A világ országainak vezetői két hete Koppenhágában vesznek részt az ENSZ december 7-18-ig tartó nemzetközi klímakonferenciáján (Cop15), amelynek legfőbb célja a negatív irányba mutató klímaváltozás, a globális felmelegedés ellen való küzdelemben a károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentésére vonatkozó irányelvek kidolgozása és konkrét vállalások elfogadása. A konferencián központi szerepet kaptak az infokommunikációs (ICT - Information and Communication Technologies) megoldások, amelyek hozzájárulhatnak a kitűzött célok elérésében.

5,8 milliárd tonna megtakarítás 10 év alatt

A konferencia első hetében az IDC közzétett egy felmérést, amelyben előrevetítette, az ICT-szektor közreműködésével 2020-ig 5,8 milliárd tonnával lenne csökkenthető a széndioxid-kibocsátás, egyúttal rangsorolta a világ bruttó nemzeti össztermékének 85 százalékát produkáló G20-as államokat azon lehetőségeik alapján, hogy milyen mértékben csökkenthetnék károsanyag-kibocsátásukat ICT-technológiák bevonásával. A felmérés, amelyet a Fujitsu, a Hitachi, az HP, az Intel és a Schneider Electric támogatásával készített az IDC, négy gazdaságilag releváns területen (energiatermelés és -elosztás, közlekedés, ipar és építkezés) összesen tizenhét technológiai megoldást vizsgált, amelyek szerepet játszhatnak a kedvezőbb eredmények elérésében.

Az IDC a 2008-ban indított úgynevezett Green Initiative keretében készít döntéshozóknak szóló kutatásokat és ajánlásokat a környezet helyzetéről és a zöld IT lehetőségeiről, ennek keretében publikálta mostani tanulmányát is.

Az intelligens energiaszabályozó rendszereké a jövő

Az energiatermelés és -elosztás területén érhető el a legtöbb megtakarítás, elsősorban a természetes energiaforrásokat is kihasználó intelligens energiamenedzsment-rendszerek (ún. smart gridek) segítségével, amelyek az energiahálózati terhelés függvényében képesek automatikusan be- és kikapcsolni tetszőleges időszakban működtethető eszközöket és folyamatokat, például háztartási gépeket a lakásokban vagy akár komplett gyártási részlegeket az üzemekben. A kutatás kimutatta, ezen a téren Kínának vannak a legjobb lehetőségei, az IDC szerint a távol-keleti ország 200 millió tonnával csökkenthetné széndioxid-kibocsátását. A közlekedés területén az ellátási lánc menedzsment és a személyi közlekedés optimalizálásával lehetne elérni érdemi megtakarítást. Itt az USA-nak lenne komoly lehetősége arra, hogy 500 millió tonnával csökkentse kibocsátását. Az építkezés területén legalább annyi megtakarítást lehetne elérni ICT-technológiák segítségével, mint az előző két területen. Itt az energiamenedzsment rendszerek és az intelligens épülettervezés lehet a leghatékonyabb megoldás, ez a kettő együttvéve 12 százalékát tenné ki a G20-ak energiafogyasztásának. Az iparban intelligens teljesítményszabályozó rendszerekkel lehetne eredményt elérni, itt ismét Kínának adódnának nagy lehetőségei. (A feltételes mód sajnos nem véletlen.)

Az ICT Sustainability Index listáján Japán vezet utcahosszal, utána az Egyesült Államok következik, a harmadik helyen Brazília, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia áll. Dél-Korea a 11., Kína a 12., India a 13., Oroszország a 15., Dél-Afrika a 19. helyezést kapta. A fejlődő országok közül Brazíliában nyílik a legtöbb lehetőség a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.