Arról kérdeztük Horváth Zoltánt, az ELTE Informatikai Karának dékánját, az EIT Digital magyar csomópontjának igazgatóját, milyen helyet, milyen szerepet töltenek be az egyetemek a 2000-es évek informatikusképzésében.
Computerworld: Egyre többféle képzéssel találkozik, aki ma informatikát szeretne tanulni. Hogyan igazodjon el a sokféle lehetőség között a pályaválasztó vagy pályamódosító jelentkező?
Horváth Zoltán: Valóban nagyon nagy átrendeződés figyelhető meg az informatikai tudáspiacon. Évtizedeken át hagyományosan a felsőoktatásban zajlott az informatikusképzés; azt neveztük informatikusnak, aki a három plusz két éves képzést sikeresen elvégezte, és felsőfokú végzettséggel lépett a munkaerőpiacra. Az utóbbi években viszont számtalan új szereplő jelent meg az oktatásban, amelyek pár hónapos, esetleg egy-két éves informatikai képzéseket kínálnak, és kódolókat képeznek. A különbségtétel nagyon fontos, miközben nyilvánvaló, hogy a képzési térkép átalakulása valós munkaerő-piaci igényekre válaszol.
Az egyetemeken folyó informatikusképzés arra a munkaerő-piaci szegmensre fókuszál, ahol magas szinten képzett, innovációképes fejlesztőket keresnek. Ők azok, akik meghatározó módon befolyásolják egy-egy cég technológiai arculatát, vezetik a fejlesztői csapatokat, és az alapvetőnek számító naprakész ismereteken túl akár a születő technológiák területén is van víziójuk. Erre a szintre egy tanfolyami képzéssel a hátuk mögött csak nagyon kevesen tudnak eljutni, márpedig az informatikus munkaerőhiány minden szinten nagyon erősen érezteti a hatását.
CW: Ennek fényében beszélhetünk arról, hogy az egyetemek élesedő versenyhelyzetbe kerültek az elmúlt években? Gyakran halljuk, hogy az egyetemi képzés túl elméleti, és a gyakorlati tapasztalatszerzés hiánya miatt léptek színre az alternatív képzési formák.
HZ: Kifejezetten gyakorlatorientált, rövid ciklusú képzési forma is elérhető a felsőoktatásban, az ELTE is hamarosan újraindítja a korábban már sikeresen működő kétéves felsőoktatási szakképzését. A képzés újszerűségét az adja, hogy tantervét ipari partnereinkkel egyeztetve dolgoztuk ki, sőt partnereink részt vesznek az oktatásban is. Ebben a képzési formában tehát az ELTE fémjelezte minőség és a konkrét ipari igényekhez való illeszkedés optimális módon találkozik.
Az ELTE modellben egyébként a gyakorlati képzés sokkal többet jelent annál, mint hogy hallgatók feladatokat oldanak meg csoportokban, meghatározott eszköztár segítségével. Mivel egyetemként alaptevékenységünk az oktatás mellett a kutatás is, így számos ipari kutatás-fejlesztési együttműködésünk van, amelyekbe tehetséges hallgatóink már akár BSc-sként is bekapcsolódhatnak. Ez egy nagyon jól működő rendszer, és úgy gondolom, hogy ezt a fajta, magas szintű és konkrét vállalati feladatok megoldását kívánó gyakorlati tapasztalatot csak a felsőoktatásban lehet megszerezni. Az Ericcsson például aktívan használja azt az eszközt, amelyet az IK-n hallgatókkal együtt fejlesztettünk a Szoftvertechnológiai Laborban. Szintén a képzésünk gyakorlati oldalát erősíti, hogy egyre több iparban dolgozó szakember vállal egyetemi oktatói feladatokat.
A másik, csak a felsőoktatásban elérhető előny a hallgatók számára a nemzetközi lehetőségekben rejlik. A támogatott külföldi részképzések hagyományos formái (Erasmus, CEEPUS) mellett, például az ELTE EIT Digital Master Schoolban, a hallgatók egy évet egy vezető európai egyetemen tanulhatnak tandíjmentesen olyan kurrens területeken, mint biztonság és adatvédelem, vagy szoftver-és szolgáltatás-architektúrák. E mellett vállalkozói ismereteket is tanulnak, sőt támogatást kapnak saját startup cég indításához. 2017-ben az ELTE vezette magyar EIT Digital csomópont az európai infokommunikációs csúcsszervezet teljes jogú tagjává lépett elő. A képzési kínálatunk alkalmazkodik a változó igényekhez. Önjáró autók szoftvereit fejlesztő szakunk indul 2018-ban, tavaly pedig megalakult a karon az egyetem első ipari tanszéke, az Adattudományi- és Adattechnológiai Tanszék. Az ELTE IK egy dinamikus, nyitott és ugyanakkor a hagyományosan magas ELTE színvonalat képviselő informatikus képzőhely, amely mára az innovációs folyamatok aktív szereplőjévé vált. Ezt igazolja az a tény is, hogy karunk a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a programtervező informatikus szakra jelentkezők körében.
