A NAV is Vaterázik

Nem érdemes magunkat abba a gondolatba ringatni, hogy a web teljesen szabad. Ez az aukciós portálokra is vonatkozik, amelyeknél egy bizonyos bevétel felett adózási kötelezettségünk van. Érdemes ezt fejben tartani, nehogy pórul járjunk.

Tegyük fel, hogy öröklünk egy házat, amelynek a padlásán rengeteg apró, ámde értékes portékát találunk, köztük például antik könyveket és térképeket, amelyek egyenként több tízezer forintot érnek. Adja magát az ötlet, hogy tegyük fel a tárgyakat egy aukciós portálra, amit meg is teszünk, így végül jelentős összeggel gazdagodunk. A szemléltetés kedvéért vegyünk egy másik esetet is; tegyük fel, hogy a szülészorvosunk rosszul határozza meg a születendő gyermekünk nemét. Lánynak gondolva őt az ismerősöktől rengeteg rózsaszín, királykisasszonyos bútort, ruhát, pelenkázót gyűjtünk be részint újonnan, részint használtan. Végül kiderül, hogy az új jövevény kisfiú, így a teljes felszerelés cseréjére szorulunk, a kiadásaink fedezése érdekében pedig egy aukciós portálon eladjuk a kapott tárgyakat. A két történet teljesen mindennapos, mondhatni ártatlan, pedig ha így teszünk, azaz úgy, hogy ezt nem szerepeltetjük az adóbevallásunkban, akkor akár tetemes bírságra is számíthatunk utólag.

 

 

aukcios_screenshot_20111114103940_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.



Téves ugyanis azt hinni, hogy az internet teljesen szabad, és az ott folyó kereskedelmet nem szabályozzák valamilyen szinten az állami hatóságok. Egy gazdasági szaklap korábban megjelent cikke alapján ráadásul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már „rászállt azon kereskedőkre”, akik különböző internetes aukciós oldalakon értékesítik ingóságaikat. Egy bizonyos bevétel után ugyanis adót kell fizetni, amely kötelezettséget sokan elmulasztják. A szaklap 500 olyan magánszemélyről számolt be, akiket az adóhatóság még egy évvel ezelőtt kérdőívben szondáztatott a tevékenységükről, amelynek a célja egy lehetséges vizsgálat lefolytatása volt. A NAV lapunknak eljuttatott közleményében kevesebb eljárásról írt: eszerint az adóhatóság 2009-ben és 2010-ben a közép-magyarországi régióban 56 értékesítő magánszemély ellenőrzését végezte el. A kiválasztás alapján 33 utólagos vizsgálatot is lefolytattak a hatóság szakemberei, végül 26 esetben állapítottak meg adókülönbözetet, összesen körülbelül 68 millió forint értékben. A summa beszédes, azaz bizony megütheti a bokáját az, aki jelentős bevételre tesz szert a közösségi oldalon.

Mennyi az annyi?

200 ezer forint. Ekkora az az összeg, amekkora értékben a személyi jövedelemadó szerint egy magánszemély eseti jelleggel külön bejelentés nélkül értékesítheti évente ingó vagyontárgyait – ebben az általunk megkérdezett NAV és a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértői egyaránt egyetértettek. Ezt az összeget még nem kell bevallani, illetve lehet, de azután személyi jövedelemadót nem kell fizetni, e tevékenység ugyanis 200 ezer forint bevételig adómentes. Dupla nyereség esetén azonban már adózni kell, ekkor a 400 ezer forintból levonható a 200 ezer forintos adómentes bevétel. A maradék összeg után így 32 ezer forintot kell az államkasszába befizetni 16 százalékos adókulccsal számolva. Amennyiben rendelkezünk számlával az eladott termékről, akkor faraghatunk az összegen. Ekkor az adóbevallásnál a bevallás oszlopba az aukciós portálon leütött árat kell hozzáadnunk az összes bevételhez, míg a kiadásinál beszámíthatjuk a számla, adásvételi szerződés és vámpapírban szereplő összeg értékét, így az adóalapba csak azok különbözete kerül.

 

 

 

aukcios_screenshot_20111114104623_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.



