Oktatás, kutatás és üzlet, európai szinten

Az EIT Digital Budapest teljes jogú taggá válásával az együttműködő hazai egyetemek és ipari partnerek egyenrangú félként folytathatják a tevékenységeket az európai szintű innovációs ökoszisztémában.

Január 1-jétől az EIT Digital Budapest az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) infokommunikációs tudásközösségének teljes jogú tagjaként folytathatja tevékenységét. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja, az EIT Digital Budapest igazgatója a magyar csomópont eddigi eredményeit, valamint a teljes jogú tagságból származó előnyöket - köztük a hazai vállalatok előtt megnyíló lehetőségeket - vázolja fel.

COMPUTERWORLD: Milyen eredményeket könyvelhet el a működésének immár hatodik évébe lépő EIT Digital?

HORVÁTH ZOLTÁN: Elsőként említem, hogy az EIT Digital vállalkozási ismereteket is adó, elit európai közös informatikai mesterképzést nyújt. Tevékenységünk második lábát olyan kutatási, fejlesztési és innovációs projektek képezik, amelyeknél elvárás az üzleti hasznosítás, illetve az ehhez társuló üzleti terv. Mindez azt eredményezi, hogy kutatóink újfajta szemlélettel vesznek részt az európai projektekben. Harmadik eredményünk az a program, amely az ígéretes kisvállalkozások nemzetközi piacra lépését segíti üzleti és tőkebevonási tanácsadással.

CW: Hány egyetem, illetve hány diák vesz részt a mesterképzésben?

HZ: Kilenc európai ország húsz vezető egyeteme áll kapcsolatban egymással, és mivel kettős diplomás képzésről van szó, minden hallgató kötelezően két egyetemen tanul. Nálunk jellemzően a második évet végzik a diákok. Emellett élő kapcsolatban állunk vállalatokkal is. A témavezetők részben valamelyik egyetemről, részben valamelyik ipari partnertől érkeznek. Ez utóbbiak között egyaránt vannak informatikai és üzleti szakemberek. Eddig 32, a világ minden tájáról érkező hallgatónk vett részt a programban, illetve kapott ELTE-diplomát. Ez kiváló eredmény, ennek is köszönhetjük, hogy teljes jogú tagjai lettünk a szervezetnek.

oktatas_kutatas_es_uzlet_europai_szinten_screenshot_20170208113057_1_nfh.jpg
Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja, az EIT Digital Budapest igazgatója

 

CW: Évente átlagosan hány magyar diák kapcsolódik be a kettős diplomát adó mesterképzésbe?

HZ: Általában tíz és húsz között van azon hallgatók száma, akik hazai egyetemen - zömében az ELTE-n - szerzett BSc diplomával kezdik meg tanulmányaikat az EIT Digital mesterképzésén. A 2017 szeptemberében induló EIT Digital képzések új évfolyamaira 2017. február 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők.

CW: Magyarországon az informatikai mesterképzésekre nincs túljelentkezés, sőt. Nem félő, hogy a külföldi lehetőségek felkínálásával még kevesebben választják a hazai egyetemek képzéseit?

HZ: Ez súlyos dilemma az összes magyar egyetem számára. A mi tapasztalatunk azonban az, hogy az EIT Digital mesterképzésében körülbelül ugyanannyi hallgató érkezik hozzánk, mint ahány magyar diák belép a programba. Sőt most már pozitív az egyenlegünk. A magyarok többsége visszajön az ELTE-re, és szép számmal vannak külföldi hallgatók is, akik minket választanak.

CW: Vannak slágertémák a képzésben, amelyek láthatóan vonzzák a hallgatókat?

HZ: Mesterképzésünk tartalmában egyedi: nem a megszokott módon, az informatika széles spektrumában ad ismereteket, hanem a nyugat-európai mesterképzések mintájára tematikusan fókuszált kurzusokat indítunk. Az ELTE-n a két sláger a "Biztonság és adatvédelem", valamint a "Szoftver- és szolgáltatás-architektúrák". Mindkét témában kiváló nyugati partnereink vannak. A képzés másik specialitása, hogy tantárgyaink egyharmada üzletfejlesztési, vállalkozási ismereteket ad, mégpedig kifejezetten az informatikai vállalkozásokhoz kötődően.

CW: Hogy működnek a program innovációs projektjei?

HZ: A kilenc ország EIT Digital csomópontjainak intézményei - egyetemek, kutatóintézetek, cégek - kisebb konzorciumokat alapítanak egy-egy téma kidolgozására, és ezek indulnak a szervezet belső pályázatain. A rendszer tehát hasonló bármely más pályázati rendszerhez, azzal a különbséggel, hogy a pályázatok kötelező eleme az üzleti hasznosítási terv, függetlenül attól, hogy kísérleti, alkalmazott vagy ipari kutatásról van szó. Ez újfajta szemléletet hoz az egyetemi kutatói-oktatói szférába. Tapasztalataink szerint sikeres a szemléletváltás, hiszen az elmúlt négy évben tizenöt olyan projekt nyert támogatást, amelyben az ELTE és BME is részt vett. Büszkék vagyunk arra is, hogy ezekben az együttműködésekben mi általában a tudásátadó, technológiát szolgáltató szerepkört töltöttük be. Üzleti partnereink között olyan vállalatok szerepelnek, mint például a Siemens és a Philips, amelyek üzletileg hasznosították a mi tudásunkat.

