A digitalizáció alfája és ómegája

Újraértelmezik az üzleti siker fogalmát a cégvezetők a változó világban - világított rá a PricewaterhouseCoopers friss felmérése -, és az átalakulás első számú mozgatóerejét a technológia fejlődésében látják. A kihívások megválaszolásában is segít az IT, de a dolog ennél jóval összetettebb.

A világ cégvezetőinek 66 százaléka lát ma több, az üzletet fenyegető kockázati tényezőt, mint korábban, míg 76 százalékuk szerint a sikerhez több kell a puszta pénzügyi nyereségnél - derült ki a PricewaterhouseCoopers felméréséből (19th Global CEO Survey), amelyet 83 országban, 1409 vezérigazgató megkérdezésével készített. Az üzletet átformáló, legnagyobb hatású tényezőként a vezetők 77 százaléka a technológia fejlődését jelölte meg, ezt a demográfiai változások (61 százalék) és a gazdasági erőviszonyok változása (58 százalék) követte a lista élén.

Nemcsak az üzleti környezet, hanem az egész társadalom átalakulásában is kulcsszerepet játszanak a digitális technológiák, amelyek kitágítják az emberek kommunikációs terét, segítenek nekik tájékozódni, hangjukat hallatni, és így igényeik fejlődésére is kihatnak. Olyan megatrendek is kihatnak persze az üzlet alakulására a technológiai fejlődés mellett, mint az urbanizáció, a klímaváltozás, valamint a gyors demográfiai és szociális változások, a fejlett társadalmak elöregedése.

A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy a technológiát használó, hálózatra csatlakozó lakosok alkotják az ügyfélkörüket is, akik cégüket a termékek és szolgáltatások mellett egyre inkább annak alapján is megítélik, hogy az milyen értékeket képvisel, miként járul hozzá az élhetőbb, fenntartható társadalom építéséhez. Ennek tükrében a vállalatok közel negyede értelmezte újra küldetését az elmúlt három évben.

a_digitalizacio_alfaja_es_omegaja_screenshot_20160311122644_1_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

 

Költséges működés, kusza szabályozás
Hogy felnőhessenek a hálózatba kapcsolt társadalom elvárásaihoz, a vállalatok érthető módon a technológiához fordulnak segítségért, amellyel releváns termékeket, fejlett ügyfélélményt adhatnak ügyfeleiknek, és az üzlet jövőjére nézve létfontosságúnak tartják, hogy a digitális bennszülöttek közül toborozzanak tehetségeket. Ugyanakkor a vállalatok még mindig küszködnek azzal, hogy az olyan területeken, mint például az ügyfél-analitika és a marketing, a technológia alkalmazásával egyszerre növeljék az üzletet és adjanak nagyobb értéket a társadalomnak is. Úgy tűnik, a digitalizált világban, ahol az üzlet minden részletében mérhető, a cégvezetők még nem jöttek rá, miként számszerűsíthető a siker, amely hosszú távon abból születik, hogy a vállalatot megbízható, jó polgárnak tartják.

Az érdekcsoportokkal való kapcsolattartásban a cégvezetők 45 százaléka a működési költségek növekedését tartja a legnagyobb akadályozó tényezőnek, de közel ennyien (42 százalék) a törvényi megfelelés követelményeinek teljesítését, a szabályozás kuszaságát, következetlenségét is ide sorolják. A pluszköltségeket gyakran az ügyfeleknek kell megfizetniük a fenntarthatónak ítélt termékek magasabb árában - amire a cégvezetők harmada (31 százalék) szerint a fogyasztók nem hajlandók.

Adatok és érdekcsoportok
Fejlett IT-megoldásokra támaszkodva a vállalatok átalakíthatják az ügyfelekhez és más érdekcsoportokhoz fűződő kapcsolataikat - a cégvezetők 51 százaléka mondta, hogy ezen a téren jelentős beruházásokat, fejlesztéseket tervez.

Közel negyedük (24 százalék) érzi úgy, hogy nincs kellő rálátása az ügyfelek és más érdekcsoportok igényeire, 63 százalékuk szerint nehéz megérteni, hogy az ügyfelek mit értékelnek igazán. A vezérigazgatók 68 százaléka ezért az adatok és az analitikai megoldások jelentőségét hangsúlyozza, a hiányzó betekintéshez ugyanis általuk juthat hozzá a vállalat, míg 65 százalékuk az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket részesíti előnyben.

A vállalatok valamivel több mint fele (53 százalék) szerint a kutatás és fejlesztés adhatja a legnagyobb értéket az érdekcsoportokkal folytatott együttműködésben. A k+f arénában azonban azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek a technológiát költséghatékony, könnyen használható, funkcionális és fenntartható termékek és szolgáltatások fejlesztésére használják.

Jóval kevésbé jellemzi sajnos az adatközpontúság, az analitikai szemlélet és az innováció a hazai vállalatokat a vezérigazgatói felmérés szerint, amelyet a PricewaterhouseCoopers magyar leányvállalata ötödik alkalommal készített el, hét iparág 155 cégvezetőjének megkérdezésével. A válaszadók 46 százaléka a CRM-rendszerekben bízik, és csak 40 százalékuk hisz az analitikai megoldások használatában - ugyanilyen arányban tartják fontosnak azt is, hogy a vállalat kommunikáljon a közösségi hálókon.

Vállalati céljaik között a hazai cégvezetők az első három helyen a minőség és az ügyfél-elégedettség javítását (45 százalék), valamint a növekedést (37 százalék) említették, míg az innováció csupán 13 százalékkal szerepel a prioritások között. Ez utóbbi, különösen kiábrándító adat jelezheti azt is, hogy a magyar vállalatok még nem jutottak arra a szintre a technológia alkalmazásában, amelyen az innovációt előrébb sorolhatnák.

Önmagában a technológia azonban kevés az üzlet digitális átalakításához, ezért nem meglepő, hogy világszinten a vállalatvezetők 72 százalékát aggasztja a tehetséges és képzett szakemberek hiánya - ez az arány Magyarországon még magasabb, 86 százalék. A PricewaterhouseCoopers globális felmérése során a vezérigazgatók 75 százaléka fogalmazott úgy, hogy a felkészült, a változásokhoz alkalmazkodni tudó munkaerő rendelkezésre állása olyan létfontosságú tényező, amelyet a vállalatoknak és a kormányoknak is csúcsprioritásként kell kezelniük.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Felturbózzák a OnePlus 3-at »