Szomszédok és tanulságok

Magyarországról indította balkáni nyitását az Avnet Technology Solutions, s ezzel nem csupán új piacok nyíltak meg előtte, hanem egyúttal újabb kompetenciákra is szert tett.

A térség országaiban szerzett tapasztalatairól Bartha Péterrel, az Avnet Technology Solutions magyarországi leányvállalatának ügyvezetőjével, a dél-kelet-európai régió vezetőjével beszélgettünk.

Computerworld: Az Avnet Technology Solutions magyarországi leányvállalatának ügyvezetőjeként, egyben a vállalat dél-kelet-európai régiójának vezetőjeként hol helyezné el a térképen a magyarországi informatikai piacot olyan trendeket nézve, mint az IoT, a big data analitika vagy a gépi tanulás?
Bartha Péter:
A magyar piac kevéssel marad el a nyugat-európaitól, a régió sok országa viszont néhány évvel mögöttünk kullog. Bulgáriában a külföldi kapkodja a fejét, mert egyszerre tárul a szeme elé a szocreál jelen és a gyorsan bontakozó jövő. Szlovénia valamivel előttünk jár, Horvátország és Szerbia gyorsan zárkózik fel, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Moldávia megint más lapra tartozik. Csakhogy az informatikai fejlődés lépcsőfokait nem kell feltétlenül megmászni; nagy ugrásokkal nagy lemaradások is behozhatók. A balkáni országok nagyvállalatai és az ott megtelepedett multik szolgáltatásaikhoz ugyanolyan nagy rendszereket igényelnek, mint bárhol másutt a világban. Előfordulhat, hogy átugorják az adattárházas projekteket, amelyeket a magyar vállalatok a 2000-es évek elején végigjártak, de velünk egy időben vágnak bele a big data analitikába. Viszont ami az üzemeltetéshez, fejlesztéshez szükséges munkaerőt illeti, bőven találnak két tannyelvű gimnáziumokban érettségizett, külföldi ösztöndíjas éveiknek köszönhetően két vagy három idegen nyelven is folyékonyan beszélő friss diplomásokat, ami, valljuk meg, Magyarországon nem általános.

Még egy fontos különbségre lettünk figyelmesek: déli szomszédaink nyitottabbak, kísérletezőbbek nálunk. Szlovéniában és Horvátországban, de Bulgáriában is láttunk példát arra, hogy réspiacokra fejlesztő szoftvercégeknek elképesztően rövid idő alatt sikerült hídfőállást kiépíteniük Nyugat-Európában, és ehhez csak a kapcsolatok kiépítésében volt szükségük segítségre.

szomszedok_es_tanulsagok_screenshot_20160329145221_1_nfh.jpg
Bartha Péter ügyvezető, Avnet Technology Solutions Kft.

CW: Tíznél több szoftver- és hardvercég van az Avnet palettáján. Van-e ezek között "aranytojást tojó tyúk" - olyan termék és szakértelem, amelyet az ügyfelek különösen nagyra értékelnek?
BP:
Aranytojást tojó tyúk nincs. Minden egyes sikerért alaposan meg kell küzdeni. Magyarországon minden jelentős gyártó képviselteti magát, így az ügyfelek egymással összehasonlítható technológiák közül tudnak választani, mi pedig ebben tudunk nekik segíteni. Tanácsadói szerep betöltésére törekszünk. Ha a partnereink időben bevonnak minket a projektekbe, meg tudjuk könnyíteni és akár még profitábilisabbá is tudjuk tenni azokat. A számítási felhő számunkra nem új dolog: már a 2000-es évek elején volt lehetőségünk arra, hogy gépidőt értékesítsünk. Egy-két évvel ezelőtt kezdtük meg az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaS) népszerűsítését, a közeljövőben pedig nagy gyártóink felhős megoldásaiból összeállított saját Avnet Cloud Marketplace-szel jelenünk meg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Magyarországon is, elsőként a piacon lévő disztribútorok közül.

Az előző kérdésben említett gépi tanulásra visszatérve: úgy vélem, szerencsések vagyunk, hogy részesei lehetünk az informatika küszöbön álló újabb forradalmának. Most még nem tudjuk, melyik piac mikor ér el a fejlettségnek arra a fokára, amikor a gépi tanulásban rejlő lehetőségeket jól tudja hasznosítani. Az azonban bizonyos, hogy a big data és a kognitív számítógépek párosítása legalább olyan jelentős fordulat lesz, mint amilyen a személyi számítógépek megjelenése volt. Ez a fordulat az egész iparágat érinteni fogja, mert az ötletek megvalósításában a mai óriások mellett a legkisebb fejlesztőcégek is részt vehetnek.

CW: A jelenbe visszatérve: milyen projekteken dolgoznak jelenleg?
BP:
A balkáni építkezést a nulláról kezdtük az IBM és a Lenovo termékeinek disztribúciójával - éppen a szétválásuk idején. Amikor már nagyjából ismertük a prominens szereplőket, autóba ültünk, és végiglátogattuk őket. Mára eljutottunk odáig, hogy mindenhol helyi csapatokat sikerült elindítanunk. A következő feladatunk, hogy a többi nagy gyártónkat - köztük elsőként az Oracle-t - is elvigyük a régióba. Magyarországon, ahol tizennyolc éve vagyunk jelen, mindig újra kell pozicionálnunk magunkat, és az új technológiákat, a legújabb szolgáltatásokat kell bevezetnünk még szélesebb körben.

A nyitás, pláne, hogy azt Magyarországról vezényeljük, nagy lehetőséget hordoz a partnereink számára, mert a megoldásaiknak - és ilyen például az analitika vagy a big data - közösen tudunk piacot találni a balkáni országokban. Ellenkező irányba is működik a kapcsolatépítés: sok balkáni partnerünk rajtunk keresztül talált megoldásainak magyar vagy nyugat-európai felhasználót, és újabb kompetenciákat adott a meglévők mellé. Például Horvátországból IBM-biztonsági megoldások terén magasan képzett szakemberrel gazdagodtunk, aki sok ügyfelünknek tud segíteni.

CW: Mennyire mozgatja meg a megoldásszállítók és viszonteladók piacát, ha - mint az a közelmúltban megtörtént - nagy versenytársak egyesülnek?
BP:
Az akvizíció, amelyre a kérdés utal (az RRC- Ingram Micro-Tianjin Tianhai akvizíciólánc - A Szerk.), nem volt váratlan. Természetesen minden felvásárlás elgondolkodtató. Ezúttal azonban a legizgalmasabb kérdés az, hogy a kínai tulajdonos előtt megnyílnak-e a nyugati és főleg amerikai piacok.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Átgázol a Snapchat a Twitteren »