Vityi Péter 2005-2007 között egyszer már betöltötte az IVSZ alelnöki pozícióját. A világ azóta sokat változott, a gazdasági és a társadalmi környezetet, a technológia és a felhasználói igények fejlődését tekintve egyaránt.
Computerworld: A digitális átalakulás körülményei között az IVSZ miként segíthet a szervezet tagságának, és ezáltal a nemzetgazdaságnak a kihívások leküzdésében, a lehetőségek megragadásában? Melyek a kiemelt figyelmet követelő prioritások?
Vityi Péter: Hozzátenném, hogy 2005 óta maga az IVSZ is változott, mivel a ma már egyértelműen meghatározó trendeket előre látva tagságát az informatikai vállalkozások mellett elektronikai és a távközlési cégekkel bővítette.
Az utóbbi évek egyik legmarkánsabb változása az okostelefonok széles körű elterjedése. Tavaly több mint egymilliárd okostelefont értékesítettek a világon, magyarországi penetrációjuk 35 százalék felett van, és világszinten is meghaladja a 25 százalékot. A világon minden negyedik, hazánkban minden harmadik embernek egy személyi számítógép képességeivel vetekedő, digitális eszköz lapul a zsebében, amelyen keresztül bárhol és bármikor megszólítható, és ez az élet minden területén érezteti hatását.
Eközben az informatikai szolgáltatások is átalakulnak, a kiterjedt konszolidációs törekvések eredményeként a felhőbe kerülnek, vagy új típusú szolgáltatásként már eleve ott jelennek meg, azon kívül nem is működhetnének.
A digitális technológia minden eddiginél mélyebben átszövi mind a magánemberek, mind a szervezetek életét. Míg korábban az adminisztratív feladatok, majd az ellátási lánc automatizálásában játszott szerepet, addig az ipari internet és a nagy teljesítményű analitikai képességek megjelenésével az automatizálás minden eddiginél magasabb szintje válik lehetővé az üzleti és a magánélet megannyi területén.
Rengeteg szoftverre is szükség lesz mindehhez, ami nagy lehetőség a kiváló fejlesztőkkel büszkélkedő Magyarország számára, amire még visszatérnék. A konszolidáció és automatizáció ugyanakkor óhatatlanul átrendezi a munkahelyek eloszlását, ezért a munkavállalóknak és a munkaadóknak ágazattól függetlenül lépést kell tartaniuk a változással, különben a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását nem a lehetőségek kitárulásaként, hanem éppen ellenkezőleg, azok beszűküléseként fogják megélni.
CW: Egy mobilalkalmazás elkészítése viszonylag kisebb léptékű informatikai projektet feltételez, a felhőben az egészen kicsi cégek is nagyvállalati szintű IT-szolgáltatásokat érhetnek el. Elméletileg mindez nagyban megkönnyítheti a hazai informatikai vállalkozások érvényesülését, akár nemzetközi téren is. De mit mutat a gyakorlat?
VP: Megkönnyítik a belépést a mobilalkalmazások, felhőszolgáltatások piacára a fejlesztőkészletek, a készen kapott marketing és értékesítési csatornák, alkalmazásboltok és online piacterek is. Világméretű a piac, a kereslet óriási, éppen ezért a verseny is kíméletlen. Az innováció piacra vitele valóban könnyebbé vált, az üzleti érvényesülés viszont sokkal nehezebbé.
CW: Egy mobilalkalmazásokat fejlesztő vállalatok számára lokalizációs szolgáltatásokat kínáló startup cég társtulajdonosaként magad is szembesülsz az említett kihívásokkal. Mit tanácsolnál a magyar informatikai vállalkozásoknak, milyen képességeket fejlesszenek a sikeresebb piaci szerepléshez?
VP: Titkot nem árulok el azzal, ha azt mondom, hogy a piacképes ötlet, a valós problémára vagy igényre eredeti megoldást adó ötlet az alap. Ha ez kipattan a cégnél valakinek a fejéből, akkor innovációs képesség szükséges ahhoz, hogy az ötletből termék váljék, amelyet azután el kell tudni adni, és ehhez ma már elengedhetetlen a digitális kommunikációs csatornákon kifejtett marketingtevékenység.
Döntő fontosságú, hogy a mobilalkalmazásokat, felhőszolgáltatásokat fejlesztő cég naprakészen tájékozott legyen a trendeket, a felhasználói igényeket és a már elérhető megoldásokat illetően, mert nem érdemes olyan ötlettel előállni, amelyet valaki más már termékké fejlesztett. Egyébként úgy látom, hogy a hazai informatikai vállalatoknak az online, közösségi marketing terén lenne a legtöbb bepótolni valójuk.
Más szóval a piaci sikerrel kecsegtető ötlet, a megfelelő innovációmenedzsment és az eredményes marketing, értékesítés jelenti a legnagyobb kihívást. Mindkét vonatkozásban segíthet a startup-ökoszisztéma, amelyben a feltörekvő vállalat nemcsak pénzforráshoz, hanem innovációs tudáshoz, valamint megfelelő befektetőn keresztül piacismerethez és kapcsolatrendszerhez is juthat.
