A magyarországi IT-vezetők körének többsége szerint a válság ellenére sem változott az elmúlt egy-két évben a CIO-k befolyása a vállalat stratégai ügyeire. Ugyanakkor a válaszadók 30 százaléka úgy látta, hogy kisebb-nagyobb mértékű befolyásnövekedés figyelhető meg - állapította meg nemrégiben a BellResearch piackutató cég 300 magyarországi CIO megkérdezésével készült felmérése. „A válaszadók 9 százaléka viszont arról számolt be, hogy stratégiai befolyása csökkent" - emelt ki egy érdekességet Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója, aki egyúttal arra is rávilágított, hogy a válaszadók döntő többsége (mintegy kétharmada) szerint a CIO-k befolyása a következő néhány évben se változik. A megkérdezettek negyede viszont abban bízott, hogy legalább valamilyen mértékű növekedés lesz ezen a téren. Sugárék kutatása szerint a teljes IT-büdzsék a magyarországi válaszadók 43 százaléka szerint változatlan szinten maradtak, míg 40 százalék enyhe növekedésről számolt be. Figyelemkeltő az a tény, hogy a CIO-k 17 százaléka kész volt elismerni: cégüknél kifejezetten csökkent az informatikára költhető büdzsé. A felmérésben részt vevők több mint fele pedig úgy látta, hogy a következő esztendőkben sem történik érdemi változás az ügyben, míg 30 százalék valamivel optimistábban arról számolt be, hogy lesz némi növekedés. Minden tizedik viszont egyenesen attól tartott, hogy további nadrágszíjhúzás jöhet.

 

 

Új paradigmák és költségtakarékosság

Egyébként nincsenek egyedül „nadrágszíjhúzós" problémájukkal a magyarországi CIO-k. Továbbra is világtendencia ugyanis, hogy az informatikai vezetőkre erőteljes költségcsökkentési nyomás nehezedik. Ezt erősítik a Gartner nemrégiben publikált nemzetközi felmérései is. „Az informatikai vezetőknek napjainkban a néhány évvel ezelőttihez képest alacsonyabb vagy az előző évivel megegyező költségvetésből kell a korábbi infrastruktúrát fenntartaniuk és új szolgáltatásokkal előállniuk. A Gartner kutatása alapján a többség csak 2014-re várja a válságot megelőző IT-büdzsék visszatértét. Amellett, hogy a világban továbbra is költségcsökkentési nyomás nehezedik szinte minden CIO-ra, még radikális változásokkal is szembe kell nézniük az informatikai döntéshozóknak - nyilatkozta a Computerworldnek Ninausz Péter, a Gartner magyarországi képviseletvezetője a piacelemző cég legutóbbi kutatásainak főbb megállapításait összegezve. - Az IT-n belül szinte minden területen megkérdőjeleződnek a mostanáig nagyon régóta természetesnek vett dogmák, de megváltoztak a prioritási sorrendek is - hívta fel a figyelmet a szakértő. Ilyen paradigmaváltás a világban a cloud computing, azaz a felhőalapú számítástechnika, valamint a mobilitás - okostelefonok, táblagépek stb. - előretörése. Mindez külföldön már erőteljesen a prioritások között szerepel, és többek között a hatékonyság növekedését várják ettől, ezek ugyanis jól megtervezve olcsóbb alternatívát kínálhatnak az eddig használt rendszerek üzemeltetésére és foltozgatására."
A cloud computing és a mobilitás az első sorban szerepelt a világban mindenhol, kivéve bennünket, ahol az csak 12. lett a fontossági sorrendben. A CIO-k körében és Magyarországon továbbra is az IT-biztonsági és általános üzemeltetési kérdések vannak előtérben. - Ez a lemaradás tehát sajnos érezhető - mutatott rá Ninausz Péter és Sugár Mihály. Szavaikból az is kitűnt, hogy az új ügyfelek akvizíciója helyett Magyarországon az üzletmenet stabilitása, a kockázatcsökkentés igénye lépett be az előző évi prioritások (hatékonyságnövelés, költségcsökkentés) mellé.  „Nincs változás Magyarországon a TOP IT-kihívások terén sem, a tavalyi mérésünkhöz képest. Az IT-szolgáltatások minőségének javítása, az IT-folyamatok fejlesztése, az IT-költségek visszafogása, az infrastruktúra rugalmasságának növelése áll az élen, és csak némi sorrendváltozás van, de az sem releváns"- mondta Sugár Mihály.