CW: A program harmadik lába a kisvállalkozások nemzetközi piacra lépésének segítése. Milyen alapon választanak, hogy lehet bekerülni a támogatottak körébe?

HZ: Az ígéretes startupok, illetve a felfutás fázisában lévő kis- és középvállalatok támogatása, fejlődésének felgyorsítása önmagában nem különleges dolog. A mi specialitásunk, hogy az üzletfejlesztési és befektetési tanácsadást pán-európai összefogásban valósítjuk meg. Egy európai szintű, 34 fős vállalkozásfejlesztő és tőkebevonási tanácsadó csapatot alakítottunk ki, amelynek munkatársai ott vannak mind a kilenc csomópontban. Az ELTE-n három teljes állású tanácsadó működik. A munkatársak hetente egyeztetnek videókonferencia keretében, és ha bármely tagországban találnak ígéretes vállalkozást, beindul a gépezet. Programunk tehát európai szintre emeli a vállalkozások támogatásának lehetőségét. Jelenleg azokra a vállalkozásokra fókuszálunk, amelyek már túljutottak az első lépéseken.

CW: Azzal, hogy az EIT Digital Budapest a tudásközösség teljes jogú tagjává vált, megnőnek a hazai vállalatok lehetőségei?

HZ: Amíg nem voltunk teljes jogú tagok, addig is részt vettünk ezekben a programokban, de nem voltak mellettünk hazai tulajdonú nagyvállalatok. A teljes jogú tagság nyitotta meg az utat afelé, hogy az OTP, az evopro, az E-Group és az MTA Sztaki is csatlakozzon a magyar konzorciumhoz. Az OTP-vel már el is indítottuk az első közös projektünket, amelyben az ELTE és az EIT Digital mellett a Deutsche Telekom és a Berlini Műszaki Egyetem is részt vesz.

CW: Mekkora forrás áll a program rendelkezésére, illetve milyen elvárásokat támaszt az EIT Digital azon vállalkozásokkal szemben, amelyeket támogat?

HZ: Az EIT Digital alapvetően olyankor ad támogatást, amikor már felmutathatóak más forrásokból finanszírozott áttörő kutatási eredmények. Ilyenkor az EIT Digital a kutatás utolsó fázisát és magát az üzleti hasznosítást támogatja. A kilenc ország együttesen évi 60-80 millió euróból finanszírozza a programjait. Ebbe beletartozik az oktatás mintegy 8-10 millió euróval, valamint szerepelnek benne az innovációs projektek, a vállalkozások támogatása a tanácsadással és a piacra vitellel együtt. Az elvárás, hogy átlagosan évente nagyjából háromszor ekkora forrással rendelkezzen a támogatott szervezet azon kutatási eredményei eléréséhez, amelyekre építeni lehet. Ez az egy a háromhoz arány Magyarországon nem működik, de szerencsére tőlünk nem is várják el. Az elmúlt években a mi projektjeinknél jellemzően egy az egyhez volt a társfinanszírozás és a saját erő aránya. Megjegyzem, tagdíj is van, de ez a kis- és középvállalatokat nem vagy csak csekély mértékben érinti. A belépő szintű tagdíj évi 10 ezer euró körül van, az ELTE - akárcsak a nagyobb cégek - jelenleg 25 ezer eurót fizet. Ez az összeg igazán nem jelentős az évi több mint egymilliós támogatáshoz képest.

CW: Milyen további előnyökkel jár a teljes jogú tagság?

HZ: A magyarországi tagok egyenrangú partnerként, a tagokat magában foglaló magyar csomópont pedig teljes jogú nemzeti csomópontként vehet részt az európai szintű együttműködésben. A jövőben Magyarország is bekapcsolódik az EIT Digital stratégiáját kialakító, döntéshozó és döntéseit előkészítő testületeinek munkájába, felelősségünk és lehetőségeink megnőnek. Ha a magyar csomópont erősödik, akkor a program támogatási forrásaiból is többet tudunk felhasználni, illetve több lehetőséget tudunk felkínálni a hazai kis- és középvállalatoknak.

EIT Digital Budapest
Az EIT Digital (korábbi nevén EIT ICT Labs) Magyar Csomópont az Európai Unió Innovációs és Technológiai Intézete által létrehozott informatikai és kommunikációtechnológiai tudományos és innovációs közösség tagja. A 2012-ben alakult konzorcium alapítótagjai az ELTE (a konzorcium vezetője), a BME, valamint az Ericsson Magyarország és a Magyar Telekom. Jelenleg az uniós szervezetben - a magyarországi mellett - nyolc nyugati csomópont jut azonos szerephez. Összességében mintegy 130 partner tagja a konzorciumoknak. Az EIT Digital Budapest teljes jogú taggá válásával további magyar partnerek előtt nyílik meg a csatlakozás lehetősége. Az első körben az OTP, az MTA Sztaki, az evopro és az E-Group lépett be a konzorciumba.

Kommentek

comments powered by Disqus