Lehetőség persze nem csupán a lakossági, hanem a vállalati piacon is szép számmal kínálkozik, akár üzleti szoftverekhez fejleszt mobilalkalmazásokat a cég, akár felhőszolgáltatásban gondolkodik, valamely multinacionális piaci szereplő partnereként mindkettőre lehetősége nyílik. Ez az út sem könnyű, de talán ismerősebb, és több példát látunk rá idehaza, mint arra, hogy egy magyar vállalat olyan sikert ér el a világpiacon, mint a LogMeIn és a Prezi.
Azonban érdemes eleve a nemzetközi piacra fejleszteni, mert a magyar piac kicsi, ilyen méretekben – bár nem lehetetlen – a mobilalkalmazások és a felhőszolgáltatások üzleti modellje jellemzően nem hoz akkora bevételt, amely mellett megtérülne az innováció.
CW: A magyar IT-piac másik sajátossága az állam meghatározó szerepe, amely egyszerre jelenik meg döntő súllyal bíró felhasználóként, különösen a kormányzati felhő felállása óta nagy szolgáltatóként, valamint a terület szabályozójaként. Miként hat ez a hazai informatikai vállalkozások életére, és milyen feladatokat lát maga előtt az IVSZ ebben a környezetben?
VP: A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató létrehozásával és a kormányzati felhő elindításával a kormányzat az elmúlt időszakban nagyarányú konszolidációba kezdett, amely a korábban egymástól elkülönülten megvalósuló, és egymásra nem mindig jól építő fejlesztéseket nagyobb hatékonyságot ígérő IT-környezettel váltja ki. Ez mindenképp jó irányvétel. Az utóbbi időszak informatikai projektjei – például az e-Útdíj és az online pénztárgépek bevezetése – azt is bizonyították, hogy az informatika nem csupán a kormányzati irodai tevékenységet tudja segíteni, hanem a kormányzati feladatok ellátásának egyik leghatékonyabb eszköze, nagyon gyors megtérülésű megoldása lehet.
Jól jönnek ezek a tapasztalatok a törvényi szabályozó számára is, mivel azzal, hogy a digitális technológia mind mélyebben hatja át a gazdaság és a társadalom valamennyi területét, olyan problémák is felmerülnek, különösen az adatok kezelésével és biztonságával, a hozzájuk fűződő jogok védelmével kapcsolatban, amelyek megoldásához az eddiginél szorosabb együttműködésre és intenzívebb párbeszédre lesz szükség a kormányzat és a versenyszféra szereplői között is. Ebben az IVSZ is aktív szerepet vállal.
Folyamatosan mérlegelni kell azt is, hogy a kormányzat által használt IT-szolgáltatásokat belső vagy külső szolgáltató tudná-e az elvárt színvonalon, a legjobb áron biztosítani, mivel a kormányzatnak az adóforintok leghatékonyabb felhasználására kell törekednie. A mérleg hol az outsourcing, hol az insourcing oldalára billen, de ez így van a vállalatoknál is.
Nagyon fontos viszont, hogy IT-szolgáltatásaival a kormányzat ne jelenjen meg a versenyszférában, mert azzal torzítaná a piacot. Ezek a kérdések szintén tisztázhatók az érintett felek közötti zajló, folyamatos párbeszéd útján.
CW: A kormányzat a felsőoktatás formálásában is döntő szerepet játszik. Az IVSZ-hez beadott pályázati anyagodban az IT-szakemberek utánpótlásának megduplázását a fejlesztési prioritások között emelted ki. Hiányuk évtizedes probléma a hazai munkaerőpiacon. Miként kellene elindulnunk a megoldás felé vezető úton?
VP: Magyarországon ma 10 ezer állás betöltetlen az informatikai szakemberek hiánya folytán. Egy informatikus átlagosan 15 millió forint értéket állít elő, ha szolgáltatási területen, exportra dolgozik, akkor 18 millió, szoftverexport esetében 25 millió forint az átlagos előállított érték. Ha ezt beszorozzuk 10 ezerrel, akkor láthatjuk, hogy az informatikusi állások betöltésével azonnal 150-250 milliárd forinttal növelhetnénk a nemzeti összterméket. De a növekedés mértéke ennél nagyobb lenne, mert újabb munkahelyek jönnének létre, ahogy még több cég hozná ide fejlesztőközpontját, illetve bővítené már meglévő kapacitását.
A lakossági fogyasztás, a belső kereslet szempontjából sem mellékes, ha bővül a jól kereső szakemberek tábora, de ha betöltenénk a jelenleg üresen álló munkahelyeket, annak lenne egy további, nagyon kedvező hatása is. A fejlesztőközpontokban dolgozó informatikusok közül minden bizonnyal többnek támadna olyan ötlete, amelyre startup-céget építene. A feltörekvő informatikai vállalkozások közül sem válik persze mindegyik sikertörténetté, de ha körbenézünk, azt látjuk, hogy egyedül ez az iparág tud felmutatni olyan újonnan alapított, magyar vállalkozásokat, amelyek a világpiacon is megállják a helyüket.
Kiindulásképp azonban mindehhez növelni kell az informatikai szakemberek számát. Szervezetünk alapos kutatómunkát végzett, és több, hazai egyetemmel is egyeztetett a megoldást keresve. Azt követően, hogy Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen júniusban bejelentette a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért Programot, szeptember 17-én kezdődő MENTA 2014 konferenciánkon az akcióprogramot is ismertetni fogjuk, amelyet megvalósíthatónak tartunk.
