Feladatlista platformváltáshoz

Az IDC szerint az infokommunikációs iparág nagy horderejű átalakuláson megy keresztül, mivel a növekedés hajtóerejét immár a mobil, a felhő alapú, a közösségi és a big data technológiákra épülő alkalmazások adják, melyek együttesen a harmadik vállalati platformot alkotják. Az átállás szállítói és felhasználói oldalon egyaránt döntő mértékben kihat majd a vállalatok versenyképességére.

emberek_screenshot_20120519120249_2_nfh.jpg
színes sematikus emberalakok szövegbuborékkal

Meghatározó piaci szereplők véleményét kértük ki arról, hogy az IT-vezetők milyen elvek és szempontok szerint dolgozhatják ki a stratégiát, melynek mentén vállalatuk IT-környezetét és magát a szervezetet is felkészíthetik a cloud, a big data, a közösségi, illetve a mobiltechnológiák befogadására és eredményes használatára.– Az információrobbanás következtében életünk az eltelt étvizedben minden tekintetben alapvető változáson ment keresztül, beléptünk a homo informaticus korszakába – mondta Georgiu Achilles, az IBM Magyarország szolgáltatási tanácsadója. – Munkahelyünkön azelőtt korszerűbb technológiákat használtunk, mint a magánélet területén, de napjainkban egyre inkább fordított a helyzet. A felnövő nemzedékek sokkal nyitottabbak az újdonságokra, az új eszközöket gyorsabban veszik használatba. Tíz évvel ezelőtt napi 3-4 alkalomnál többször nem tudtuk megnézni leveleinket. Az okostelefonok, a vezeték nélküli internet és a felhőszolgáltatások ezen gyökeresen változtattak. Egyes felmérések szerint ma már óránként 30-40 alkalommal lépünk kapcsolatba a virtuális világgal. Folyamatosan új, friss információkra szomjazunk, azokat számos különböző csatornán párhuzamosan, egy időben gyűjtjük be, ami kihat az emberi agy működésére is. Kevesebb idő jut az információ feldolgozására, tudássá formálására és tárolására, ennek következtében csökken az analitikus és kritikus gondolkodás, valamint a gyors reagálás képessége, miként a képzelőerő is.

Lemarad, aki kimarad

A világon naponta 15 petabájt, azaz 15 ezer milliószor millió bájt adatmennyiség keletkezik, ami 30 millió DVD tartalmának felel meg. Idén várhatóan annyi adatot fogunk rögzíteni, mint az emberi civilizáció elmúlt 5000 évében összesen. Hihetetlen intenzitású információrobbanás korában élünk, de még nem feltétlenül uraljuk a keletkező adattömeget, annak csupán a töredékéből képezünk értékes tudást.

– Az üzleti világ kezdi felismerni az utóbbi 10 év változásait, és igyekszik minél gyorsabban válaszolni rájuk – mutatott rá Georgiu Achilles. – A közelmúltban több felmérést is készítettünk, amelyek során 3 ezernél több, CIO-pozíciót betöltő vezetőt kérdeztünk arról, miként reagál ezekre a változásokra. A legtöbb esetben azt a választ kaptuk, hogy összehangolt üzleti és technológiai újításra van szükség, és a vállalat által használt technológia fejlettségi szintje egyre kritikusabb az üzleti siker szempontjából. Ennek megfelelően az üzleti világ az informatikával karöltve kiemelt figyelmet fordít a jobb helyzetfelismerést és intelligenciát támogató megoldásokra, és komoly hangsúlyt kap az ügyféllel való kapcsolattartás, interakció is. A célok elérése érdekében a vállalatok olyan innovatív eszközöket vezetnek be, mint például a törzsadat-menedzsment és ügyfél-analitikai megoldások, illetve az adatokból nyert információk gyors áttekintését biztosító irányítópultok (dashboardok).

Az IBM felmérései szerint a vállalatok régiónkban is konkrét tervekkel állnak készen a következő időszakra vonatkozóan.

– Üzleti intelligencia és analitika, mobilmegoldások, számítási felhő, üzletifolyamat-menedzsment, kockázatkezelés és törvényi megfelelés, együttműködés és kapcsolatépítés, önkiszolgáló portálok – ezek mindegyike olyan terület, amelyen a térségünkben működő vállalatok fejlesztenek vagy fejlesztést terveznek – mondta a tanácsadó. – A felsorolásból is kitűnik, hogy a legtöbb lépés az utóbbi 10 évben végbement változások megválaszolását és a megvalósítás felgyorsítását célozza. Az IT-vezetők válaszaiból egyértelműen érezhető volt az a meggyőződés is, hogy aki mindebből kimarad, az a versenyben is lemarad.

