Izgalmas fogyasztói technológiák a láthatáron

Jelenleg szinte az összes fogyasztói irányzat része az internet, mivel fizikai életünk számos területen összefonódik az online tevékenységeinkkel.

Évek óta vizsgálja az Ericsson ConsumerLab, hogy az otthoni felhasználók miképpen használják az internetet és a kommunikációs technológiákat a mindennapok során. Az elkövetkező évekre körvonalazódó legérdekesebb trendek némelyike futurisztikusnak tűnhet a kutatók szerint, de manapság olyan gyorsan változik a technológia világa, hogy szinte biztosak lehetünk abban, az alábbiakban ismertetett felhasználói igényeket hamarabb kielégítik majd a gyártók, mint gondolnánk.

Életmód-befolyásoló hálózati hatás
Az Ericsson huszonnégy országban elvégzett kutatása szerint ötből négy felhasználó tapasztalja jelenleg az életmódot befolyásoló hálózati hatást, amely abban nyilvánul meg, hogy az online szolgáltatások használata során élvezett előnyök annál nagyobbak, minél több ember veszi igénybe azokat. Az internetnek köszönhetően ez a hálózati hatás egyszerre érvényesül az összes új termék és szolgáltatás esetében, s a kutatás szerint ennek összeadódó értéke jelentősen befolyásolja az életmódunkat. Az emberek 46 százaléka egynél több közösségi szolgáltatást használ aktívan, 34 százalékuk pedig már részt vesz a megosztás alapú gazdaság valamelyik szektorában, például szobát, autót vagy kerékpárt bérel. Egy másik jó példa az életstílust befolyásoló hálózati hatásra a tapasztalatok nyilvános megosztása: a felmérés válaszadóinak 38 százaléka hitelesebbnek fogadja el a hozzá hasonló emberek visszajelzéseit a szakértői véleményeknél. Ugyanakkor öt ember közül egyre még mindig nincs jelentős hatással az internet: bár a legtöbbjüknek van mobiltelefonja, ez a hálózatokba nem kapcsolódó réteg alig veszi igénybe az online közösségeket, s így egyáltalán nem tapasztalja meg az életstílust befolyásoló hálózati hatást.

Streaming generációk
Az interneten felnövő legfiatalabb korcsoportok lényegesen több videótartalmat néznek az interneten, mint az idősebbek. Jól tükrözi ezt a tendenciát, hogy míg 2011-ben percenként 30 órányi videót töltöttek fel a YouTube-ra, addig jelenleg percenként több mint 300 órányi videóval bővül a választék. Manapság a 16-19 évesek 20 százaléka naponta több mint 3 órányi videót tekint meg a YouTube-on, 2011-ben ez az arány még csak 7 százalék volt. A most 30-34 éves korú első internetgenerációnak csupán a 9 százaléka tölt naponta 3 óránál többet YouTube-videók nézegetésével. A mai tinédzserek joggal nevezhetők streamingbennszülötteknek, hiszen közel felük (46 százalékuk) naponta legalább egy órányi filmet nézeget a világ legnagyobb videómegosztóján. Ráadásul a videózásra szánt összes időből a mobileszközök 59 százalékkal, az okostelefonok pedig 28 százalékkal részesednek.

Az MI megszünteti a képernyőtől való függést
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a tárgyakkal való interakciót az okostelefon kijelzőjének a használata nélkül. A képernyőkorszak a múlt század 50-es éveiben kezdődött a televíziók elterjedésével, majd a PC-k, legutóbb pedig az okostelefonok és a tabletek sokszorozták meg a háztartásokban megtalálható képernyők számát. Mivel azonban nem mindig jelent praktikus megoldást, hogy folyton-folyvást a tenyerünkben tartunk egy képernyőt, már ma is úgy vélekedik az okostelefont használók fele, hogy ez a használati mód már a múlté. Az egyre nagyobb okostelefon-kijelzők és a hosszabb akkumulátor-üzemidő iránti igény új megoldásokat kínál. Ilyenek például a digitális asszisztensek, amelyek lehetővé teszik, hogy egyre kevesebbet kelljen tapogatnunk az érintőképernyőket. Az okostelefon-tulajdonosok 85 százaléka úgy véli, hogy öt éven belül elterjedtté válnak a viselhető elektronikus asszisztensek, 50 százalékuk szerint pedig rövidesen hangutasításokkal lesznek irányíthatóak a háztartási gépek.

A virtuális valósággá válik
A vizuális információk jövőbeli megjelenítésének népszerű eszközei lesznek a virtuálisvalóság-technológiák az okostelefon-használók szerint. Tíz megkérdezett közül nyolc úgy véli, hogy a kérdőíven felsorolt tizenkét virtuálisvalóság- (VR-) technológia közül legalább egy nagyon jó ötlet. Az okostelefonos VR-térképek, a néző körüli térbe vetített filmek, a virtuális technológiai támogatás, valamint a sportesemények bármely pozícióból való megtekintését kínáló VR-headsetek bizonyultak a legnépszerűbbeknek. A vásárlás során is szívesen használnának VR-megoldásokat a válaszadók: például az okostelefon-tulajdonosok fele olyan 3D-s szelfit készítene magáról, amelyet online árusított ruhák felpróbálására lehet használni, 64 százalékuk pedig életnagyságban szeretné megnézni a kiszemelt ruhadarabokat.

