Megjelent Bódi Zoltán Infoszótára

A TINTA Könyvkiadó az idei Könyvfesztiválra jelentette meg több évi gyűjtőmunka után Bódi Zoltán szerkesztésben az Infoszótárt. A szótár 450 fogalmat magyaráz, értelmez. Az interjút Kiss Gábor, a könyvkiadó igazgatója készítette.

bodi-zoltan-11-04-12_screenshot_20110412154514_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

Az Ön neve ismerősen cseng a rádióhallgatók előtt. Milyen műsorokat készít és mióta?

 

A Magyar Rádió Petőfi adóján már az 1990-es évek eleje óta megfordultam különböző műsorok környékén, de a legrégebben az 1995-ben indított MODEM IDŐK című műsornál vagyok állandó közreműködő. A műsor még mindig él, de 2007 óta Netidők a címe. Ez a műsor a digitális kultúráról szól közérthetően, színesen, érdekesen, különböző irányokból megközelítve a témát. A műsor állandó közreműködői között van mérnök, programozó, informatikai szakújságíró, szerkesztő, informatikai biztonsági szakértő és még jogász is, én pedig nyelvész szakértőként kommentálom az aktuális szakkifejezéseket.

Hogy készült az Infoszótár? Hol gyűjtötte a szavakat? Mennyi ideig tartott a szótár összeállítása?

Az Infoszótár eredetileg ebben a rádióműsorban az én rovatom. A hetente jelentkező műsorban minden alkalommal terítékre kerül egy informatikai szakkifejezés, melyet hol a szakfolyóiratokból, hol a műsorban feldolgozandó témákból választok ki. Persze figyelek arra, hogy a kifejezések közötti összefüggéseket is bemutassam. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a számítástechnika annyira a köznapi élet részévé vált, hogy a köznyelvben rengeteg olyan kifejezés van, amelyet csak észre kell venni.

Melyik a kedvenc kifejezése?

Több is van, hisz az évek során szabályosan beleszerettem az információtechnológia nyelvi világába. Az Infoszótár első kifejezése a lammer volt, ami az 1990-es évek végén a magyar nyelvhasználatban is elterjedt. Azt jelenti, hogy 'kezdő felhasználó', 'ügyetlen, tapasztalatlan', 'zöldfülű'. Hamar kialakult a rövidített alakjai is: láma. Ez igazán vicces forma. Emellett nagy kedvencem az egér, mert annyira szemléletes, ha ránézünk erre a pozicionáló eszközre (mert ez a funkciója), akkor felidézhetünk egy igazi egeret is: kis, kerekded formája és hosszú, vékony farka van. De az informatikai veszélyforrások kifejezéskészlete is a kedvenceim közé tartozik, mert kiderül belőle, hogy milyen szép, logikus fogalmai csoportot alkotnak ezek a kifejezések, pl.: vírus, kórokozó, vírusirtó, immunizálás, féreg stb.

Kinek ajánlja a most megjelenő szótárt?

Az Infoszótárnak talán az a legnagyobb erénye hogy hidat képez az informatikusok szaknyelve, a felhasználók és a nyelvtudomány között. A szakkifejezéseket úgy magyarázom meg, hogy az hasznos és érdekes legyen az egyszerű felhasználók mellett az informatikusoknak is. A kifejezéskészlet, a szócikkek további nyelvészeti kutatásokra is alkalmasak lehetnek. Az Infoszótárat elsősorban az informatikai eszközöket használó, kíváncsi, a köznapi, megszokott, illetve új jelenségekre rácsodálkozni tudó embereknek ajánlom. Vagyis az információs társadalom minden polgárának hasznos lehet.

Ön nyelvész, nyelvészetileg mi jellemzi az Infószótár címszavait?

Megmagyarázom a címszó által jelzett eszköz, eljárás jelentését, némi technikai leírással, majd a jelentésszerkezetének megyek utána. Foglalkozom a fordítási, honosítási kérdésekkel és a helyesírási problémákkal is. A kiadó ajánlására a kevésbé megszokott, angol kifejezések mellett megjelöljük a kiejtést is, persze kerüljük a szabályos nyelvészeti, fonetikai jelzéseket, mert azok csak a nyelvészeknek lennének hasznosak, a nagyközönségnek nem. Igaz, hogy így becsúszik némi apró, fonetikai pontatlanság, de még mindig hasznos elem. Ahol lehetett, ott külön elemeztem a feldolgozott kifejezések metaforikus jelentéstartalmát, hisz ez az egyik legnagyobb érdekessége az informatikai kifejezéseknek.

Mi szükséges ahhoz, hogy magyar szóval tudjunk megnevezni új informatikai eszközt, jelenséget?

Kérdés, hogy kell-e! Nem vagyok híve a mindenáron való magyarításnak, az erőltetett fordításoknak. Ha egy kifejezés idegen formájában terjed el, közhasználatúvá és közérthetővé válik, akkor szükségtelen lefordítani, hisz senkinek nem lesz érthető. Jellemzően a megszokás, az elvárás határozza meg, hogy milyen nyelven terjed el egy kifejezés. A modem például mindenki számára közérthető, nem merül fel, hogy modulátor-demodulátor alakban használjuk, vagy valami magyar alakot keressünk helyette, mivel már ez is a magyar nyelv részévé vált. Az egér viszont a kezdet kezdetén magyar formában terjedt el, és nem az angol mouse alakjában.