Nagy adat – nagy beruházás?

– A big data és azzal logikus összefüggésben az üzleti intelligencia a cloud computing olyan aspektusa, amelyről idehaza egyelőre kevesebb szó esik, pedig ezen a téren Magyarország számára is óriási lehetőségek kínálkoznak – mondta Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. – Big datán exa- és zettabájtokat, elképzelhetetlen méretű adatbázisokat értek, amelyek a nagyobb cégek tároló- és feldolgozó kapacitását is sokszorosan meghaladják, a felhőben azonban kényelmesen elférnek, és szinte mindenki számára hozzáférhetők, miként az a tudás is, amely kinyerhető belőlük.

Az új alkalmazások és szolgáltatások esetében azonban mérlegelni kell, hogy a vállalat küldetése szempontjából az új technológia milyen releváns, hozzáadott értékeket teremt, illetve mekkora – pénzben, időben és a vállalati kultúrára gyakorolt hatásban kifejezhető – beruházást, ráfordítást igényel a bevezetésük.

– A nyilvános felhő (public cloud) alapjaiban megváltoztathatja az információtechnológiai eszközök beszerzésének és használatának módját, átalakítja az IT szerepét, hozzájárul a vállalat agilisabbá és költséghatékonyabbá válásához, de ennek ára az irányítás részbeni elvesztése és a felelősségi körök gondosabb kialakításának szükségessége – hívta fel a figyelmet Papp István. – A mobiltechnológiák használata hatékonyabbá teszi a cégen belüli és a kifelé irányuló kommunikációt, felgyorsítja az információhoz való hozzáférést és a döntéshozatalt. Ugyanakkor komoly feladatot jelent az IT számára, mert a szorosan menedzselt PC-s környezet mellett a biztonsági kockázatot jelentő mobileszközöket is kezelnie kell, és az üzleti alkalmazások mobilváltozatát is el kell készítenie.

A közösségi hálózatok tudatos használatával a cégek lojális, minden megmozdulást szorosan követő ügyfélbázist alakíthatnak ki, és a hagyományos marketingeszközök hatásmechanizmusát messze meghaladó eredménnyel juttathatják el üzeneteiket a piacra. Ehhez azonban komoly hozzáállás és módszeres, fegyelmezett végrehajtás szükséges, mert ezen a csatornán nemcsak a sikeres akciók, hanem a hibák hatása is fénysebességgel terjed.

– A big data technológiák elsődleges előnye az adat információvá, majd tudássá alakításának felgyorsítása és demokratizálása: segítségükkel a munkatársak szélesebb köre jut a munkát közvetlenül támogató tudás birtokába – folytatta az ügyvezető. – A „nagy adat” ugyanakkor nagy beruházást is igényel, aminek elkerülésében éppen a felhő segíthet, és a munkatársak felkészítése az interaktív eszközök kezelésére szintén komoly kihívás lehet.

Fontos, hogy a bevezetés előkészítésekor a vállalatok reális elvárásokat fogalmazzanak meg. Az új technológiák hatása nem jelentkezik azonnal, bevezetésük – mint a legtöbb átalakítás esetében – az első időszakban akár negatív mérleggel is járhat. A felhőre való áttérés például párhuzamos üzemeltetést, új átképzési és támogatási költségeket okozhat – később azonban drámai költségcsökkenést hoz.

– Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket, a hagyományos megoldások okkal maradtak fenn, az új technológiák általában inkább kiegészítik, mint leváltják a régieket – mondta Papp István. – A mobileszközök sok esetben jól használhatók, de a hagyományos PC-k futtatják a kulcsfontosságú alkalmazások döntő többségét, egymás mellett kell létezniük. Ne becsüljük alá a szervezet ellenállását! A bevezetés előtt tényszerűen ismertessük a vállalat, az adott szervezeti egység és szerepkör számára jelentkező előnyöket és elvégzendő feladatokat. És ne becsüljük alá saját ellenállásunkat, az innovációs paradoxont sem. Személyes beszélgetésekből is tudom, hogy a hazai kkv-k vezetői legtöbbször pontosan tudják: az előremenekülés hatékonyabb útját nem a tegnapi technológiák szinten tartása, hanem az innováció, a progresszív technológiák adaptálása jelentené, amelyek versenyelőnyhöz juttatnák őket. A nehéz gazdasági környezet azonban ellentétes irányba taszítja őket. A növekedés esélyei ilyenkor nemcsak pénzügyi, de sajnos lélektani szempontból is csökkennek. A magyar gazdaság szereplői meginogtak az innovációba, a fejlesztésbe vetett hitükben, ezért az IT-iparág egészének alapvető érdeke és felelőssége, hogy ez a hozzáállás megváltozzon.

