Kormányzati viszony

A Bajnai-kormány még az előző év végén elfogadott egy jogszabály módosítást, melynek értelmében kötelező a nyílt szabványos megoldások alkalmazása az e-kormányzati szolgáltatások nyújtása során, amit ez év áprilisában, Neelie Kroes és Európai Unió tagállamok információs társadalmi ügyekért felelős szakminisztereinek informális találkozóján meg is erősítettek. A nyílt szabványok iránti elkötelezettség azonban nem jelenti szükségképpen a nyílt forrás preferálását, hiszen egy nyílt szabvány implementációja épp úgy lehet zárt, mint nyílt forrású, ahogy a webböngészők között is találunk mindkettőre példát.

Az elmúlt évek az állami szoftverbeszerzések terén sem hoztak különösebb sikert a nyílt forrású szoftvereknek. Az előző parlamenti ciklusban többször is érte támadás a kormányt civil szervezetek - köztük a konferenciát szervező Magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA Magyarország) - részéről a közigazgatás szoftvereinek beszerzési gyakorlata kapcsán. A Miniszterelnöki Hivatalhoz eljuttatott tanulmányában az ODFA Magyarország állítja, hogy a kifogásolt közbeszerzési mód következtében négyévente közvetlenül 100, közvetetten pedig körülbelül 200 milliárd forinttal költ többet a kormány elektronikus szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mint tehetné.

Technológiai verseny

A politikai helyzeten túl a közelmúlt technológiai trendjei is kihívások elé állítják az OpenOffice.org fejlesztőit. A Google és a Microsoft is előállt a maga online szövegszerkesztőjével, melyek funkciók tekintetében ugyan elmaradnak az offline változatoktól, mégis az egyszerűbb feladatok ellátására megfelelnek és lehetőséget biztosítanak nemcsak az internetes tárolásra, de megosztásra is, ami számos esetben komoly fegyvertény lehet. Még ha a széles körű használatra nem is alkalmasak, a magánhasználatban alternatívái lehetnek a klasszikus irodai szoftvereknek. Az év elején az Európai Unió is jóváhagyta, hogy az Oracle felvásárolja a szoftvercsomag korábbi fő fejlesztőjét a Sun Microsystemst, ám újdonsült tulajdonosként nem sietett a birtokába került nyílt forrású termékekkel kapcsolatos terveit a fejlesztői közösséggel megosztani. Amint azt az elmúlt hetek eseményei, a kiszivárgott belső információk, valamint a Sun volt fejlesztőinek elpártolása, vagy éppen az Open Solaris projekt bezárása alapján többen gyanítják Oracle viszonya közel sem lesz ugyanaz a nyílt forráshoz, mint amilyen a Suné volt. Kérdés, hogy tud-e és akar-e a felmerült kérdésekre Michael Bemmer, Oracle Office ügyvezetője megnyugtató válaszokat adni az idei OpenOffice.org konferencián.

Szakál Péter, a konferencia operatív szervezője, úgy véli elengedhetetlen, hogy az üzleti élet képviselői potenciált lássanak a nyílt forrásban, amihez a hátteret egy átgondolt és következetes kormányprogram adhatja meg, amihez viszont politikai visszhang szükséges: „Ezért is tartjuk különösen fontosnak, hogy a konferencia plenáris ülésére a Parlament épületében kerülhet sor, a nyitóbeszédet Dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár tartja". A Közép-európai Egyetemen (CEU) szeptember 1-től 3-ig zajló szakmai program több mint 80 előadása főként az interoperabilitás, a mobil technológiák, illetve a nemzetközi migrációs tapasztalatok köré szerveződnek majd. Utóbbi téma esetében különös hangsúlyt kap az állami felhasználás, a közigazgatás, a közoktatásbeli használat igényeinek való megfelelés. „A nyílt forrás és a konkrét esetben az OpenOffice kommunikációján kell változtatni. Itt már nem csak egy alternatíváról, hanem önálló értékekkel bíró szoftverekről van szó, ahol ki lehet kerülni a nagy óriás árnyékából". Hozzátette még, hogy a kérdés az irodai szoftverek esetén ma nem abban áll, hogy az egyikük, vagy a másikuk nyújt-e több szolgáltatást, hanem abban, hogy a rendelkezésre álló szolgáltatások elegendőek-e ahhoz, hogy bárki megfontolja az átállást.