E szabálynak köszönhetően amennyiben egy online aukciós portálon 100 ezer forintért adunk el egy olyan plazmatévét, amit anno 400 ezer forintért vettünk, akkor az nem terheli az adóalapunkat. Sajnos nem is csökkenti, mivel az egyes tételek nem vonhatók össze, így egy tetemes veszteséget jelentő tétellel nem fedezhetjük a nyereségeseket. A fent leírt esetben, amikor egy padlás tartalmát értékesítjük, ez logikus módon nem lehet mentsvár. Csak a hagyatéki végzésben bízhatunk, ugyanis ha az megállapítja a tételek értékét, akkor azon összeget kiadásként szerepeltethetjük.

Üzletszerűen

Az eddig leírt szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a felhasználó még a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó ingóságértékesítést végez. Amennyiben viszont azt üzletszerűen teszi, akkor már az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik az adózás. Mi számít üzletszerűnek? Vajon egy baba kinőtt ruháit rendszeresen értékesítő anyuka vállalkozónak számít-e? A PwC szerint esetleg igen, ennélfogva az ügyeket egyesével kell megvizsgálni, hogy a konkrét esetben megállapítható-e az üzletszerűség.

„A személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalomrendszerében üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik” – írja a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában a könyvvizsgáló cég. A PwC azonban figyelmeztet arra is, hogy adójogszabályok nem határozzák meg pontosan az üzletszerűség fogalmát, ezért a megállapításánál a szavak általános köznapi értelmezését kell alapul venni. A büntető törvénykönyv, továbbá a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény egyértelműen meghatározza az üzletszerűség fogalmát, amelynek megállapításához mindkét törvény megköveteli az ellenérték fejében vagy vagyonszerzés céljából végzett rendszeresen folytatott ugyanolyan vagy hasonló jellegű tevékenységet. E mellett a bírói gyakorlat szerint akkor is megállapítható az üzletszerűség, ha a körülményekből erre lehet következtetni (például egy saját webshoppal rendelkezik a fél).

Ezen okok miatt mindenkinek érdemes kikérnie adótanácsadó véleményét, ha felmerülhet az üzletszerű értékesítés lehetősége. „Ebben az esetben a tevékenység megkezdését az adóhatósághoz be kell jelenteni, illetve – amennyiben azzal az adózó még nem rendelkezik – adószámot kell igényelni. Az adókötelezettséget ilyenkor alapvetően a hagyományos kereskedelemre is vonatkozó bizonylatolási, bevallási, adófizetési és más adózási szabályok határozzák meg” – figyelmeztet a NAV. A tét tehát nagy, hiszen ha valaki üzletszerűen kereskedik, akkor az olyan, mintha egyéni vállalkozó, de mindenesetre is önálló tevékenységet végző magánszemély lenne. Egyéni vállalkozói bejelentkezés nélkül ugyanis a személyi jövedelemadón túl 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, egyéni vállalkozóként pedig társadalombiztosítást és iparűzési adót is kell fizetnie. Sőt, 5 millió forint bevétel felett az ÁFA-körbe is automatikus tagságot nyer. Ráadásul egy hatósági eljárás során a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy nem végez üzletszerű tevékenységet, nem a NAV-nak az ellenkezőjét.

Üzletszerű tevékenységnél (ha az illető nem vállalkozó egyébként levonhatunk egy 10 százalékos költséghányadot, ami a személyi jövedelemadó logikája szerint a felmerülő – számlákkal nem alátámasztható - költségeinket (csomagolás, szállítás, és így tovább) fedezi, így csak a teljes bevétel 90 százaléka után kell adóznunk. E szabállyal egyébként lapértesülések szerint a NAV is élt korábban, amely a korábbi eljárásokban a számla nélküli tételeknél 90 százalékos nyereséggel számolt.

 

 

A cikk a következő oldalon folytatódik!

Kommentek

comments powered by Disqus

Kiadó: Project029 Media and Communications Kft. - Impresszum - Hirdetési ajánlatunk - Adatvédelmi elveink - E3

Ügynökségi értékesítési képviselet: Adaptive Media