Szenzorok az otthonokban
Úgy tűnik, az internet új építőelemei a téglák lehetnek: a dolgok internetének érzékelői a falba, vakolatba építhetőek lesznek, ami lehetővé teszi az otthonok mindenre kiterjedő hálózatba kapcsolását. Az okostelefon-tulajdonosok 55 százaléka szerint az otthonaik öt éven belül olyan érzékelőket tartalmaznak majd, amelyek jelzik a konstrukciós hibákat, a penészedést, a vízszivárgásokat és az elektromos problémákat. Ezzel alapvetően megváltozik az okosotthonok koncepciója, az internet olyan szerves részét fogja képezni a lakásoknak és házaknak, mint ma az elektromos vezetékek és a vízvezetékcsövek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben az építőipari cégek fogják kiépíteni az otthonokban az internetes infrastruktúrát.

Okos ingázás
Világszerte rengeteg ember ingázik nap mint nap lakó- és munkahelye között. Ahhoz, hogy az utazással töltött órákat az ingázók ne érezzék elveszett időnek, állandó internetkapcsolatra van szükségük, ami jelenleg még nem mindannyiuknak adatik meg. Az Ericsson felmérése szerint a válaszadók 55 százaléka elégedetlen az ingázás közbeni webböngészési lehetőségekkel és a közösségi hálózatok elérhetőségével, míg a mobil-videóletöltés minőségével 66 százalékuknak vannak problémái. Ugyancsak szükségük lenne valós idejű információkra utazás közben, 86 százalékuk használna szívesen az ingázók számára készült személyre szabott szolgáltatásokat, ha lennének ilyenek.

izgalmas_fogyasztoi_technologiak_a_lathataron_screenshot_20160127151652_1_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

 

Sürgősségi csevegés
A felmérés készítői olyan okostelefon-tulajdonosokkal találkoztak, akik elmondták, megmentette az életüket, hogy egy földrengés után közösségi hálózatokat használtak. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a párizsi terrortámadás idején a Facebook bekapcsolta a Safety Check funkciót, lehetővé téve az aggódó barátok, családtagok számára, hogy gyorsan ellenőrizzék, szeretteik épségben vannak-e. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az okostelefont használók 65 százalékát érdekelné egy sürgősségi app, amely riasztaná őket katasztrófa vagy krízis idején, és ellenőrzött, hiteles információkat szolgáltatna nekik. Természetesen egy ilyen apphoz ingyenes adathasználatnak kell társulnia (62 százalék vélekedik így), csakúgy, mint a segélyhívó telefonszámoknál, hiszen egy lemerülő adatkeret miatt nem kerülhet veszélybe senki.

Testbe épített eszközök
A mai viselhető egészségügyi eszközök nem esztétikusak, sokszor akadályozzák a mindennapi tevékenységeket, ezért komoly igény mutatkozik mind a fejlesztők, mind az alkalmazók részéről a testbe épített megoldások iránt. Az okostelefon-tulajdonosok fele szerint három éven belül megjelennek a testen belüli érzékelők. De ez még csak a kezdet, tízből nyolcan arra számítanak, hogy rövidesen testen belüli technológiai eszközökkel javíthatják majd érzékszerveik és életfunkcióik működését (látásukat, memóriájukat, hallásukat). Több mint a felük kommunikációs képességei javulását is várja: így például szívesen használnának olyan implantátumokat, amelyek internetes információkkal egészítik ki azt, amit látnak és hallanak.

Minden feltörhető
Sajnálatos módon a körvonalazódó szép új, hálózatba kapcsolódó világ rendkívül sebezhető: az okostelefon-tulajdonosok többsége úgy véli, hogy a közeljövőben egy sor szervezetet, terméket és szolgáltatást ér majd kibertámadás. Érdekes módon csupán 18 százalékuk veszíti el a bizalmát az olyan termékek, szolgáltatások vagy szervezetek iránt, amelyet hackerek valamikor az ellenőrzésük alá vontak. Hatvan százalékuk bizalmát ezek az incidensek nem befolyásolják, és a válaszadók fele úgy véli, ezek a problémák a mindennapi élet részévé válnak három éven belül. Ugyanakkor a felhasználók merőben új biztonsági óvintézkedések általánossá válására is számítanak: így például 43 százalékuk szerint három éven belül azonosítanunk kell majd magunkat, valahányszor csak használjuk az internetet.

A netezők mint tényfeltáró újságírók
A tapasztalataikat, véleményüket és ötleteiket az interneten megosztó okostelefon-tulajdonosok az Ericsson kutatása szerint egyre inkább úgy tevékenykednek, mint az újságírók. A válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy több információt oszt meg online, mint korábban bármikor. Hetven százalékuk tesz közzé rendszeresen fényképeket, és rendelkezik a megosztásait figyelemmel kísérő hallgatósággal. Ezek a tendenciák komoly hatással vannak a vállalatokra: a valamely termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban negatív tapasztalatot szerző okostelefon-tulajdonosok 34 százaléka minden egyes ilyen alkalommal vagy az esetek többségében közzéteszi "élményét". Ezeket a negatív értékeléseket heti szinten 29 százalékuk olvassa el, 27 százalékuk pedig meg is osztja ismerőseivel mások rossz tapasztalatait. Az emberek úgy vélik, ezzel hatalmas szolgálatot tesznek a közösségnek: 37 százalékuk szerint az információk megosztása egy korrupt vállalatról hatásosabb, mint a rendőrség értesítése.

Kommentek

comments powered by Disqus