Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint a korábbi semleges-pozitív kilátásokat ezek a részvények a stabil kereslet miatt emelkedő áraiknak köszönhették; a Facebook márciusi kétmilliárd dolláros Oculus-tranzakciója után azonban ez önmagában már nem lesz elég a befektetőknek. A jövőbeli potenciális versenytársak „kiiktatásáért” és a jövő közösségi médiájának áhított vezető pozíciójáért a Facebook nagy árat fizethet. Ha a cég belátható időn belül nem tud kézzelfogható terveket felmutatni arra, hogy a bevásárlások hogyan termelnek majd egyre növekvő bevételt, a részvény leértékelődését kockáztatja.
Az utóbbi napokban a részvénypiac nem teljesen váratlanul, mégis hirtelen árazta át a nagy technológiai cégek papírjait. A változást jól érzékeltette az árat eddig felhajtó tőzsdei forgalom és stabil kereslet csökkenése, amely az alapokat tekintve jelentősen túlárazott technológiai óriások kilátásainak romlásához vezetett. A Saxo Bank értékelése alapján a Facebook, a Netflix és a Priceline kilátásai semlegesről negatívra változtak, a Yahoo pedig maradt a negatív sávban; a fundamentumok szintjén a papírok továbbra is túlértékeltek.
„A Facebook az elmúlt időszakban jelentős árat fizetett olyan technológiák megszerzéséért, amelyekkel kapcsolatban nincs konkrét üzleti terve. Nem csoda, ha ettől kissé csökken a befektetők lelkesedése” – hangsúlyozta Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája. – „A bevételt nem termelő eszközöket részvénycsere-tranzakciókkal, ráadásul költségesen növelni nem feltétlenül rossz dolog, amennyiben Mark Zuckerberg ezzel szándékosan mérsékli a Facebook-papír túlértékeltségét. Ugyanakkor, ezzel a legjobb esetben is azt a benyomást kelti, hogy a cég túl nagyot markol és elvesztegeti erőforrásait.”
A Facebook azzal igyekszik piaci pozícióját bebiztosítani, hogy megpróbálja kitalálni, mi lesz a kommunikációs eszközök terén a következő „nagy dobás”. A WhatsApp csevegőprogram februári megvásárlásával a Facebook 19 milliárd dollárért fontos pontot szerzett a mobilpiacon és a fiatal felhasználók tömegeinek körében. Most a holnap valóságára – pontosabban virtuális valóságára – szeretne felkészülni az Oculus VR Inc. segítségével, amelyet márciusban 400 millió dollárnyi készpénzért és 23,1 millió darab részvényért, összesen 2 milliárd dollárért vásárolt fel. Bár az Oculus a virtuálisvalóság-technológiát és a szemüveget elsősorban a játékpiacra szánta, de Mark Zuckerberg szerint a jövőben egy sor további közösségi tevékenységben, sporteseményeken vagy az oktatásban is helyet kaphat.
„A Facebook az Oculus felvásárlásával mindenkit meglepett: ugyanúgy nyitott a hardvereszközök irányába, mint korábban a Google a szemüveggel és a robotikával. A lépés mindenképpen bátor, és mivel jövőbeli üzleti lehetőségek mai megalapozását célozza, akár jó lépés is lehet” – mondta Peter Garnry. – „A nagy kérdés az, hogy ebben a szektorban lehet-e, szabad-e öt vagy tíz évvel előre tekinteni. Befektetőként ma még csak annyit látunk, hogy a Facebook túl sokat fizetett a felvásárolt cégekért; azt nem, hogy ezek milyen módon termelnek majd bevételt.”
A Saxo Bank szakértője szerint a cél a lehetséges versenytársak kiiktatása, mielőtt azok a Facebook közösségi szerepét veszélyeztethetnék. A piaci pozícióra, illetve a felvásárolt cégek technológiáira és felhasználói közösségeire felépülhet egy látványos jövőkép, de addig még sokan értékelhetik át a hozzáállásukat a technológiai mamutcégek részvényeihez. Évekbe telhet ugyanis, amíg a Facebook az Oculus szolgáltatásai révén reklámhirdetésekből és virtuális termékek értékesítéséből bármilyen bevételhez jut, így viszont az egész vállalati stratégia megalapozatlan, a bevásárlás hatalmas költségei pedig megkérdőjelezhetőek. „A magam részéről megelőlegezem a bizalmat a Facebooknak, de az Oculus nagyon sokba került, a Facebook pedig szerintünk erősen túlértékelt, így nagy a leértékelés kockázata” – értékelte Peter Garnry. – „Egy ilyen helyzetből nem sok cég kerül ki győztesen, ezért óvatosságra szeretnénk inteni a befektetőket”.
