A kognitív vállalatok kora

Sepp Norberttel, az IBM Lab Services tanácsadójával, a nagyvállalati megoldások virtuális csapatának technikai menedzserével és Watson-szakértőjével beszélgettünk.

Októberben több fórumon - közöttük a Gartner Symposium ITxpo konferenciáján - kifejtette Ginni Rometty, az IBM vezérigazgatója, hogy a világ a kognitív üzlet korába lépett. A szervezetek és a magánszemélyek nap mint nap hihetetlen mennyiségű digitális információt állítanak elő, de ennek közel 80 százaléka strukturálatlan, ezért úgyszólván napjainkig sötét maradt a számítógépek előtt. Az utóbbi pár év fejlődésének eredményeként azonban mára beértek az olyan kognitív számítógépek, mint az IBM Watson, amelyek a szöveges és képi, a hang- és videóalapú információkat is fel tudják dolgozni, azokat értelmezik, összefüggéseket tárnak fel bennük, melyekből tanulnak, következtetéseket vonnak le, így értékes betekintéssel, tanácsokkal segítik a vállalatokat és az embereket.

Ezért jelenthetjük ki az IBM szerint, hogy a számítástechnika történetének új korszakába léptünk. Véleményét a cég az elmúlt két évben milliárddolláros beruházással és szervezeti átalakításokkal is megerősítette, először a Watson Group, majd októberben a Cognitive Business Solutions Group létrejöttét is bejelentette. Ginni Rometti hozzátette, reméli, hogy 20 év távlatában az emberek első, IBM termékekhez fűződő élményeiket már Watsonnal fogják átélni.

a_kognitiv_vallalatok_kora_screenshot_20160113184945_1_nfh.jpg
Sepp Norbert, tanácsadó, IBM Lab Services

Computerworld: Érdemes odafigyelni ezekre a szavakra és stratégiai lépésekre, mivel az IBM korábban már többször is éleslátással beazonosított olyan trendeket, mint például az elektronikus kereskedelem és a smarter planet, a jobb világ koncepcióját életre hívó, komplex problémákra válaszoló megoldások, amelyek azután döntő hatásúnak bizonyultak. Sok kétségünk a mostani bejelentés kapcsán sem merülhet fel, mivel a kognitív számítástechnika elemei már jó ideje velünk vannak, az utóbbi pár évben látványosan fejlődnek, elég, ha arra gondolunk, mi történt azóta, hogy Watson 2011-ben elvitte a pálmát az amerikai tévés műveltségi vetélkedő két legjobb versenyzője előtt. Mégis felmerül a kérdés, miért éppen most érkezett el az ideje, hogy az IBM a számítástechnika új korszakáról beszéljen?

Sepp Norbert: A kognitív számítógépek merőben másra képesek, mint a programozott számítógépek, ezért új megközelítést követelnek, és fontosnak tartjuk, hogy erre felhívjuk a figyelmet. Míg a számítógépek első generációját képviselő tabulátorokat fizikailag is az adott feladat megoldására kellett felépíteni, a második világháború idején a kódfejtéssel, röppályaszámítással növekvő számítási igények életre hívták a programozható számítógépeket, amelyek ugyanazon a hardveren már különböző feladatok megoldására is alkalmasak voltak. Az algoritmusokkal, szoftverkóddal leírható feladatok megoldására ma is a programozható számítógépeket használjuk. Rengeteg olyan feladat is létezik azonban, amely nem írható le ezen a módon, mert nem tudjuk előre, hogy a megoldáshoz milyen irányban induljunk el, ez menet közben derül ki. Az emberi intelligencia számára az ilyen kérdések megválaszolása nem okoz problémát, a számítógépek azonban mindaddig nem tudtak érdemben megbirkózni a feladattal, amíg egy területen, a természetes nyelv értelmezésében Watsonnal nem demonstráltuk, hogy ilyen rendszerek építhetők.

A kognitív rendszerek ezzel kiléptek a laboratóriumok világából, mivel bebizonyosodott, hogy képességeikkel valós helyzetekben, a gyakorlati életben is számolhatunk. A történelmi mérföldkő ezért valójában 2011, akkor azonban még csak elképzeléseink voltak arról, hogy konkrétan milyen feladatok megoldására lehetne használni egy bevált kognitív számítógépet. Watson teljesítménye azonban sokakat megihletett, különböző területekről - elsőként az egészségügyből - kerestek meg minket ötletekkel, javaslatokkal. További három-négy éves fejlesztésre és tesztelésre volt szükség ahhoz, hogy meggyőződjünk róla, Watson helytáll a felhasználók, az ügyfelek által megadott feladatok megoldásában is, ezért érdemes külön üzletágat építenünk rá. Egy-másfél év eredményei alapján kijelenthetjük, hogy elérkeztünk a kognitív üzlet korszakába. Míg a kognitív számítástechnika korszakának kezdete egy technológiai váltást jelöl, addig a kognitív üzlet korszakában ez a vállalatok számára is egy kézzelfogható, értékteremtő előrelépést hoz. Mostanra ezt a szintet is elértük.

CW: Milyen területeken, milyen feladatok megoldásában segíthet Watson egy vállalatnak, egyáltalán hogyan válhat egy vállalat kognitívvá, és miért érdemes erre törekednie?