Közösségi média mobileszközökön

A felhő megoldások bevezetését a vállalatnak konszolidációval, az IT-környezet egységes platformon történő szabványosításával szükséges előkészítenie – szigetrendszereket nem érdemes felhőbe vinni. Ezt követően mérhető fel, hogy a konszolidált környezet mely elemeit célszerű vagy lehet felhőbe helyezni, és eldönteni, hogy a vállalat milyen – IaaS, PaaS vagy SaaS – szolgáltatásokat fog használni.

– Ki kell alakítani azt a szolgáltatáskatalógust is, amelyből a felhasználók választhatnak – mondta Tóth Csaba, az Oracle Hungary vezető üzletfejlesztési tanácsadója. – Mivel az erőforrások önkiszolgáló módon használatba vehetők, hasznos, ha az IT a költségeket a használat arányában visszaterheli a felhasználókra (charge back). A felhasználás mérése és visszaszámlázása még akkor is szükséges, ha valódi pénzmozgás nem lesz mögötte, mert csak így akadályozható meg a felesleges erőforráshasználat és az adatok túlburjánzása. A licencköltségek alakulására is ügyelni kell, mert nagymértékben megnőhetnek, ha a szállítók nem támogatják megfelelő konstrukciókkal a virtualizációt. A nyilvános felhő megoldásoknál fokozottan előtérbe kerül az adatbiztonság kérdése. A technológia körültekintő alkalmazásával szavatolható a vállalat adatainak elkülönítése és védelme a közös infrastruktúrán, de törvények szabályozzák, hogy mely adatok kezelhetők ezen a módon, például külföldön működő adatközpontokban, és melyek nem.

A közösségi média használatára készülve a vállalatnak mérlegelnie kell a termék- és az ügyfélkör vonatkozásában, hogy ez a kommunikációs és értékesítési csatorna milyen értéket adhat az üzletnek.

– Jellemzően impulzív vásárlásra kínált termékek és szolgáltatások bevezetése fiatal, dinamikus ügyfélkör esetében mindenképpen indokolt – hozta fel példaként Tóth Csaba. – Vállalaton belül sem szabad az együttműködést kizárólag közösségi csatornára terelni, de tudásmegosztásra, problémamegoldásra, például a support területén kiválóan alkalmas lehet. IT szemszögből olyan alkalmazásokat érdemes választani, amelyek megfelelően felügyelhetők, és szem előtt kell tartani, hogy közösségimédia-szolgáltatást ma már csak úgy érdemes kínálni, ha az mobileszközökön is elérhető. A közösségi médiával kapcsolatban azonban túlzottak lehetnek az üzlet várakozásai, és előfordul, hogy a költségeket is rosszul méri fel. A közösségi média akkor működik jól, ha a vállalat vonzó, folyamatosan frissülő felületet tud biztosítani. Emberi erőforrás vonatkozásában ez nagyobb ráfordítást kíván, amit számításba kell venni.

Mindebből következik, hogy olyan átfogó felügyeleti megoldásra van szükség, amely a különböző eszközöket és kommunikációs csatornákat egyaránt menedzseli. A konzumerizációra is érdemes felkészülni, hiszen lesznek olyan alkalmazottak, akik magáncélra mindig a legújabb mobileszközöket vásárolják meg, és azokat munkahelyükön is szívesebben használnák, mint a vállalat által beszerzett, ritkábban frissített gépeket.

Az új technológiák használatba vételével kapcsolatos feladatok megoldását megkönnyíti, hogy a szállítók egyrészt közösségi funkciókkal bővítik üzleti alkalmazásaikat, másrészt célgépeket kínálnak a nagy mennyiségű adat különböző forrásokból történő begyűjtéséhez, rendszerezéséhez és gyors elemzéséhez. A célgépek nemcsak gyors bevezetést tesznek lehetővé, hanem integrált felépítésüknél fogva nagy teljesítményt is biztosítanak.