Találkozott erőltetett vagy sikertelen honosítással is?

Igen, de nem jegyzem meg ezeket a formákat, mert legtöbbször életképtelenek. Nagy vitákat vált ki főleg szakmai, informatikusi körökben az angol kifejezések magyar átírása. Sokan még most is inkább azt írják le, hogy file, Byte, és nem azt, hogy fájl, bájt. Holott logikus, hogy ha egy idegen eredetű szó beilleszkedik a nyelvünkbe, akkor előbb-utóbb a helyesírásunkba is beilleszkedik.

Mit tart a legfurcsább írásbeli jelenségnek?

Az egyik ilyen már ősrégi kérdés. Az internet írásmódja. Jól mutatja ez a folyamat, hogy az írásszokást a megszokások, az automatizmusok nagyban befolyásolják. Technológiatörténeti szempontból meg lehet indokolni, hogy az Internet miért nagybetűs, ám a köznapi írásgyakorlatban kisbetűs formában terjedt el. Az is igen érdekes, ahogy az e- kezdetű szavak írásmódja hogyan alakult át. Kezdetben mindig kötőjeles formában használtuk: e-mail, e-business, manapság már gyakran fordul elő kötőjel nélkül, esetleg belső nagybetűvel email, eBusiness.

A nyelvi kreativitásnak milyen szerepe van a magyar szakszó kialakításában?

Elsőre biztos mindenkinek az emotikon ugrik be :-), ám emellett meg kell említeni a szám-betű kombinációkat is, például 6ás [hatás], m1ek [megyek], yo8 [jó éjt], de a kedvencem ezek közül az 5/c [öt perc]. A kreativitást bizonyítják a nagyon szemléletes, összefüggő metaforacsoportok is, például behatolás, backdoor (hátsókapus behatolás), hacker (csákányos - informatikai betörő) stb. A modemhez hasonló ötletes szóösszevonás a kodek is (kódoló-dekódoló).

Hogy látja, nyelvünkre nem veszélyes a sok idegen szó megjelenése?

Szerintem nem jelentenek veszélyt az idegen kifejezések, inkább gazdagítanak, új jelentéseket, új kultúrát hoznak. A mai világban már az is elvárható, hogy ne csodálkozzunk rá minden idegen szóra, hanem inkább mi is növeljük a nyelvi kultúránkat. Ehhez próbál hozzájárulni az Infoszótár is. Az viszont kétségtelen, hogy manapság az angol globális hatása nagyon jelentős, nagy arányban áramlanak be nyelvünkbe az amerikai angol szavak. Ez sokakat zavarhat, ám hasznosabb, ha beillesztjük, megismerjük, honosítjuk ezeket a szavakat.

infoszotar-11-04-12_screenshot_20110412154542_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

Ki dönti el, hogy az új informatikai szakszavakat hogyan írjuk?

 

Egy viszonylag szűk rétege az informatikai kifejezéseknek benne van a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályzatában és a szótárában. A helyesírás szempontjából ezeknek a kiadványoknak az ajánlásai meghatározóak, alapvetőek. Emellett a szakirodalom, a különböző szótárak, kiadványok és a szaksajtó a leginkább meghatározó forrás. Olyan gyorsan bővül és változik ez a szókincsréteg, hogy a szótározása, szabályozása gyakorlatilag lehetetlen, csak követni tudjuk a változásokat.

Mi az Infoszótár szerepe ebben a gyorsan változó nyelvi helyzetben?

Elsősorban a dokumentálás, a nyelvi változások rögzítése a cél. Mert nyilvánvaló, hogy ez a szótár abban a pillanatban avult el, amikor a kéziratot lezártam. Ennek ellenére nagyon jól követi és dokumentálja a régmúlt és a közeli idők alapkifejezéseit. Megérthetjük, megismerhetjük a régi és a ma is használható informatikai kifejezéseket. Emellett meg jó szórakozás lapozgatni!

Tervezi a szótár folytatását?

Az Infoszótár folyamatosan bővül, hisz a kézirat lezárása után már rengeteg új kifejezést dolgoztam fel. Minden héten egy új szóval bővül a gyűjteményem. Szeretném, ha bővülne a kiadvány, és elektronikus formában is jó lenne megjelentetni.

Jelenleg min dolgozik?

Az Infoszótár folyamatos munkát ad, de emellett most az informatikai környezet, az online média konvergens jelenségeit vizsgálom. Azzal foglalkozom, hogy azok az informatikai eszközök, amelyek egyre okosabbak, egyre több mindenre alkalmasak (például az okostelefonok, a táblagépek), hogyan változtatják meg a kommunikációs szokásainkat.

Ön mint főiskolai tanár napi kapcsolatban van a fiatalsággal, mit tapasztal a fiatalok nyelvéről?

Gyorsan változik, mind a szókincsében, mind a stílusában, mind a hangzásában. A hagyományos presztízstényezők, mint például a helyesírás, az alapvető stilisztikai elvárások egyre nagyobb mértékben relativizálódnak. Egyre több a kreatív nyelvi megoldás, és sok a pillanatnyi divatjelenség. Ám mindemellett a humoruk, a kreativitásuk megújítja a nyelvünket.

 

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

A bankok nem választhatnak »