Így változtatják meg az alkalmazottak a munkahelyeket

A meglévő és új digitális technológiák, a globalizáció, valamint a technológiai eszközöket jól ismerő generációk túlsúlyba kerülése és munkavégzéssel kapcsolatos igényei hatnak a leginkább arra, milyen környezetben dolgozunk majd a jövőben.

Sok szó esik mostanában arról, milyen hatással van a vállalatok folyamatosan zajló digitális átalakulása a munkahelyekre és a munkakörülményekre, ami azért is különösen fontos téma, mert az alkalmazottak egyre nagyobb részét alkotják a technológiához értő Y generáció tagjai, nyomukban pedig ott jönnek a digitális bennszülötteknek is nevezett Z generációs munkavállalók. Az Opentext tanulmánya - amelyet a vállalat vezérigazgatója, Mark J. Barrenechea és elnöke, Tom Jenkins jegyez - áttekinti a digitális munkahelyet manapság formáló tényezőket.

Az Accenture húsz országban és tizenkét iparágban elvégzett átfogó kutatása szerint a megkérdezettek 75 százaléka növelni tervezi emberierőforrás-befektetéseit az elkövetkezendő évben, 65 százalék pedig növelni kívánja az alkalmazottak számát. A digitális technológiák minden szektorban megváltoztatják a játékszabályokat, lehetővé téve új típusú üzleti modellek alkalmazását és kiegyenlítve az erőviszonyokat. Míg korábban a technológia főként a költségek csökkentésével és a termelékenység növelésével segítette a vállalkozásokat, addig manapság ezeken túlmenően számottevően megváltoztatja az üzleti viszonyokat azáltal, hogy a lehetőségek és az innováció növekedését ígéri.

Fogyasztói technológiák a munkahelyeken
A digitális technológiák egyre inkább összekapcsolt és összefüggő munkakörnyezetet hoznak létre: a nyílt kommunikációs platformok, a videokonferencia-rendszerek azonnali, a távolság által nem befolyásolt kapcsolattartást tesznek lehetővé. A különféle okoseszközök, okosgépek és mesterségesintelligencia-megoldások javítják az üzleti folyamatokat és növelik a termelékenységet. A széles körben elterjedt fogyasztói technológiák - többek között a közösségi hálózatok, a mobilkapcsolódási lehetőségek, a gesztusvezérelt felhasználói felületek és a viselhető eszközök - fokozatosan megjelennek a munkahelyeken is, gyorsabbá téve az információkhoz való hozzáférést. Elmosódnak a határok a szakmai és a magánélet között, ami rákényszeríti a vállalatokat arra, hogy egyre több korszerű digitális technológiát alkalmazzanak a munkavállalók kommunikációjának és együttműködésének javítására.

Ugyancsak komoly hatással van a munkahelyekre a globalizáció és a feltörekvő országok gyors gazdasági növekedése, ami eddig nem tapasztalt kulturális sokszínűséget eredményez. A vállalatok gyorsan kiterjesztik tevékenységüket más országokra is, és a helyi ökoszisztémán kívülről toboroznak munkatársakat: a munkahelyek átívelnek kontinenseken és időzónákon. Ennek a folyamatnak a következményeként a jövő munkahelyei lényegesen változatosabbak és fejlettebbek lesznek, amelyekre a nyelvi, kulturális és munkamódszerbeli sokszínűség lesz jellemző. Emiatt az üzleti vezetőknek olyan multikulturális munkakörnyezetet kell kialakítaniuk, amely elfogadja és támogatja a sokszínűséget.

igy_valtoztatjak_meg_az_alkalmazottak_a_munkahelyeket_screenshot_20160330144017_1_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

Jönnek a fiatal generációk
Jelentősen befolyásolják majd a munkahelyekkel szembeni elvárásokat a közeljövőben végbemenő globális demográfiai változások is: 2020-ban a vállalatoknak immár öt, nagymértékben különböző generáció igényeinek és elvárásainak kell majd megfelelniük. Mindegyik generációra más és más tanulási módszerek, értékek és munkahelyi elvárások a jellemzőek. Az 1945 előtt született hagyománytisztelő (T) generáció a hierarchikus szervezeti felépítést részesíti előnyben, lojális a cégéhez, a pénzbeli elismeréssel és a biztonság ígéretével motiválható. A hagyományos, instruktor által vezetett oktatást kedveli, főként olvasással, házi feladatok elvégzésével tanul. Az 1946 és 1964 között született boomer (B) generáció idealista, versengő és eredmények elérésére törekszik. A hagyományos, csoportos oktatáshoz szokott. Az 1965 és 1976 között született X generáció bízik önmagában, meg akarja változtatni a szabályokat, közösségorientált. Csapatban, társaitól, kollégáitól szeret tanulni. Az 1977 és 1997 között született Y generációra a magabiztosság, a türelmetlenség, a társadalomtudatosság, a családcentrikusság és a technológiákhoz való hozzáértés jellemző. Kutatással, felfedezéssel, szórakozva tanul. Végül itt vannak az 1997 után született Z generáció tagjai, a digitális bennszülöttek, akik társaikkal jellemzően szöveges üzenetek útján kommunikálnak. Imádnak új dolgokat megtanulni, véleményüknek hangot adni, információt megosztani.

