A hirdetések gazdasági hatása sokszor láthatatlan a fogyasztók számára - mondta, példaként hozva fel, hogy egy átlagos magyar háztartás kiadásai évi 36 ezer forinttal ugranának meg, ha reklámozók híján az általuk fogyasztott tartalmak költségeit állniuk kellene.
A konferencián Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke kiemelte, hogy a 2014-2015-ös szabályozói változások - a reklámadó, a bónusztörvény - vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elindulása nagy, de eltérő mértékben érintette az ágazat szereplőit.
A hirtelen jött változásokhoz való alkalmazkodás adminisztratív terhet jelentett, a szabályozások értelmezése pedig komoly kihívás elé állította a vállalatokat, és jelentős emberi erőforrást igényelt minden szereplő részéről. Mindez megmutatkozik a hazai reklámpiac alakulásában: Magyarország sereghajtónak számít mind reklámköltésben, mind a reklám átlagárában. Így bár Magyarországon növekedésről lehet beszámolni, de látni kell, hogy a túlszabályozás miatt a növekmény 60 százalékát a globális szereplők adják - idézi az elnököt az MRSZ közleménye.
Miközben az MRSZ képviselői arról beszéltek, a magyarországi piacon még kihasználatlanok a hirdetésben rejlő lehetőségek, Szarvas László, a Cafe Communications reklámügynökség nemzetközi igazgatója egy 14 térségbeli országot áttekintő kutatásuk eredményét ismertetve azt közölte: lakosonként 52 eurós reklámköltésével az ország a régiós középmezőnyhöz tartozik.
Ugyanide pozícionálja a piacot, hogy az emberek 73 százaléka használ internetet, ugyanakkor - tíz százalékos rátával - "elsők vagyunk" az online eszközökön belül a mobilhirdetések arányában.
