gIA: Egyre több időt töltünk a hálón
A fejlesztések az internet rohamos terjedésével is összekapcsolhatók. A mérés indulásakor még alig 2,3 millió 15 év feletti internetező volt az országban, 5 évvel később számuk csaknem megduplázódott és elérte a 4,3 milliót. A jelentős hazai tartalomszolgáltatók oldalain 2007 nyarán 13 millió órát töltöttek a netezők, ez a szám 2010-re 83 millió órára (640%) nőtt. De az egy internetező által a nagyobb hazai portálokon átlagosan eltöltött idő is jelentősen, közel háromszorosára, havi 18 órára nőtt. A teljes webforgalmat tekintve is jelentős növekedést láthatunk: felhasználónként az átlag havi 29 óráról mára 56 óra fölé emelkedett az online töltött idő, ami összességében 240 millió óra szörfölést jelent.

Az iwiw 2 millióról 2,7 millióra növelte havi elérését, a blog.hu 0,6 millióról 1,9 millióra, a figyelőnet 0,5 millióról indulva ma már 1 millió internetezőt ér el. És mindenképp ki kell emelni a femina.hu-t, amely alig 100 ezres havi elérésről indulva mára közel 800 ezer látogatót vonz. Adatok között jól követhető az internet „lefelé szivárgása" is, a mérés indulásakor az internetezők 37%-a AB státuszú volt, mára arányuk 10 százalékponttal, 27%-ra csökkent.
A piac rohamos fejlődésével párhuzamosan a szolgáltatás is folyamatosan megújul, így mára elérhető a videótartalmak egyszerű mérése éppúgy, mint a streaming tartalmakra vonatkozóan teljes körű információt szolgáltató stream mérés. A piaci szereplők szakmai támogatásával elkészült az online kampányok tervezését támogató eljárás a MédiaNavigátor3 szoftverben. Az online közönségadatok az MN3 online moduljába töltve kiegészülnek a Nemzeti MédiaAnalízis keretében mért nyomtatott sajtós és a rádiós közönségadatokkal is, így valódi multimédia elemzés és tervezésre nyílik mód, ami elsősorban az offline és online portfólióval egyaránt rendelkező médiatulajdonosok és az ügynökségek számára jelent új lehetőségeket munkájuk során.




Az ügyfélkezelés minőségének és a végfelhasználók elégedettségének növelése, a támogatási tevékenység hatékonyságának javítása, az eszközmenedzsment költségeinek csökkentése egyre magasabb prioritást kap az üzleti célok között. Az említett eredmények egyidejű megvalósítására, az incidensek, problémák, igények és eszközök életciklusának centralizált és automatizált kezelésére Service Desk alkalmazás bevezetése adhat megoldást.

0 hozzászólás
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.