Amiből persze nem következik, hogy a vállalat adatközpont-stratégiájának nem kellene fejlődnie. Éppen ellenkezőleg, a megújulni képtelen adatközpont aligha tölthetné be szerepét, mivel nem tudna lépést tartani a folyamatosan változó üzleti és technológiai környezettel.
Úgy tűnik azonban, hogy a dolog mégsem ennyire kézenfekvő. Miután az egymást követő adatközpont-koncepciók mindegyike egyértelműen meghatározta, hogy az erőforrások hol helyezkednek el és kik birtokolják őket, a vállalati stratégák közül sokan dobozba dugták a fejüket, azaz a külső, mások által felügyelt erőforrások szolgáltatási színvonalát nem érzik saját gondjuknak. De nem a sikeres vállalatok gyakorlatában – írja blogbejegyzésében (Future Data Centers are Not Software Defined, They’re Enterprise Defined) Dave Cappuccio, a Gartner alelnöke.
Felmérések szerint egy tipikus nagyvállalat mintegy két tucat felhőalapú (IaaS, PaaS és SaaS) szolgáltatást vesz igénybe kilenc különböző szolgáltatótól, közöttük olyan piaci szereplőktől, mint az Amazon, a Salesforce, a Box, a Microsoft és a Google. Ennél is fontosabb, hogy IT-osztályuk nem próbálja valamilyen koncepció skatulyájába belegyömöszölni és így meghatározni az adatközpontot, inkább arra összpontosít, hogy a különböző szállítók és külső szolgáltatók megoldásait ötvözve a legnagyobb hatékonyságot, méretezhetőséget, rugalmasságot, teljesítményt adhassa az üzletnek, függetlenül attól, hogy az erőforrások hol helyezkednek el.
Más szóval az adatközpont-stratégia nem a szoftverről, a hardverről, a hálózatról vagy a szállítóról, szolgáltatóról, hanem az üzleti igények kiszolgálásáról szól. A szoftveresen meghatározott adatközpont (SDDC) koncepciója egy megközelítést jelöl az adatközpont modernizálásában, de csupán egy nagyobb kép, az üzlet által meghatározott adatközpont (enterprise defined data center, EDDC) része, mutat rá Cappuccio. Az EDDC sok alkotóelemből, szolgáltatásból és szereplőből felépülő ökoszisztéma, amely hatékonyan aggregálja, integrálja, felügyeli, irányítja és biztosítja az üzlet által igényelt szolgáltatásokat.
Egyszerűen ma már kevés, ha az IT-osztály csupán a házon belüli adatközpont menedzselésében jeleskedik. Olyan közvetítővé, szolgáltatásbrókerré kell válnia, amely gyorsan mozgósítja és kombinálja az ökoszisztéma erőforrásait, és a folyamatosan változó alkotóelemek közötti összefüggéseket átlátva a szolgáltatásminőséget is biztosan fenntartja.
Gyár és labor
A vállalati adatközpont-stratégia megújítása mellett érvel a Gartner áprilisban közzétett tanulmánya (Five Reasons Why You Need a Different Data Center Strategy for the Digital World) is. Az elmúlt négy évtizedben az adatközpont az IT-ökoszisztéma állócsillagának számított. Változott ugyan a technológia, az energiaellátás és a hűtés, valamint a létesítmény kialakítása is, de az alapfunkció, az alapkövetelmény lényegében ugyanaz maradt – a redundáns erőforrásokkal felvértezett adatközponttól magas rendelkezésre állást és a változásokat megbízhatóan kezelő, jól dokumentált folyamatokat várt a vállalat, amihez hagyományos szállítómenedzsment és a szegmentált szervezeti felépítés támogatása társult.
Digitalizált világunkban azonban ez a megközelítés mára túlhaladottá vált, ezért ha a vállalat nem újítja meg adatközpont-stratégiáját, annak az üzleti agilitás, a versenyképesség fogja kárát látni. A piacelemző öt tanácsot is ad az újításhoz.
Adatközpontja legyen egyszerre gyár és laboratórium – Az évtized végére több mint 7 milliárd ember és vállalat, valamint további 35 milliárd eszköz fog csatlakozni az internetre. Párhuzamosan ezzel nagymértékben nő az adatközpontokban kezelt adattömeg is, amit a nagy mennyiségen túl egyre nagyobb sebesség és változatosság is jellemez. Hogy megbirkózhasson a feladattal, az adatközpontnak egyrészt úgy kell működnie, mint egy gyárnak, amely ipari méretekre skálázható. A hatalmas adattömeg értékét azonban a belőle kinyerhető információ adja. Az adatközpontnak ezért a laboratórium szerepét is magára kell öltenie, amely alkalmazások összekapcsolásával és a valós idejű analitika eszközeivel mindig újabb betekintéshez segíti az üzletet.