– A big data alkalmazások bővíthetőségét mindenképpen biztosítani kell, mert az adatmennyiség folyamatosan nőni fog – hangsúlyozta Tóth Csaba. – Másrészt az adatokat begyűjtő, rendszerező és elemző rendszerek közötti kapcsolatok kialakítására kell gondot fordítani ahhoz, hogy az üzlet megbízható adatokból nyerhessen hasznosítható információt. A big data alkalmazásoknál nem az adatok begyűjtése, hanem azok használhatóvá tétele a legnagyobb feladat. Egy nagy adattömeggel feltöltött, nagy tárkapacitású géppel az IT még nem tud big data szolgáltatást adni az üzletnek, ez olyan lenne, mintha a pincér egy fél sertést szolgálna fel a vendégnek.

Félelmek és tévhitek

– A harmadik vállalati platform kialakításához a hazai vállalatok rövid távon aligha fogják meglévő rendszereiket lecserélni, sokkal inkább a frissítések alkalmával és az új alkalmazások bevezetésekor mérlegelik majd a platformelemek interoperabilitását – mondta Berczik Márton, az SAP Hungary Kft. presales managere. – Más szóval, a harmadik platformra való átállás elsősorban a fokozatos változások eredménye lesz. Ideális esetben ezek a fejlesztések olyan technológiai alapplatformon valósulnak meg, amely kellően nyitott a meglévő, valamint az új, mobil, felhő, közösségi és big data alkalmazások támogatásához és összekapcsolásához.

A harmadik vállalati platformot alkotó technológiák, a rájuk épülő alkalmazások használatba vétele a tranzakciók kezelése, az adatok mozgatása, tárolása, feldolgozása és elemzése tekintetében minden eddiginél fejlettebb képességeket követel. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok olyan egységes technológiai platformra építsenek, amely kész, szabványos alkalmazásrendszereket is biztosít számukra.

– A különböző alkalmazások és eszközök között ugyanis, kellő adatbiztonság mellett, nagyfokú átjárhatóságot kell teremteni – fejtette ki Berczik Márton. – Ha az értékesítő a mobiltelefonján keresztül elindít egy rendelést, annak végig kell futnia a hagyományos, helyben üzemelő üzleti rendszereken, de biztosítani kell, hogy azt a vezető a felhőben ellenőrizhesse, és az igazgató is elérhesse a rendszerekhez tartozó legújabb teljesítménymutatókat, vagy üzletiintelligencia-funkciókat használva új lekérdezéseket futtathasson le, mindezt a másodperc töredéke alatt, amihez az in-memory technológia adja a szükséges teljesítményt.

Az új technológiák, különösen a számítási felhő és a mobilitás biztonságosságát illetően a felhasználók körében félelmek és tévhitek élnek.

– Egy külső felhőszolgáltató valójában magasabb szolgáltatási szintet és nagyobb biztonságot garantál szolgáltatási szerződéseiben, mint amit a legtöbb vállalat önerőből el tud érni – mutatott rá a presales manager. – Gyakori eset, hogy a házon belüli IT-szervezettől elvárt szolgáltatási szinteket a vállalat nem határozza meg olyan részletességgel, mint ezek a szerződések. A mobileszközökön kezelt adatok védelméhez szintén olyan felügyeleti megoldások állnak rendelkezésre, amelyekkel csoportok és felhasználók szintjén egyaránt szabályok írhatók elő a használatra vonatkozóan, illetve vészhelyzetben, a mobileszköz elvesztésekor arról minden adat távolról törölhető. A menedzsment megoldások hasonló módon az alkalmazásokat is kezelik, például megakadályozzák törlésüket, illetve csak a vállalati piactérről engedélyezik telepítésüket.

Sokan úgy vélik, a hazai vállalatok nem kezelnek akkora adattömeget, hogy big data alkalmazások bevezetésére kellene gondolniuk.

– Ez egy újabb tévhit, tapasztalatom szerint a big data már kivétel nélkül ott van minden magyar nagyvállalatnál, csak még nem nevezik annak – mondta Berczik Márton. – A nagy adat nálunk is realitás, kézzelfoghatóbb, mint a mobilitás.

Kommentek

comments powered by Disqus