A jövő nem csak a scifi-szerzők és rajongóik fantáziáját izgatja. Rövidebb-hosszabb távú előrejelzésekre mindannyiunknak szüksége lehet, és nemcsak egy üzleti terv elkészítéséhez: az informatikai vezetőnek ugyanúgy számolnia kell a jövőbeni technológiákkal, mint például egy IT-biztonsági vezetőnek a jövőben – holnap, egy hét vagy egy év múlva – megjelenő veszélyforrásokkal. A jövőkutatás informatikai aspektusait vizsgálta a Computerworld CIO-reggelijének három előadója: Galántai Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, neves jövőkutató, Gacsal József, a rendezvényt támogató Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója, valamint Fischer Erik processzorfejlesztési szakértő, AUGMENT!IT Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója.

Jósolni lehet
Galántai Zoltán előadásában a jövőkutatást helyezte nagyobb összefüggésbe az 50-es években kidolgozott Delphi módszerétől a szcenárókra épülő előrejelzésekig. A hidegháború csodafegyverének tartott Delphi módszer lényegében a bukmékerek munkájának megfigyelésén alapult. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a bukmékerek jobban meg tudják jósolni a lóversenyek befutóit, mint a fogadók. Ennek szellemében a 60-as évek elején megkérdeztek anonim módon 82 neves szakembert, többek között Isaac Asimovot, Arthur C. Clarkot és Gábor Dénest is, hogy szerintük milyen technológiák lesznek az ezredfordulón, majd pedig az összesített válaszokról ismét mondhattak véleményt. A megkérdezettek például szájon át szedhető fogamzásgátlót, a tengervíz ihatóvá alakítására alkalmas berendezéseket, magas intelligenciájú számítógépeket vagy a Mars meghódítását vizionálták.

Big Data – mindent előrejelezhetünk
„Ha egy szóban akarom összefoglalni a jövőkutatást, akkor a változás szót használnám, ha egy összetétellel, akkor azt mondanám: mély bizonytalanság” – mondta Galántai. Az informatikai jövőkutatás kapcsán megfogalmazódó elméletek közül a komputálható univerzum gondolatát emelte ki, melyet a jövőkutatók a jelenlegi cloud computingból és a Big Data koncepcióból vezetnek le. Szenzorok segítségével hamarosan olyan adatmennyiséget lesz képes összegyűjteni az emberiség – a világról és az egyes emberekről is –, hogy azokból modelleket létrehozva, majd pedig a modellek alapján a bejövő új adatokat a valós időnél gyorsabban feldolgozva minden előrejelezhető lesz, akár egy infarktus bekövetkezése is. A Science 2000 Group azt jósolja, hogy a jövőben informatikai eszközök nélkül elképzelhetetlen lesz tudományos kutatás. „Mesterséges” tudósok és új természettudományok jönnek létre.

Galántai beszélt a jövőkutatás korlátairól is: minden olyan rendszer, amely nem szigorú törvényszerűségek szerint működik, gyakorlatilag előrejelezhetetlen, hiszen hiába állítanak fel rengeteg vizsgálandó paramétert, egyetlen nem kalkulált esemény is felboríthatja az előrejelzést. A jövőkutatás éppen ezért legfeljebb általános figyelmeztetéseket képes adni, melyek bekövetkezte azonban nagyban függ a körülmények alakulásától.

Az előrejelzéseket mindenképpen érdemes fenntartással kezelni – hangsúlyozta Galántai. A különböző jövőkutatók ugyanis viszonylag tipikus előrejelzéseket adnak. Technológiai jövőkutatók a hosszú távú és pozitív, a gazdasági jövőkutatók a rövid távú és pozitív, a társadalmi jövőkutatók a rövid távú és negatív, míg a zöldek a hosszú távú és negatív előrejelzéseket preferálják.

Intel is jövőt kutat
Gacsal József, az Intel üzletfejlesztési igazgatója a jövőkutatás kézzel fogható hozadékairól beszélt. Példák segítségével mutatta be, hogy ami néhány éve még futurisztikus megoldásnak tűnt, ma már megvalósult valamilyen szinten: ilyen a sanghaji mágneses gyorsvasút, a viselhető számítógép (például különböző orvosdiagnosztikai eszközök formájában), az agyhullámokkal vezérelhető művégtagok, de ide sorolható a háztartási elektromos hálózatról tölthető elektromos autó is. Az Intel intenzív jövőkutatást folytat, melynek csak egy része kötődik közvetlenül az informatikához (pl. a cloud computing, a robotika, a mobilitás stb.), más része azonban látszólag az informatikától távol eső terület, például a kulturális antropológia vagy az érzékelés és észlelés területe. A kutatások azonban – hangsúlyozta Gacsal József – nem öncélúak, azoknak mindig egy konkrét termékben (prototípusban, koncepcióban) kell testet ölteniük.