Segítse elő az agilitást és az innovációt az adatközpontra nehezedő nyomás kezelésével – A digitális üzlet a folyamatos változás fluid környezetében működik, amit az informatikai szolgáltatások terén is szüntelen innováció, időről időre új szolgáltatásmodellek megjelenése kísér. Annak érdekében, hogy a gyors változásokat kezelhesse, agilissé válhasson, ugyanakkor a folyamatokra épülő rendszerintegritást és -biztonságot is megőrizhesse, egyre több szervezet tér át kétsebességű működésre, amit a Gartner kettős üzemmódú IT-nek nevez. Az IT-szolgáltatások alapmotorjaként az adatközpontnak minden eddiginél agilisebbé kell válnia, a kikezdhetetlen stabilitás helyett a változás és az innováció megbízható menedzselésére kell törekednie, különben egyre kevésbé tudja majd betölteni szerepét.
Táguló kockázathorizont
Számoljon a kockázatok sokféleségével – A digitális vállalat az eszközök nagyon nagy tömegével lesz kapcsolatban, legyen szó az alkalmazottak és az ügyfelek okostelefonjairól vagy különböző szenzorokról és más adatforrásokról, ugyanakkor azt is tapasztalni fogja, hogy e kapcsolatok az adatközpontban futnak össze. Hagyomány szerint az adatközpontok kulcsszerephez jutnak a kockázatok kezelésében, amelyeket az eddigiekben elsősorban a leállásokkal, a rendszerek rendelkezésre állásával és a szoftverek sérülékenységével hoztak összefüggésbe a vállalatok. Digitalizált világunkban azonban a kockázatok horizontja jelentősen kiszélesedik, ami kezelésük továbbfejlesztését is megköveteli. Nem téveszthetik szem elől a vállalatok azt sem, hogy sok digitális tranzakció esetében egynél több szervezet felel az érintett, a tranzakciót végponttól végpontig végigvivő szolgáltatások rendelkezésre állásáért, teljesítményéért és biztonságáért, ami egészen új kihívások elé állítja a szolgáltatásbiztosítást.
Helyezze adatközpontját szélesebb, hibrid környezetbe – A hagyományos felállás szerint a vállalatok informatikai költségvetését az IT-osztály használta fel, jelentős részben az IT-szolgáltatásokat adó adatközpont fejlesztésére és üzemeltetésére. Napjainkban ez a gyakorlat is gyorsan átalakul. Ma már ott tartunk, hogy az IT-keret nem kevesebb, mint 38 százalékát az IT-osztály helyett az üzleti oldal költi el, és ez az arány 2017-re 50 százalék fölé kúszhat. Az üzletágak ugyanis nem sokat teketóriáznak, ha úgy látják, hogy házon belüli adatközpontjuk túl lassan válaszol igényeikre, vagy elzárkózik az új technológiák bevezetése elől, és külső, felhőszolgáltatókhoz fordulnak megoldásért. Az infrastruktúra fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős vezetőknek ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalat adatközpontja csatlakozásra készen illeszkedjen a szélesebb, külső szolgáltatókkal benépesített, hibrid környezetbe.
Alkalmazza az új technológiákat újszerűen – Digitalizált korunkban folyamatosan új technológiák jelennek meg, amelyeket az adatközpontban a korábbi gyakorlattól eltérően kell menedzselniük a vállalatoknak. A hálózat peremén lévő mobileszközökre, okostelefonokra és tabletekre is ki kell terjeszteni például az adatközpont felügyeletét, szoftverkonfigurációkat, szabványosított munkakörnyezetet és biztonsági javításokat kell telepíteni rájuk, amihez új technológiákra és menedzsmenteszközökre, de a házirend és az IT-stratégia továbbfejlesztésére is szükség lesz.
Ezzel párhuzamosan az adatközpontba is újabb szerverek, tárolók és hálózati eszközök kerülnek, ezért az infrastruktúráért és üzemeltetésért felelős vezetőknek a beszerzés, a felügyelet és a támogatás stratégiáját is újra kell gondolniuk. Mindez a szállítói kapcsolatok kezelésében is változásokhoz vezet, annál inkább, mert a szállítók és a technológiák, amelyek az eddigiekben meghatározó szerephez jutottak a megbízható adatközponti szolgáltatások kialakításában, szintén átalakulnak. Újabb érv ez amellett, hogy az adatközpontért felelő vezetők újraértékeljék és továbbfejlesszék IT-szolgáltatói stratégiájukat.
