NoSQL – svájci bicska helyett szakácskés

Vártnál is nagyobb érdeklődés övezte a BI Consulting szervezésében tegnap megtartott, első hazai NoSQL Fórumot.

A NoSQL adatbázisokkal foglalkozó NoSQL Fórum, amelyre mintegy száz IT-szakember regisztrált, a BI Consulting két másik, sikeres konferenciája, a Budapest Data Fórum és a Budapest BI Fórum mellett jelent meg az eseménynaptárban.

- Másfél-két évtizede foglalkozunk adattárház- és üzletiintelligencia-technológiákkal Magyarországon - mondta Arató Bence, a BI Consulting ügyvezető igazgatója nyitó előadásában -, az utóbbi pár évben azonban, amikor a hazai vállalatoknál architektúrát tervezünk, egyre gyakrabban felmerül, hogy a megvalósításhoz valamely NoSQL technológiára is szükségünk lesz.

Miután a magyar konferenciakínálatban kimondottan NoSQL adatbázisokkal foglalkozó rendezvény eddig nem szerepelt, a BI Consulting elérkezettnek látta az időt az első szakmai fórum megrendezésére. Az időzítés pontosságát valószínűsíti, hogy a technológiai fókuszú konferenciára kétszer annyian regisztráltak, mint ahány résztvevőre a szervezők számítottak - akadt olyan cég is, amely tíz IT-szakemberét fizette be a rendezvényre.

Ezzel együtt a NoSQL adatbázisok kategóriájába tartozó technológiák alkalmazása még korántsem terjedt el a hazai vállalatok körében.

Magyar NoSQL-sztori

Míg nemzetközi téren a Google keresési statisztikái szerint 2010-ben ugrásszerűen megnőtt és azóta is lankadatlan az érdeklődés a NoSQL technológiák iránt, a magyarországi kereséseket bemutató görbén nem látható egyértelmű felívelés, mondta Arató Bence. A LinkedIn hazai felhasználói közül is négyszáznál kevesebben mondják magukról, hogy értenek a NoSQL technológiákhoz, bár a kategória legnépszerűbb képviselője, a MongoDB kapcsán már több mint 800-an tüntették fel profiljukban ugyanezt.

nosql_forum_budapest_screenshot_20160323164910_1_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

Reprezentatívnak hasonló módon nem nevezhető az az online felmérés sem, amelyet a BI Consulting a NoSQL Fórum iránt érdeklődők körében készített. A kitöltött, alig több mint félszáz űrlap kiértékelése mindenesetre arra az eredményre jutott, hogy a NoSQL technológiákat már használó vállalatok 42 százaléka alig egy éve indította első projektjét, és az adatbázisok mérete is jellemzően kicsi, több mint 60 százalékuk 1 terabájt alatti. Magyarországon tehát még a NoSQL-történet elején járunk, a folytatást azonban valószínűsíti, hogy mindössze a válaszadók harmada nem tervez fejlesztést ezen a téren.

- A hagyományos, relációs adatbázisok sokféle alkalmazásban bizonyítottak, idővel azonban egyre bonyolultabbá és drágábbá válnak, és az üzleti igények gyors változásához is mind körülményesebben és költségesebben lesznek igazíthatók, ezért használatuk nem fizetődik ki minden esetben - mondta Arató Bence. - Helyettük a vállalatok rugalmasabb és olcsóbb, még elég jó adatbázisokat keresnek, és a nyílt forráskódú, szűkebb funkcionalitású, de adott feladatra kihegyezett NoSQL technológiák ilyen megoldást adnak számukra.

A NoSQL adatbázisok felxibilis adatmodellt kínálnak, jól skálázhatók és nagy a hibatűrésük, ugyanakkor nyílt forráskódúak, ezért alacsony a költségszintjük és jellemzően könnyű fejleszteni rájuk, ezért segítségükkel a vállalatok könnyebben és gyorsabban alkalmazkodhatnak a változásokhoz.

Szem előtt kell tartani azonban, hogy a ma elérhető, több tucat NoSQL technológia négy nagy családba sorolható, és ezek mindegyikét más-más alkalmazásokra fejlesztik a közösségek. A kulcsérték-alapú adatbázisok például egy vállalati weboldal mögött az ügyfélprofil azonosítóhoz rendelt adatainak kezelésében jeleskedhet, a dokumentum-alapú adatbázisok strukturált állományai akár többszörösen egymásba ágyazhatók, a gráfadatbázisok a kapcsolati hálókat teszik kereshetővé (ezért már Magyarországon is használják pl. a csalások felderítésére), az oszlopcsalád-alapú adatbázisok pedig sok adatgyűjtő pont, például szenzor által továbbított adat rögzítésére lehet jó megoldás.

Jó választás, fél siker

Ha a széles funkcionalitású, relációs adatbázis a svájci bicska, akkor az adott feladatra kihegyezett NoSQL-adatbázis a szakácskés, fogalmazott a fórumon előadó Salló László, az EPAM vezető fejlesztője. Más szóval a siker előfeltétele a jó választás, amihez pontosan meg kell határozni az üzlet elvárásait.

Salló László azt a folyamatot mutatta be, melynek során az EPAM egy Apache Solr alapú termékkereső motort épített a Thomas Cook csoportnak. Az elkészült megoldás 25 milliárd termék adatait 250 millió sorba cache-eli, napi többszöri frissítés mellett is milliszekundumokban mérhető válaszidőkkel szolgál ki 5-10 millió keresést, miközben 5-7 szerveren elfut, nincs licencköltsége, és 4 év alatt kevesebb mint 2 órát állt.

A NoSQL technológiák nagyvállalati szintű szolgáltatásait szemléltette az Amadeus és a Magyar Telekom előadása is.

Tőzsér Attila, a turizmus és vendéglátás területén vezető megoldásszállítónak számító Amadeus IT Group rendszermérnöke MongoDB alapú fejlesztések tapasztalatait osztotta meg a közönséggel, amelyek segítségével a légitársaságok a jegyárbevételek megosztásához szükséges információkra, a repülőjegy után néző utasok pedig kedvezményes ajánlatokra kereshetnek világszerte.

Vitárius Gergely, a Magyar Telekom BI innovációs központjának vezetője és Szentes Márton, a Nextent Informatikai Zrt. szoftverfejlesztője pedig a távközlési cég BI-környezetének megújítására 2014-ben indított projekt részleteibe adott bepillantást, amely szintén - az anyacég Deutsche Telekomnál a vállalati szabvány részévé tett - NoSQL technológiákra épít.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Egy hasznos Firefox újítás »