Fontos a vállalat együttműködése a felsőoktatással

Jóllehet a magyar mérnökképzés világszínvonalú, a gyakorlati képzés még mindig a piac elvárásainál kisebb mértékben jelenik meg a felsőoktatásban. Magyarország óriási felvevőpiaca a fiatal mérnöktehetségeknek.

Jelenleg mintegy 1200 fő dolgozik az Ericsson magyarországi fejlesztőbázisán. Ennyi műszaki szakember foglalkoztatása, az utánpótlás biztosítása csak szoros felsőoktatási kapcsolatokkal képzelhető el. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója a hazai mérnökképzésről, az ipar elvárásairól, az egyetemek és az Ericsson, illetve az üzleti világ együttműködéséről nyilatkozott lapunknak.

COMPUTERWORLD: Tapasztalatuk szerint az utóbbi években közeledett, stagnált vagy távolodott egymástól a felsőoktatásból kikerülő fiatal mérnökök tudása és az ipar elvárása?
JAKAB ROLAND: A magyar mérnökképzés túlzás nélkül világszínvonalú. Ezért nem is a friss diplomások tudásával van a probléma, hanem éppenséggel azzal, hogy az egyetemekről kikerülők azonnal külföldön próbálnak szerencsét. A legóvatosabb szakmai becslések szerint is több ezer betöltetlen mérnökállás van Magyarországon. Mi az Ericssonnál a magunk részéről mindent megteszünk, hogy támogassuk a mérnökoktatás ügyét, és világszínvonalú munkahelyeket teremtsünk a fiatalok számára. Ha mégis valamilyen kritikai észrevételt kellene tennünk, akkor azt mondanám, hogy a gyakorlat, a gyakorlati tudás még mindig kisebb mértékben jelenik meg a felsőoktatásban, mint amit a piac elvárna, illetve az idegennyelv-ismeret szintje időnként még mindig hagy maga után kívánnivalót.

CW: Jellemzően az Ericsson keresi meg a felsőoktatási intézményeket együttműködési céllal, vagy fordítva?
JR: Erre nincs bevett gyakorlat, mindkét eset előfordul. Mi több okból is nagyon nyitottak vagyunk az egyetemi együttműködésekre. Egyrészt ezzel is elősegítjük a felsőoktatás ügyét, azt, hogy a frissdiplomások tudása minél naprakészebb legyen, másrészt valódi tudományos eredményeket érhetünk el ezek révén - ilyen együttműködésünk eredménye például az első magyar műhold, a Masat 1 megépítése is -, harmadrészt számos kollégánkat éppen ezen kooperációknak köszönhetjük.

fontos_a_vallalat_egyuttmukodese_a_felsooktatassal_screenshot_20160223172939_1_nfh.jpg
Jakab Roland ügyvezető igazgató, Ericsson Magyarország



CW: Milyen típusú együttműködések a legjellemzőbbek?
JR: Talán a legjellemzőbb együttműködési forma az egyetemi laborok felállítása és működtetése, ahol a hallgatók a legmodernebb technológiákat és fejlesztési módszereket sajátíthatják el. Öt ilyen labort működtetünk a BME-vel, illetve az ELTE-vel közösen.

CW: Mely hazai felsőoktatási intézményekkel állnak kapcsolatban?
JR: Nagyon jó kölcsönös kapcsolatot ápolunk a BME-vel, az ELTE-vel, a Szegedi Egyetemmel, és felvettük a kapcsolatot szinte minden jelentős felsőoktatási intézménnyel.  A fent említett közös laborokon kívül, ahol kooperatív képzéseink folynak, előszeretettel várunk diákokat nyári gyakorlatra. Emellett éves szinten sok gyakornoki pozíciót is kínálunk, de közös szervezésekben, eseményeken is részt veszünk. Ilyenek például a Kutatók Éjszakája, a hackathonok, a programozóversenyek, a nyílt napok. De akár ide sorolható a Rátz Tanár Úr Életműdíj is, amelynek a Graphisofttal és a Richter Gedeonnal közösen társalapítói vagyunk, vagy a nem közvetlenül a felsőoktatáshoz kapcsolódó, de a mérnökképzés ügyét előmozdító Ericsson-díj is.
 
CW: Jellemzően milyen szintű diplomával, fokozattal rendelkezőket keresnek? Általánosságban az üzleti világban tiszta a kép, hogy mi a BSc és az MSc diploma/tudás közti különbség?
JR: Az általános fejlesztői pozícióknál nálunk nincs megkötés a felsőfokú végzettség szintjét illetően. Az Ericsson számára fontos, hogy minél jobban képzettebb mérnökeink legyenek.Kiemelt figyelmet fordítunk a PhD-képzésekre, bár tény, hogy felvételkor nem ez képezi a legnagyobb volument.

CW: Tapasztalatuk szerint fejlődik a frissen végzett magyar mérnökök vállalkozási kedve, vállalkozási tudása?
JR: Ez a gondolat talán nem feltétlenül köthető a felsőoktatási intézményekhez, sokkal inkább a felgyorsult technológiai fejlődéshez. Ugyanakkor értelemszerűen minden hazai egyetem is próbál lépést tartani az új fejlődési irányokkal.

CW: Adnak-e lehetőséget a hazai startupoknak, a fiatal hazai mérnökök által alapított vállalkozásoknak az együttműködésre?
JR: Nagyon fontosnak tartjuk a magyar startupokkal való közös munkát, együttgondolkozást. Rendkívül komoly fejlesztések születnek, születhetnek meg így. Éppen ezért hoztuk létre az Ericsson Garázst, egy olyan inkubátort, ahol összefoghat a hálózatba kapcsolt társadalom ökoszisztémájának valamennyi szereplője olyan fejlesztések kivitelezésére, amelyek lehetővé teszik az 5G-technológia, továbbá az azt követő új hálózati technológiák bevezetését is. A kisebb cégekkel való együttműködés egyébként nem csupán a fejlesztésekben, hanem akár a kommunikációs, a marketing- és számos egyéb területen is elképzelhető.

Kommentek

comments powered by Disqus