FinTechShow 2017: digitális pénzügyeink

Április 11-én tartották Budapesten a FinTechShow-t, amelyen a legígéretesebb hazai fintech startupok mérték össze erejüket. Közülük mutatunk be néhányat a teljesség igénye nélkül.

A fintech napjaink egyik kedvenc divatszava. Ha a pontos jelentését kutatjuk, a név - fin(ancial) tech(nology) - viszonylag kevéssé igazít el, hiszen a számítástechnika évtizedek óta jelen van a pénzügyi és bankszektorban. Néhány éve azonban a mobilweb-forradalom robbanásszerű változásokat indított el: sorra jelentek meg azok az új alkalmazások, amelyek gyorsabban, költséghatékonyabban és a felhasználók számára barátságosabb módon valósítanak meg pénzügyi funkciókat - nemcsak a bankolás, hanem a befektetések és a biztosítás terén is -, és amelyekben fontos szerepet játszik az okostelefon- és élményközpontú ügyféligények kiszolgálása. A fintech ezeknek az új megoldásoknak a gyűjtőfogalma.

Átkaroló hadművelet
Nem is olyan régen még múló divatnak tekintették a banki, pénzügyi szakemberek, mára azonban megtanulták tisztelni, sőt félni ezeket a gombamód szaporodó virgonc kis startupokat, amelyek éppen a legprofitábilisabb üzletágaikban támadják őket. A PwC tanulmánya szerint a pénzügyi szolgáltatók 83 százaléka komoly ellenfelet lát a fintech cégekben, és bevételeinek akár a negyedét is veszélyeztetve érzi általuk (lásd előző számunk A határok átrajzolása című cikkét).

A fintech ma már irtózatos pénzeket vonz. A KPMG 2017-es adatai szerint az elmúlt két évben Európában 13 milliárd dollár befektetés érkezett fintech cégekbe; világszinten pedig az Innovate Finance becslésére támaszkodhatunk, amely szerint 2016-ban 17,4 milliárd dollár kockázati tőkét szívtak fel ezek a startupok.

fintechshow_2017_digitalis_penzugyeink_screenshot_20170426235152_1_nfh.jpg
Telt ház a FintechShow2017-en Fotó: Schwendtner Bálint

Ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére, mondotta volt Charles de Gaulle tábornok, és ennek a bölcsességnek a jegyében a pénzintézetek harc helyett egyre inkább az együttműködés lehetőségeit keresik a fintechekkel. Nincs ez másként Magyarországon sem, ahol felmérések szerint tíz bankból hét partneri kapcsolatot szeretne a hazai fintech vállalkozásokkal. Sőt egyikük, az MKB Bank úttörő szerepet vállalt a hazai fintech-forradalomban, és inkubátorprogramot indított a reményteljes startupoknak.

Az MKB Bank volt a fő támogatója annak a bankok és startupok egymásra találását segítő konferenciának és pitchfórumnak is, amelyet a FinTechZone rendezett Budapesten. Az eseményen tizenöt ígéretes hazai startup lépett a nagyközönség elé, és bemutatkozásukat izgalmas szakmai előadások keretezték.

Célkeresztben az Y és a Z generáció
A konferencia legnevesebb külföldi előadója az ismert fintech-guru, Devie Mohen volt. Mohen, aki a világ első fintech piackutató cégének, a Burnmarknak a társalapítója és igazgatója, s így páratlan rálátással rendelkezik a szakterületre, előadásában felvázolta, hogy az Y és Z generáció miként formálta át a pénzügyi szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárásokat. (Az Y generáció az 1980 és 2000 között, a Z generáció pedig a 2000 után született korosztály.) Ezek a fiatalok, akik már összenőttek okostelefonjukkal, szinte irtóznak a személyes interakcióktól, és amit csak lehet, online intéznek. A hagyományos bankok számára ezek a generációk jórészt elérhetetlenek, az ismerős platformokon megjelenő fintech appokkal viszont könnyebben becserkészhetők.

Mindebből persze nem következik, hogy minden új fintech alkalmazás szükségszerűen sikerre van ítélve. Mohen felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre sűrűbb fintech piacon csak azok az alkalmazások rúghatnak labdába, amelyek valóban praktikus szolgáltatást kínálnak, megszólítják a fogyasztót, és képesek meggyőzni, hogy használatukkal egyszerűbbé válik azt élete. Az utóbbi időben a kockázati tőke is óvatosabb lett, és már csak azokat a startupokat támogatja, amelyek tömeges elterjedésre számíthatnak.

Tiszta haszon
Devie Mohen előadását követően a fintech hazai szakemberei léptek a mikrofonhoz. Szilágyi Péter, a CEU docense a világ és Magyarország fintech-térképét rajzolta fel, Málnay Barnabás a befektetői trendekről, Németh Mónika, a Fintech Group CEO-ja az API bankolásról beszélt, Vityi Péter, az IVSZ alelnöke a fintech hazai megerősödésével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, Hetényi Márk, az MKB Bank digitális és retail vezérigazgató-helyettese pedig bankja fintech stratégiáját vázolta fel.

Ezután következtek a startupok, hogy tízperces prezentáció keretében bemutassák magukat és terméküket, és meggyőzzék a zsűrit, valamint a közönség soraiban helyet foglaló bankembereket, hogy érdemesek a támogatásra.