A Gartner nemzetközi piacokat vizsgáló felmérése szerint viszont globális szinten már újra a vállalati növekedés, az új ügyfelek megszerzése áll az első helyen. Erre Ninausz Péter szavai alapján nálunk még legalább három-négy évet várni kell. „Az elmaradás valós, de 2-3 év hátrány még kibírható és behozható. Kérdés, hogy a saját szerver plusz ERP-korszak visszatér-e, vagy helyükbe lép a cloud + SaaS (vagy a SOA alapján organikusan fejlesztett belső alkalmazásportfólió) - vette át a szót dr. Drótos György, az IFUA Horváth & Partners partnere, egyben a Corvinus Egyetem docense. - Saját megítélésem, hogy a divatok lecsendesednek, de nem múlnak el nyomtalanul. Arra számítok, hogy elsősorban a private cloud fog elterjedni a nagyvállalatok körében, és SaaS-szolgáltatást csak teljesen új (például CRM), illetve üzletileg nem igazán kritikus (office) területeken vesznek majd igénybe a következő években" - tette hozzá.

Mit tegyen a CIO?

Ezek után mit ajánl a Gartner 2011-re? Elemzőinek javaslata, hogy a CIO-k próbáljanak meg a növekedés időszakára felkészülni. „Érdemes a mostani időszakot arra is felhasználni, hogy az IT-vezetők megnézzék, megfelelő-e az őket körülvevő IT-szervezet, ugyanakkor foglalkozzanak többet a technológiai stratégia helyett az IT-stratégiával. Személyi kérdések is felmerülhetnek a szerint, hogy a csapat elég rugalmasan tudja-e követni a gyorsan változó tendenciákat"- fogalmazott Ninausz Péter. Szerinte ugyan még várni kell a növekedésre, de a nyugati világ nagy részén ez már kezd megvalósulni. Igaz, a növekedés világszinten sem óriási: a Gartner 2011-re például dolláralapon 1%-os IT-költségvetés-növekedést prognosztizált.

 

 

Van tere további költségcsökkentésnek

Ninausz szerint egyébként a felméréseik arra utalnak, hogy van még terük a további költségcsökkentéseknek, még ha a beszállítóknak valószínűleg ez nem annyira örömteli hír is. A Gartner egyik elemzése például 10 területet említ, ahol költségeket lehetne megtakarítani, de a 10-ből 5-öt vagy többet a javaslatok közül csak nagyon kevesen valósítottak meg. Ilyen tipp, hogy halasszuk el a kevésbé kritikus dolgokat, nézzük végig a hálózati költségeket, konszolidáljunk, virtualizáljunk, csökkentsük az áramfelhasználást, a tárolók növekedését tervezzük be, az IT-support költségeket nyomjuk le, és optimalizáljuk a beszerzéseket. „A válaszadóink alig 3 százaléka mondta azt, hogy a 10-ből végigvitt legalább 8-at, a többség még 5-ig se jutott el, nem kezdte el vagy nem ért a végére a költségmegtakarításoknak. A rossz hír tehát az, hogy a következő években - bárki, bármennyire is sír - valószínűleg van még tér további költségmegtakarításra, van még tartalék például a konszolidációban, virtualizációban" - hallottuk szakértőnktől. És hogy a cégek folytatni is fogják-e a megtakarításokat? „Mivel többet várnak a CIO-któl kevesebb büdzséből, ezért szinte biztosan kénytelenek lesznek ezeket a tanácsokat megfogadni. Az üzemeltetésekből kell elvonni pénzt a fejlesztésekre, vagy pedig olyan pénzcsináló (money making) CIO-kká kell válniuk, akik képesek az IT-fejlesztésekből innovatív termékeket kihozni, mivel ez növelheti az árbevételt és a profitot. Ma már a CIO-knak is sokkal jobban bele kell folyniuk a vállalat bevételeinek, nyereségének növelésébe. Hogy ezt az adott CIO költségmegtakarítással teszi vagy más módon, ezt részben az adott vállalat iparági környezete is meghatározza" - mondta lapunknak Ninausz Péter.

