A Windows Azure a Microsoft értelmezése a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) megoldások frontján, nyilvánvalóan a Google Appsre irányított ellencsapásmérő fegyver. Az Azure március 13. - péntek - és 14. között összesen 22 órán keresztül volt elérhetetlen, így a felhasználók nem férhettek hozzá az alkalmazásokhoz. A felhasználók a fenti időszakban csak hibaüzeneteket kaptak, melyek szerint az alkalmazások vagy leálltak, vagy inicializálódnak. A Microsoft bejelentette, hogy nyomozza az Azure leállásának okait, és valószínűleg hamarosan meg is találja.

Hasonló példa a másik térfélen is akad: a közelmúltban - egészen pontosan február 24-én - mind a Gmail, mind a Google Apps körülbelül két és fél órára állt le.

Mit akarunk a felhőtől?
Eszünk ágában sincs a kimaradások miatt beletörölni a lábunkat akár a Google, akár a Microsoft felhő-megoldásába. A közelmúltben történt esetek arra voltak jók, hogy kérdéseket vessenek fel, és egy picit átgondoljuk a felhők kérdését. Nagyon fontos látnunk, hogy a "cloud computing" korai napjait éljük, még csak most kezd kialakulni, hogy mit értenek a szolgáltatók a felhő alatt, mit nyújtanak, és mi az, amit a felhasználók elvárnak a felhőtől.

A felhasználó oldaláról szemlélve a dolgot, kicsit hasonló a helyzet ahhoz, ahogy az elektromos hálózat szolgáltatását kezeljük. Teljesen magától értetődőnek tűnik az, hogy van világítás, működik a számítógép és a légkondicionáló, jár a felvonó. Ezt a magától értetődő működést várjuk el a felhőtől is, és ahogy az elektromos hálózatra sem úgy gondolunk, mint erőmű, távvezeték, transzformátor és egyebek összességére, a felhőben sem szervereket, programokat, azokat működtető embereket, komplett ökoszisztémát látunk.

Ezzel szemben az asztalunkon álló PC-vel kapcsolatban teljesen elfogadtuk, hogy azt karban kell tartani, kell rá vírusirtó, kémprogram-elhárító, és gyakran frissíteni kell ezt-azt - pedig a karbantartás idejére az sem fogható úgy munkára, mint egyébként. Ha cégek a kimaradásokból azt a következtetést vonják le, hogy akkor nekik ez az egész "felhőbigyó" használhatatlan, akkor nem biztos, hogy jól okoskodtak.

Felhősítsünk, vagy ne?
Persze a felhő is lehet olyan szinten megbízható, mint az elektromos hálózat, csak éppen közel sem biztos, hogy hajlandóak vagyunk megfizetni ennek az árát. Amikor az Amazon beindította a saját cloud computing szolgáltatását, akkor azt mondta, hogy képes 99,99 százalékos rendelkezésre állást garantálni, de egészen biztos benne, hogy az üzleti felhasználók túlnyomó többsége ezt nem fogja - és nem is tudja - megfizetni. Az is valószínű, hogy az előre bejelentett és tervezhető kimaradásokkal a cégek többsége képes együtt élni.

Nyilvánvalóan át kell gondolni, hogy milyen alkalmazásokat "felhősítünk". Az irodai termelési alkalmazásokat - levelezés, szöveg- és táblázatszerkesztés, közös határidőnapló - szinte biztos, hogy érdemes átköltöztetni. A működésh szempontjából kritikus alkalmazások áthelyezését egy bizonyos infrastruktúraszint alatt kétszer is érdemes átgondolni.