A szervezők úgy válogatták össze a mezőnyt, hogy a fintech minél szélesebb spektrumát fedjék le vele. Az első bemutatkozó a FintechBlock volt, amely a banki rendszerek és a fintech gyors, hatékony integrációját segítő platformját mutatta be. Őket a Blueopes követte, amely a környezettudatos befektetésekhez kínált automatizált vagyongazdálkodási megoldást.

Működési modellje arra a felismerésre épül, hogy a privátbefektetők számára a hozam mellett egyre fontosabb a személyes értékek megjelenítése. Ügyfeleikről egy pár perc alatt kitölthető online kérdőív segítségével személyes értékpreferencia-profilt készítenek, amely feltárja, mely területek (tiszta energia, tiszta víz, női egyenjogúság, organikus élelmiszerek stb.) a legfontosabbak a számukra, és befektetési ajánlataikat ehhez igazítják.

A piszkos pénz nyomában
Világszerte mind népszerűbbek a közösségi finanszírozást szolgáló portálok, az indiegogo és társai, amelyek a neten keresztül érik el célközönségüket, és gyűjtenek pénzt különböző izgalmas projektekre. Jól irányzott kampányaik irdatlan összegeket mozgatnak meg: tavaly csak az EU-ban félmilliárd euró jött össze a segítségükkel. Magyarországon még egyetlen ilyen portál sem működik: ezt a rést tervezi kitölteni a FinTechShow pitchfórumán bemutakozó Tőkeportál.

A show fontos témája volt az online bűnözés elleni harc. Az internetes csalók évről évre több tízmilliárd dolláros kárt okoznak, és az érintettek kétségbeesetten keresik az eszközöket, amelyekkel kiszűrhetik a hamis tranzakciókat. Nekik segít a Seon felülete, amely elemzi a felhasználó viselkedését, az adataival végrehajtott korábbi vásárlásokat, a tranzakció helyét, az e-mailcímet, és még számos releváns adatot, majd pillanatok alatt kockázati kategóriába sorolja a felhasználót és az indított tranzakciót.

Frappáns ötleten alapul az Initon bankkártyás csalások elleni megoldása: amikor bankkártyával fizetünk, általában nálunk van a mobilunk, vagyis elég ellenőrizni, hogy a két helyszín - a mobilé és a fizetésé - megegyezik-e. Ha nem, sms-ben engedélyezhető a kártyahasználat.

A Világbank becslése szerint évente egytrillió (!) dollár, a teljes világgazdaság 1-2 százaléka tűnik el a pénzügyi csalások nyomán, az illegális tevékenységekhez kapcsolódó tranzakciók felgöngyölítése pedig bonyolult, rossz hatékonyságú és a jogi akadályok miatt igen hosszadalmas procedúra. A Hydra pénzmosás elleni megoldása a gyökerénél ragadja meg a problémát: a forrásnál olyan karaktersorozattal jelöli meg a digitális pénzt, amely minden fontos információt tartalmaz, és a tranzakciók során folyamatosan bővül, így bármikor egészen a kiindulópontig visszakövethető a pénz útja.

And the winner is…
Családi oktatóeszközt hozott a show-ra a FunSave, amely a gyerekek pénzügyi pallérozását tűzte zászlajára. Elektronikus okosperselyük felismeri a bedobált pénzérméket, és a számítógéppel, mobillal összekötve jelentést ad a megtakarított összegről, a köré fejlesztett játékos alkalmazások pedig pénzügyi ismereteket csepegtetnek a gyerekek fejébe.

A Nosalty, az Index, a Sziget és a Profession chatbotjait jegyző Talk-A-Bot a botok banki alkalmazási lehetőségeit villantotta fel, a Barion pedig egy páratlanul kényelmes, kártyás és prepaid fizetési megoldást mutatott be, amely weben, mobilon, üzletekben és egymás közt is alkalmazható.

A Budapest első Bitcoin ATM-jét és első online Bitcoin pénzváltóját üzemeltető Shinrai egy kriptopénz-átutaló appal jelentkezett, a Koin pedig a Magnet Bankkal kötött megállapodásról számolt be, amelynek révén az ismert költségkövető alkalmazás immár valódi pénzmenedzselésre is alkalmassá válik.

Ironikus módon a pitchfórum első díját végül mégsem egy klasszikus fintech startup, hanem az insurtech, vagyis az innovatív biztosítási szolgáltatások területén nyomuló Kriph.io nyerte el. Az alkalmazás a közösségi élményt szeretné visszalopni a biztosításokba oly módon, hogy demokratikus kockázatközösségeket hozna létre, amelyek maguk dönthetnének működési és csatlakozási szabályaikról. A nagy biztosítók által mostohán kezelt fiatal városi autósokat megcélzó Kriph.io vonzerejét fokozza, hogy a legmodernebb technológiákat (telematika, nagyadat stb.) mozgósítja az igazságos, használatalapú díjfizetés érdekében, és felgyorsítja a kárrendezést, ráadásul mindezt teljesen online módon teszi - egyszóval megvan benne mindaz, amitől egy igazi Y vagy Z generációs fiatalnak összefut a nyál a szájában, és amitől a zsűri megítélése szerint akár egy következő Prezi is válhat belőle.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Ahol minden az adatokról szól »