték, megjegyzéseikkel - sokszor egyszerűen azok mennyiségével - elnyomták a kritikus hangokat.

Ilyen bérhozzászólók dokumentálhatóan más kormányok alkalmazásában is megjelennek.

Ennél durvább megoldások is léteznek, amelyek szintén az információhoz való hozzáférés szabadságát korlátozzák: 2009-ben a Gázai övezet ellen indított izraeli támadás során feltehetően marokkói, iráni, török és libanoni hackerek sok ezer co.il doménbe tartozó weboldalt bénítottak meg. A konfliktus végeztével aztán az izraeliek léptek. Ugyanakkor a különböző fórumokat elárasztották az izraeli állam álláspontját képviselő hozzászólásokkal.

A jelentés szerint az szabad internet ellenségei: Szaúd-Arábia, Burma, Kína, Kuba, Egyiptom, Irán, Észak-Korea, Szíria, Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnam. Ezekben az országokban az internethez való hozzáférést erősen korlátozzák, a hírek továbbítását büntetik. De kitérnek Ausztrália, Bahrein, Fehéroroszország, Eritrea, Malajzia, Dél-Korea, Sri Lanka, Thaiföld, az Egyesült Arab Emirátusok, Jemen és Zimbabwe internetes információk elérésének, továbbításárnak korlátozására tett intézkedéseire is.