Szabad utat engednek a nyílt forráskódnak

Április 1-jétől nyílt forráskódú szoftvereket is beszerezhetnek a hazai költségvetési, köz- és felsőoktatási intézmények. Az érintettek szerint az államigazgatás lehet az a terület, amely nagy hatással lehet a nyílt forráskódú közösségek fejlődésére.

Április 1-jétől a zárt forráskódú szoftverek mellett - most először - nyílt forráskódú szoftvereket is beszerezhetnek a hazai költségvetési, valamint a köz- és felsőoktatási intézmények a központosított közbeszerzés keretei között- jelentette be csütörtökön Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A Közbeszerzési Értesítőben várhatóan két héten belül megjelenő felhívás szerint ugyanakkora keretösszeg, az idén 12-12 milliárd forint áll rendelkezésre a nyílt, valamint a zárt forráskódú - például Microsoft vagy Novell - szoftverek beszerzésére.

Baja Ferenc hangsúlyozta: a kiírás nem valamely szállító ellen nem irányul, hanem arra, hogy Magyarországon teljes esélyegyelőséget biztosítsanak a különböző szállítói modellek számára jogi és finanszírozási értelemben is.

A nyílt forráskódú szoftverlicenc-beszerzési keretszerződés révén a szakmai szervezetek esélyt kapnak arra, hogy megerősítsék a nyílt forráskódon alapuló fejlesztéseket. Az államtitkár szerint a magyarországi piacon vannak olyan szereplők, akik látnak arra lehetőséget, hogy új piaci együttműködési lehetőségek között valós szolgáltatási alternatívát nyújtsanak; ezt a gondolkodásmódot pedig a kormányzatnak segítenie és támogatnia kell - tette hozzá.

Nyílt forráskódú fejlesztőközösségek
Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára arra emlékeztetett: 2004-ben az EKK-n belül már működött egy szoftver-kompetenciaközpont, de ez akkor csak egy évig működött. - Abban az időben még nem volt teljesen érett a szakma és a közigazgatás, hogy valós eredményt lehessen elérni - vélekedett az államtitkár. Most a Nyílt Dokumentumformátum szövetség bevonásával ismét azon dolgoznak, hogy a szakmai szervezetekkel és piaci szereplőkkel formalizálható legyenek az együttműködés keretei. A Miniszterelnöki Hivatal ezzel együtt a 2009-es esztendőt próbaévnek tekinti: bár a keretösszeget a korábbi évek lehívásai alapján határozták meg, egyelőre nem biztos, hogy azt a teljes keret erejéig felhasználják majd.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Keresztesi János elmondta: nagyon örül a bejelentésnek, hiszen a központosított közbeszerzésekért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal közösen évek óta dolgoznak azon, hogy a nyílt forráskódú szoftverek bekerülhessenek a központosított közbeszerzési körbe. A bejelentésnek szerinte azért is van stratégiai jelentősége, mivel minden országban az államigazgatás lehet az a terep, amely a nyílt forráskódú fejlesztőközösségek formálására nagy hatással lehet. A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésével kapcsolatban az is kulcskérdés, hogy azokhoz milyen támogatás, illetve kompetencia van a piacon; ehhez megfelelő felsőigazgatási képzésre is szükség van - tette hozzá Keresztesi János.

Kevés a hazai fejlesztő
Szentiványi Gábor, az egyik jelentős hazai nyílt forráskódú szoftverforgalmazó ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója a hírt kommentálva üdvözölte a MEH EKK kezdeményezését a nyílt forráskódú szoftverek beszerzésének megnyitásával kapcsolatban. Hozzátette: reméli, hogy a most meghirdetett gyártósemlegesség a Tisztaszoftver programban is hamarosan érvényesülni fog.

Az IVSZ főtitkára, Klotz Tamás kérdésünkre elmondta: az IVSZ tagvállalatai közül nagyjából 15-20 cég foglalkozik nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésével, míg a teljes hazai piacon 40-50 körül lehetnek ezek a vállalkozások; többségüknél 2-3 fejlesztő dolgozik. Az általuk fejlesztett nyílt forráskódú termékek száma 100 körül van, de ezeknek csak egy töredéke lehet a minősített termékek száma.

Januárban vonták vissza a részvételi felhívást
Mint arról korábban beszámoltunk, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság új megbízott főigazgatója, Imre János a Microsoft és Novell (vagy azokkal egyenértékű) szoftverlicencek, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére meghirdetett 25 milliárd forint keretösszegű központosított közbeszerzési eljárásának részvételi felhívását január 19-én visszavonta. A 25 milliárd forintos beszerzésre vonatkozó kiírást néhány nappal korábban hirdette meg a Miniszterelnöki Hivatal a Közbeszerzési Értesítőben.

Az államigazgatás, valamint az oktatási intézmények több százezer számítógépén immár évek óta szinte kizárólag a Microsofttól licencelt szoftverek futnak. A Miniszterelnöki Hivatal erre hivatkozva nevesítette a Microsoftot a tavalyi - szintén 25 milliárdos - kiírásban is, hangsúlyozva, hogy "csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében" írták a felhívásba, hogy az Microsoft, vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra vonatkozik. Tavaly egy külön, 2,5 milliárdos keretszerződést írtak ki a Novell termékeire, vagy azzal egyenértékű licencekre, az idei kiírásban viszont egyesítették a kettőt, a két céget nevesítve.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Műholdat indít a Facebook »