SN: Olyan feladatokra érdemes itt gondolni, amelyekkel a számítógépek eddig nem boldogultak, ezért megoldásuk emberi közreműködést feltételezett. A beszélt nyelv, az írott szöveg, az álló- és mozgóképek, az emberek érzelmi megnyilvánulásainak értelmezése, a több különböző forrásból fellelhető információk közötti összefüggések feltárása például kimondottan ilyen feladat, és az üzlet világában szinte nincs olyan terület, ahol ne találkoznánk vele. Említhetem példaként az ügyfelekkel kialakított kapcsolatok személyre szóló kiszolgálással és támogatással történő elmélyítését, a felhasználói igényeket kiismerő, azokhoz idomuló, tanulóképes termékek létrehozását, a vállalatnál meglévő szakértelem bővítését, a kutatás-fejlesztés támogatását vagy a működés, például a beszállítói lánc optimalizálását.

Öt lépés vezet egy vállalat kognitívvá válásához. Stratégiaalkotást követően el kell dönteni, hogy milyen adatokat fog gyűjteni a vállalat és azokat hogyan készíti elő, majd API-kon keresztül kapcsolódik a kognitív felhőhöz, kiépíti kognitív infrastruktúráját és gondoskodik annak megfelelő védelméről.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben a kognitív számítógépek átveszik az emberek feladatait, akkor a munkavállalók kenyér nélkül maradnak. Ezek a félelmek azonban alaptalanok, mert a kognitív számítógépek csak az olyan feladatok terhét veszik le az emberek válláról, amelyek megoldásához gondolkodni kell ugyan, de nem túl kreatívan, ellenben időigényesek és fárasztóak. A finomságokat továbbra is meghagyják az embereknek, akik a kognitív számítógépek támogatásával több időt, energiát fordíthatnak kreativitásra, és ezzel az üzlet is csak nyerhet.

CW: Watson a kognitív számítógépek legjobban felismerhető, ikonikus képviselője, felépítését azonban meglehetős homály övezi, a média hol szuperszámítógépnek, hol mesterséges intelligenciának nevezi. Ginni Rometty az említett Gartner konferencián nyolc és fél ezer IT-vezető előtt annyit mondott, hogy Watson nem szuperszámítógép, hanem sokkal inkább 28 rendszer együttese, amely több mint 50 technológiára épül. A Watson felhőben jelenleg elérhető API-k száma is 28. Véletlen egybeesés ez, vagy azt jelenti, hogy az emberi agyhoz hasonlóan Watson esetében is külön központok látják el az egyes kognitív feladatokat?

SN: Szuperszámítógép alatt egy hardverstruktúrát értünk, melynek lényege, hogy nagyon nagy mennyiségű számítási műveletet tud elvégezni nagyon gyorsan. Ilyet használ például az Országos Meteorológiai Szolgálat is, ahol egy adott célból, az előrejelzések elkészítéséhez rövid idő alatt rengeteg adatot kell feldolgozni. Watson esetében mellékes, hogy szuperszámítógép vagy sem, mivel lényegét a hardverén futó algoritmusok együttese, a szellemisége adja. Szuperszámítógépnek legfeljebb a kvízműsor idején nevezhettük volna, mert ott fontos kikötés volt, hogy három másodpercnél rövidebb idő alatt válaszoljon - pontosabban következtessen a kérdésre egy megadott válaszból -, és ehhez megfelelő teljesítményű hardverstruktúrát kellett a Watson-algoritmusok alá rakni. Ugyanezek az algoritmusok azonban kényelmesebb vason is elfuthatnak, ha nem a villámgyors válaszadás az egyik fő követelmény.

Mesterséges intelligenciának ezért sokkal inkább nevezhetnénk Watsont, de ez sem lenne szerencsés, mert azt ugyan magában foglalja, mivel ennek a kutatási területnek az eredménye, ugyanakkor nem keverhető össze azzal a koncepcióval, amely a tudományos-fantasztikus irodalom és filmek hatására az 50-es évek óta kialakult a köztudatban az emberek fejére növő és elpusztító mesterséges intelligenciáról. Watson kognitív számítógép, tehát gondolkodik, de gép marad, amely az embereket segíti.

Kutatási területként a mesterséges intelligencia az elmúlt hatvan évben számos részterületen hozott eredményeket, és vetett fel még több kérdést. Az IBM ezeket a szálakat vette fel, majd azon az ötven részterületen, ahol értelmét látta, továbbfejlesztette és integrálta a technológiákat, amelyek most sokoldalúan együttműködnek a feladatok megoldásában. Watson ebben egyedülálló.

A Watson-felhőben elérhető 28 API mindegyike ezekből a technológiákból csomagol össze valamennyit egyetlen szolgáltatássá. Ilyen szolgáltatás például a beszéd írott szöveggé alakítása, illetve a szöveg felolvasása, amelyet a felhasználók az adott API-n keresztül saját alkalmazásukból meghívhatnak, vagy másik megoldásként a feldolgozni kívánt információkat feltölthetik a Watson-felhőbe.

Ugyanezen kognitív technológiák segítségével egyébként a Watson Explorer és a Watson Analytics szolgáltatáson keresztül a strukturált adatok szakértelmet igénylő elemzését is széles körben hozzáférhetővé tesszük. Az üzleti felhasználók egyszerűen szövegesen megadhatják, hogy mire lenne szükségük, és a szolgáltatás tolmácsolja azt az analitikai alkalmazások felé, ami egy újabb példa a kognitív számítógépek és az emberek együttműködésére.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

A világ 10 legerősebb PC-je »