Ha a kommunikációs, szociológus szemüvegen keresztül néztük, mi történik, akkor azt az új rendszert Web 2.0-nak, blogkorszaknak vagy read/write webnek (írható és olvasható háló) neveztük. Ha informatikai szemüvegen keresztül néztünk a varázsgömbbe, akkor pedig a nyílt rendszerek és szabványok előretöréséről és a mobil vagy ultrahordozható eszközök forradalmáról beszéltünk. Az internet és az azon keresztül elérhető alkalmazások pedig olyan általánossá váltak a mindennapokban, hogy a közbeszédet is megváltoztatták. Hiszen manapság, ha valamit „kiguglizunk" és úgy gondoljuk, hogy az ismeretségi körünknek is hasznos lehet, akkor „lájkoljuk" vagy „twitteljük", és már nem küldünk róla e-mailt.

Jöttek, láttak, mennek előre, mint a gőzhenger az olyan cégek, mint az Apple, Facebook, Twitter vagy a Google. Közben más óriások - Microsoft, Nokia és a Motorola -, amelyek alig 2-3 éve még a trendeket diktálták, komoly kihívásokkal találták magukat szembe. Ezek talán technológiailag gyengébbek lennének, mint a mai trendeket meghatározó cégek? Egyáltalán nem gondolom. Viszont a stratégiájuk sokkal merevebb volt és kevésbé voltak nyitottak azokra a finom jelekre, amelyek a felhasználói szokásokban bekövetkezett változásokat vetítették előre, valamint túlságosan bíztak abban, hogy technológiai vezető szerepük kívánatossá teszi termékeiket és szolgáltatásaikat. Ezzel szemben viszont most már a felhasználói élmény (usability), a tartalom és a nyitottság lett az, ami megkülönbözteti a vezető és a követő piaci szereplőket.

A mára vezető szerephez jutott cégek azonban nemcsak a felhasználói élménynek köszönhetik sikereiket (lásd Apple), hanem annak is, hogy a független fejlesztőket maguk mögé állították azzal, hogy termékeikre - legyen az akár szoftver vagy hardver - bárki fejleszthet alkalmazásokat. Az alkalmazások generálta bevételeket aztán megosztották ezekkel a fejlesztőkkel, akik így már anyagilag is érdekeltek lettek egy termék vagy platform támogatásában.

Mára odáig jutottunk, hogy a platform másodlagossá vált a felhasználó számára. Hiszen a mobiltelefonoktól a laptopokon és táblagépeken át az asztali számítógépekig mindegyik eszközön elérhetővé váltak ugyanazok a szolgáltatások és alkalmazások. Ugyanazokat a dokumentumokat tudjuk használni és ugyanazokat a tartalmakat fogyaszthatjuk és gyárthatjuk is bármelyik eszközünkön. Mind az alkalmazások a felhőben, mind az alkalmazásokat elérhetővé tévő fizikai eszközök appliance-szé váltak.

Ehhez szükség volt arra, hogy olyan nyílt szabványok jöjjenek létre, amelyeket minden szereplő elfogad. Vannak ezek között valódi szabványok (pl. ODF - nyílt dokumentumformátum) és olyan megoldások, amelyek kvázi-szabvánnyá váltak azáltal, hogy megalkotójuk mindenki számára egyetemlegesen elérhetővé tette (pl. Facebook Connect - a Facebook közösségi oldal segítségével azonosíthatják magukat egy másik oldal látogatói). Ezeknek a nyílt szabványoknak a jelentősége olyan, mint a háztartási eszközeinknél a hálózati csatlakozó. Mindegy, hogy melyik gyártó porszívóját vásároljuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy hálózati csatlakozója passzolni fog az otthoni aljzatba. Az informatikai appliance esetében pedig ugyanígy biztosak lehetünk abban, hogy hozzáférünk az internetes tartalmakhoz, tudunk levelezni, csevegni vagy mások által olvasható és szerkeszthető dokumentumokat előállítani, amelyeket már a felhőben tárolunk.

A világ egyértelműen a mobileszközön fogyasztott tartalom felé mozdul el. Ennek a változásnak a legfőbb hajtóereje a fogyasztó, azaz mi magunk. 2014-re az összes internetes tartalomfogyasztásból a mobileszközzel folytatott tevékenység meg fogja haladni a hagyományos eszközzel folytatottat (PC, laptop, netbook), míg a teljes fogyasztás közel megduplázódik a 2009-es adatokhoz képest.

A mobilszolgáltatóknak meg kell majd küzdeni az interneten elérhető hangalapú szolgáltatásokkal (Skype, Google Voice). Középtávon ezek a szolgáltatók már csak az internetkapcsolatot fogják biztosítani a mobilkészülékekhez, hasonló módon, mint ahogyan a kábeles internetszolgáltatás történik manapság. Ez lesz az egyik legfájdalmasabb változás ezeknek a cégeknek. A túlélés érdekében tevékenységüket diverzifikálni fogják, és új szolgáltatásokat indítanak majd, amelyek lehet, hogy nem is kötődnek már szorosan a kommunikációhoz.

Technológiai vonalon az Apple, a Google és a Facebook közötti öldöklő versengés fokozódni fog. Ennek jeleit már látjuk: szinte minden héten valamelyik cég pert indít a másik ellen, vagy bejelenti valami fontos szolgáltatás elindítását, ami pont a vetélytárs kínálatára tromfol rá.
Nekünk, fogyasztóknak pedig a verseny egyre több szolgáltatást tesz elérhetővé egyre megfizethetőbb áron, így mi csak nyerhetünk ezeken a változásokon.