Minden mindennel összefügg
A gyakorlatilag a processzorfejlesztés is abból indul ki, hogy milyen igények felé indul a világ, például a cloud computing és a nagy számításigényű szimulációk iránti igény növekedésére is számítottak. Ebbe illeszkedik a jövőre megjelenő, x86-os magokat tartalmazó ötvenmagos processzor is, amely leginkább egy videokártyára hasonlít, ám gond nélkül összeépíthető a meglévő xeonos rendszerekkel.

Az előadásból több futurisztikus, de már létező eszközt is megismerhetett a közönség, többek között a vezeték nélküli áramátvitelt, vagy a vásárlót csodatükörként más ruhában megmutató digitális marketingeszközt. Megvalósult viszont – bár egyelőre kevesen használják – a Thunderbolt és a Wireless Display technológia.

Voltaképpen ennek a háttérkutatásnak köszönhető Gacsal szerint az Intel cloud-modellje is, amely segít megtervezni a cégeknek, hogyan helyezzék el a különböző szempontok (biztonság, erőforrás-igény, törvényi megfelelés stb.) figyelembevételével az IT-jüket a felhőben, illetve mit kell saját kézben tartani. Hasonló modellt készített az Intel a konzumerizáció folyamatára, amely egyrészről azt jelenti, hogy egyre több az olyan vállalati felhasználó, aki csekély IT-ismerettel rendelkezik, ellenben vannak elvárásai az IT-val szemben, másrészt ezzel együtt a személyes konzumer eszközeit is használni akarja a vállalati rendszerben. Ennek a helyzetnek a megoldása egyre kevésbé lehetséges tiltással és a belső szabályok szigorú betartatásával. Az informatikai vezetőknek már középtávon fel kell készülniük ennek a megoldására.

A jövő kapcsán szóba került az ultrabook koncepció is. Ezek a pengevékony készülékek mintegy két évnyi fejlesztés eredményei. A cél egy ultravékony, nagy képernyős gép, amely 10-12 órát képes akkuról működni, támogat minden korszerű kapcsolatot (vezetékest és vezeték nélkülit), nagyon gyors, például a képernyő felnyitásától számítva 7 másodpercen belül üzemkész állapotba kerül. Ez a 7 másodperc a háztartási elektronikai berendezésektől elvárt idő. A jelenleg piacon kapható ultravékony gépek nem ultrabookok, azok várhatóan a jövő év első felében jelenhetnek meg – hívta fel a figyelmet az üzletfejlesztési igazgató.

A jövő elkezdődött
Fischer Erik, az AUGMENT!IT Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója a Sun egykori principal engineerjeként három processzor tervezésében is részt vett. Előadásában a jelenleg is elérhető technológiai megoldások jövőbeni lehetséges pályájáról beszélt. Az informatika esetében szerinte nagyon nehéz hosszú távú előrejelzéseket tenni. Úgy látja, 2011-ben a processzorpiac szűkült, és ez jósolható az elkövetkező 2-5 évre is. Ugyanakkor meglepetést is hozott az év: a beágyazott rendszerekben használt processzorok (például az ARM 64 bites CPU-ja) kezdenek felfelé szivárogni professzionális eszközökbe, elsősorban az energiafelhasználás optimalizálása miatt. Fontos trendnek ítéli azt is, hogy a konzumer eszközök terjedése következtében egyre több funkció kerül a CPU-ba, és ezzel párhuzamosan az enterprise jellemzők leszivárognak a végfelhasználói készülékekbe. Fischer Erik szerint fontos trend, amely egyben szemléletváltást is jelent, hogy egyre elterjedtebbé válnak az applience-ek.

Minden a web
A szoftverek oldaláról is láthatók markáns trendek. Habár az operációs rendszerek piacán alapvetően nincs sok új kihívó, a mobil eszközökben használt oprendszerek – például az Android és az iOS – megjelenése vállalati környezetben komoly menedzselési problémát vet fel. Az eltérő operációs rendszerek ráadásul eltérő programozási modellel dolgoznak, tehát az integráció megoldása rendkívül fontossá válik.

Ugyanakkor vannak kutatások, melyek a cloud computinghoz igyekeznek igazítani az operációs rendszert. Kidolgozták például az állapotfelejtő operációs rendszer koncepcióját, amely minden újraindításkor szűzen indul el. Fischer ezzel kapcsolatban megemlítette: szerinte a web is egyfajta operációs rendszerré vált, amelyen keresztül különböző – webes – alkalmazásokat lehet elérni és futtatni. Ez már csak azért is fontos trend, mivel a cloudot ma már a magánszféra is intenzíven használja. Vannak persze megoldandó feladatok is, melyek közül a biztonságot, a skálázhatóságot és a sávszélességet emelte ki az előadó.

Utolsó kérdéskörként a programozási nyelvekről beszélt Fischer Erik. Szerinte ezen a téren  nincsenek új kihívók, kivétel talán a párhuzamos programozás, amely az elkövetkező 2-3 évben nagy áttörést hozhat. A HTML5 viszont az internet-infrastruktúra hátterévé válhat – nem hoz ugyan fundamentális változást, de sok mindent felpezsdíthet az internet világában.