A többgenerációs munkahelyeken a generációk kölcsönös mentorálással segíthetik egymást új készségek elsajátításában, elősegítve ezzel a vállalat fejlődését. A digitális technológiákhoz értő fiatalabbak megtaníthatják idősebb kollégáiknak az új digitális eszközök kezelését a termelékenység és a hatékonyság növelése érdekében. Az üzleti folyamatokat, valamint a vállalat működését és döntéshozatali mechanizmusát jól ismerő idősebb generációk pedig megismertethetik fiatalabb társaikkal azokat a szabályokat, amelyek betartása elengedhetetlen az üzleti és karriersikerek eléréséhez.

Az átalakulás motorjai
Szakértők szerint a jövő munkahelyének alakulására a legnagyobb hatással a Z generáció lesz. Nem csupán azért, mert az ide tartozók a munkavállalók egyre nagyobb hányadát alkotják majd, hanem mert értenek a digitális technológiákhoz, és képesek lesznek végrehajtani a vállalatok digitális átalakulását. A Z generáció a munkaerőpiacon megjelenő első digitális generáció, amely az internet-hozzáférés széles körű elterjedésének köszönhetően valósággal a világhálón nőtt fel, és hozzászokott ahhoz, hogy állandóan kapcsolatban van. Ezek a fiatalok azonnal cselekednek és azonnal tudni akarják, mi miért történik, továbbá szeretik a nyílt és rugalmas munkavégzési módokat. Az internetre való állandó kapcsolódás lételeme ennek a generációnak: 75 százalékuk felkelés után egy órán belül már a neten lóg, és közel felük ott is marad napi tíz vagy több órán keresztül.

Ennek fényében nem túlzás kijelenteni, hogy a megszokott technológiákat akarják majd használni a munkahelyükön is. Elvárásaik között fog szerepelni a rugalmas, nyitott, együttműködésre épülő munkakörnyezet, amely ugyanazokat az eszközöket, szoftvereket, szolgáltatásokat biztosítja számukra, amelyeket szabadidejükben is használnak, és amelyek lehetővé teszik a gyors kapcsolatteremtést, az azonnali reagálást, a gyors és problémamentes együttműködést, valamint az információkhoz való szabad hozzáférést. Ráadásul a tehetséges munkavállalók, a különleges szakértelemmel rendelkezők nem fogják leszállítani az igényeiket, így az őket megszerezni és megtartani kívánó vállalatoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell. Ezt támasztja alá a Cisco felmérése is, amely szerint a megkérdezett főiskolai hallgatók kétharmada az állásinterjún rá kíván kérdezni leendő munkaadója közösségi médiára vonatkozó előírásaira, 56 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem fogja elfogadni az állást, ha a cégnél tiltják a közösségi hálózatok használatát, vagy ha elfogadja, meg fogja találni a módját a korlátozás kijátszásának.

Egy sor meglévő és új digitális technológia fogja támogatni a Z generációt és formálni a digitális munkahelyet. A nyílt információs platformok és az integrált alkalmazások szükségtelenné teszik az adatsilókat és vállalatszerte jobb adatelérést biztosítanak az alkalmazottaknak. A közösségi hálózatok, az azonnali üzenetküldők, az igény szerinti videószolgáltatások és a blogok fokozzák a munkavállalók közötti együttműködést és tudásmegosztást. A mobileszközök és -alkalmazások lehetővé teszik a földrajzilag szétszórtan elhelyezkedő virtuális munkavállalók számára a tartalmakhoz, folyamatokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést az általuk preferált környezetben. A jövő holografikus technológiái révén pedig interaktív munkakörnyezetek hozhatók létre.

Az önállóságot, rugalmasságot és személyes szabadságot alapértéknek tekintő Z generáció tagjainak 65 százaléka egy felmérés során úgy nyilatkozott, hogy a merev céges hierarchiák és idejétmúlt vállalatirányítási módszerek nem tudják kihozni a maximális teljesítményt a fiatalabb munkavállalókból. A Z generációsok a lapos, decentralizált szervezeti struktúrát részesítik előnyben, értékelik a nyílt és őszinte kommunikációt az üzleti tevékenységekkel és lehetőségekkel kapcsolatban, meg kívánják osztani véleményüket kollégáikkal, valamint befolyásolni szeretnék a döntéseket. Mind a munkaidő, mind a munkavégzés helye tekintetében elvárják a rugalmasságot.

Kommentek

comments powered by Disqus