Piaci részesedés

Érdemes megvizsgálni, hogy ezeket az állításokat a OpenOffice által az egyes országokban megszerzett pozíciók mennyire hűen tudják visszatükrözni. A nyílt forrású szoftverek - mint amilyen az OpenOffice.org is - piaci részesedésének becsléséhez, lévén az ilyen szoftverek használatához nincs feltétlenül szükség sem vásárlásra, sem pedig regisztrációra, valamilyen aktív adatgyűjtési módszerhez kell folyamodni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy egy adott weboldal - vagy weboldalak egy csoportja - a látogatók böngészőjét felhasználva olyan adatokat kér le az azt futtató operációs rendszerről, melyekből következtetések vonhatóak le a gépen használt szoftverekről. Ezt az eljárást alkalmazva egy nemzetközi felmérés - mely az Európai Unió számos országára kiterjedt - eredményei azt mutatják, hogy az OpenOffice.org a lengyel, a cseh, illetve a német felhasználók körében a legnépszerűbb. Az irodai szoftvercsomag piaci részesedés mindhárom említett országban meghaladja a 20 százalékot, számos nyugat-európai országban 15 százalék körüli és még az Egyesült Államokban is csaknem 10 százalék. A magyarországi érték listát vezető Lengyelországinak pont a fele - azaz 11 százalék - szemben a Microsoft Office verziók 77 százalékos részesedésével.

Legális vagy illegális?

Kérdés persze, hogy az egymással versengő szoftverek, illetve azok gyártói miként tudják megoldani a felhasználók jogtiszta szoftverekkel történő ellátását. A BSA több mint száz országra kiterjedő tanulmánya szerint tavaly az illegálisan használt szoftverek aránya - az előző évek lassú, de folyamatos emelkedésének eredményeként - világviszonylatban elérte a 43 százalékot. Az ez évi tanulmány Magyarországot a 28. helyre sorolja, amit a nemzetközi átlagot két százalékkal meghaladva sikerül elérni, ami csekély javulást jelen a korábbi évekhez képest. A közép-kelet-európai térség - mely egyébiránt a legrosszabbul teljesítő régió - átlagához viszonyítva ezt akár biztatónak is nevezhetnénk, hisz a volt szocialista blokk országaiban háromból csupán egy szoftver legális. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió országainak átlaga 35 százalék ezen belül jó néhány ország - köztük Németország, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság - ezt az értéket 30 százalék alá tudta szorítani, akkor azt kell mondanunk a jobb eredményekre, nem csak elméleti lehetőség, de gyakorlati példa is adott.

A BSA vizsgálata bizonyos mértékig a nyílt forrású szoftverek használatára is kiterjed, bár sajnálatos módon összemossa az ingyenes és a nyílt forrású szoftvereket, azzal az indoklással, hogy a vizsgálat szempontjából a két típus között nincs különbség, hisz mindkét típus használata legálisnak minősül. A két típus együttes piaci részesedését a tanulmány 12 és 22 százalék közé taksálja azzal a megjegyzéssel, hogy az elmúlt években ez az érték - a piaci trendektől függően - csak minimális mértékben tudott változni.

Ezzel visszajutottunk a kiinduló problémához. El tud-e a a nyílt forrás mozdulni magyarországi holtpontjáról? Van-e kellő potenciál az üzleti szféra meglátása szerint a nyílt forrás mögött meghúzódó üzleti modellben? Van-e hajlandóság állami oldalról a szabad szoftverek terjedésének támogatására? Van-e készség a civilek részéről a szabad szoftver mozgalom eszméinek befogadására? Az idei OpenOffice.org konferencia, vagy még inkább annak utóélete, választ adhat ezekre a kérdésekre.

A konferencia eseményeiről a legfrissebbet a Szabad zóna című blogon olvashatják.