Tudatosabb IT-költések

Egyébként ugyancsak nadrágszíjhúzásra utalnak az IFUA tanácsadó cég adatai. „Noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások tekintetében az elmúlt időszakban nem mértünk csökkenést, ez így is azt jelenti, hogy sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára. A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is tudatosabbá váltak az IT-költések. A vállalatok és közintézmények informatikai felhasználói egyre inkább tudni szeretnék, milyen IT-szolgáltatásokat, milyen rendelkezésre állással, milyen biztonsági szinten és milyen költséggel vehetnek igénybe" - foglalta össze a helyzetet Drótos György. Szerinte a megszorításokkal a vezetők is változtak. Az informatikai szolgáltatásokat rendelő szervezeti egységek felelősei ma már sokkal tudatosabbak, jobban megnézik, mire költenek, sőt azt is, hogy az anyagi ráfordításért pontosan mit is kapnak. Ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös, tavaly novemberben publikált IT-benchmarking kutatásából is. A tudatosság a számokban is tetten érhető: a vizsgált szervezetek 65 százaléka ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement - SLA) alapján vásárol informatikai szolgáltatást. Ráadásul a szervezetek közel fele pénzügyileg is szankcionálja, ha az SLA-elvárások nem teljesülnek. Bár a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes SLA, a megrendelés itt is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik. Azon szervezetek aránya, ahol semmilyen formában nincs kibontva a szolgáltatás konkrét tartalma, már csupán 14 százalékot tesz ki. A kutatásból egyebek mellett az is kiderül, hogy az IT-költségvetésen belül az elmúlt évben tovább erősödött az üzemeltetés részaránya (a teljes IT-költés 51 százalékáról 55 százalékra) a fejlesztési és az irányítási feladatok rovására. „A nem nélkülözhetetlen fejlesztések leállítását követően a vállalatok az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. Rövid távon csábító lépés lehet a szolgáltatási szintek százalékos csökkentése, de a közép- és hosszú távú következmények gyakran túl negatívak; esetenként például felhasználói frusztrációt vagy hatékonyságvesztést okozhatnak. A valódi megoldást ezzel szemben inkább a korábban kötött szolgáltatási szerződések teljes újratárgyalása jelentheti, mert csak ez biztosítja a válság következtében megváltozott megrendelő szervezetek technikailag optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását" - mondta Drótos György. Az egyetemi docens arra is rávilágított, hogy a felmérés eredménye alapján úgy tűnik, az IT-üzemeltetés is komoly hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Amíg a legjobb nemzetközi gyakorlat szerint például egy üzemeltető munkatársra átlagosan 100-120 munkaállomás jut, addig a magyarországi minta szervezeteiben csak 54. „A magas üzemeltetői létszám számos okra vezethető vissza. Hazánkban például az IT-szervezetben dolgozó munkatársak egy része az üzemeltetésen kívül fejlesztési projektekben is részt vesz, így csak részben tud üzemeltetési feladatokat ellátni. De legalább ilyen erős befolyásoló tényező a heterogén, gyakran elavult informatikai infrastruktúra, amely nem teszi lehetővé az üzemeltetési és karbantartási munkálatok összehangolt, standardizált elvégzését."