Mínusz 30-50 százalék

Arató  E. Árpád, a LicencePro ügyvezetője elsősorban azt emelte ki, hogy a használt szoftverekkel és licencekkel történő gazdálkodás ugyanolyan, mintha a gyártóktól vásárolnának, annak nincsen hátránya, kockázata, szemben egy használt autó vásárlásával, ahol rejtett hibák lehetnek. A szoftver esetében ez kizárt, hiszen gyári telepítőlemezt kapunk a licenc mellett, és a LicencePro írásos garanciát vállal a szoftver jogtiszta mivoltára. Ráadásul a szoftver nagyságrendekkel olcsóbban szerezhető be, hiszen akár 30-50%-os árelőny is elérhető. Arató elismerte: Magyarországon még gyerekcipőben jár a használt szoftver kereskedelem, de ennek felpörgésére számít, mivel a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben komoly előnyt jelent egy cég számára a költségek ilyen módon történő csökkentése és tervezhetősége. Az ügyvezető hozzátette: ma hozzávetőleg 600-700 ezer feleslegessé vált szoftver van Magyarországon, amely más cégeknél és intézményeknél még hasznosítható. Ezek a szoftverlicencek jelentős értékkel bírnak és - amit még sokan nem tudnak -, hogy megfelelő jogi átruházás esetén a licencek adásvétele legális. A remarketinggel foglalkozó cég pontosan tudja, hogy az egyes licenceket hogyan kell jogilag kezelni. Fontos tehát, hogy mindig csak azok és csak annyi szoftver licenc álljon rendelkezésre, amire aktuálisan tényleg szükség van. A szoftver remarketing előnyei között említette az éves licencelési költségek szignifikáns csökkentését, a használaton kívüli licencek értékesítéséből származó bevételeket, a gyártói beszállítóktól való függetlenséget, valamint folyamatos biztonságot audit esetén.

Jelen volt és előadást tartott dr. Ormós Zoltán, Magyarország legismertebb IT szakjogásza is, aki ugyancsak igyekezett megnyugtatni a jelenlévőket, hogy megfelelő körültekintéssel, a kapcsolódó jogi, szerződési feltételek betartásával tényleg eladhatók a szükségtelenné vált szoftverlicencek (mely valójában egy immaterális, vagyoni értékű jog), ugyanakkor megemlített néhány buktatót is, amire oda kell figyelni, mert ellenkező esetben érvénytelenné is válhat egy transzfer. Kovács Péter, a LicencePro szakmai igazgatója arról tartott rövid beszámolót, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg a „second hand" szoftverek adásvétele - egyedi szoftverek és mennyiségi licenckonstrukciók esetében egyaránt.

Nem egyszerű a szoftverleltár

Zsoldos Sándor, az IPR-Insights License Consulting ügyvezetője ehhez kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a szoftvereladás egyik legfontosabb feltétele, hogy az értékesíteni kívánt szoftver használatát teljes mértékben - és minden kétséget kizáróan - meg kell szüntetnie az eladónak. Ezt a természetesnek tűnő követelményt azonban a gyakorlatban igen nehéz betartatni és ellenőrizni. Az IPR-Insights 2010-ben, a hazai vállalatoknál végzett szoftverhasználati felméréséből kiderült, hogy egy átlagos magyar nagyvállalat esetében körülbelül 600 számítógépen több mint 730 szoftvergyártó által készített, mintegy 970 ezer futtatható állományból kell kiszűrni azokat, amelyek az eladásra szánt szoftvereket reprezentálják. Prezentációjában kitért arra, hogy a vállalatok mennyire ismerik szoftvervagyonukat, azt milyen módszerekkel tudják mérni és kontrollálni, azaz a feleslegeket megtalálni vagy a hiányosságokat megszüntetni. Bemutatta, hogy melyek azok a metódusok, amelyekkel a vállalati szoftverhasználat irányíthatóvá válik, és ezáltal ténylegesen kialakítható a szoftvereszköz-gazdálkodás, amelyben helyet kell találni a használt szoftver beszerzésnek és értékesítésnek is. Az IPR egyébként többek között abban tud segíteni a vállalatoknak, hogy felmérjék és folyamatosan követni tudják teljes szoftvervagyonukat.

Béreljen használt hardvert!

A SIMS Lifecycle Services-ergoTrade Hungary ügyvezetője, Palugyay-Masát Miklós arról beszélt, hogy érdemes a lecserélni kívánt, feleslegessé vált elektronikai berendezéseket (munkaállomás, szerver, monitor, vagy akár fénymásoló, POS, ATM, hálózati eszközök) továbbértékesíteni, hiszen ezek más felhasználóknál még kiválóan működhetnek. Ők ebbe az értékesítési folyamatba kapcsolódik be, illetve egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal is segítik a folyamatot: például szigorúan auditált módon a merevlemezeken tárolt üzletkritikus információk törlésében is közreműködnek, illetve ha a cég úgy dönt, hogy inkább saját dolgozói körében adja el az eszközöket, akkor ennek lebonyolítását is szívesen segítik. (2010-ben a cég hozzávetőlegesen 2 000 alacsony értékű, kimondottan elavult eszköz újraértékesítését végezte el Magyarországon, emellett hozzávetőlegesen 2 500 eszköz dolgozói újraértékesítését bonyolította le.)

Kifelé a válságból

Palugyay-Masát Miklós a használt hardver értékesítési piacon egyébként a válság enyhülésének jelét látja. Bár a recesszió miatt 2008-2010 között - a piacra is jellemző - 60%-os visszaesés történt náluk a használt hardver eszközök értékesítésében, azonban 2011 májusában az előző év hasonló időszakához képest megháromszorozódott a forgalmuk Magyarországon. Az okokat ismertetve hozzátette: a növekvő forgalom annak köszönhető, hogy a cégek (a mára 5-6 éves) eszközparkjukat nemrégiben kezdték lecserélni (a vállalati hardvereszközök életciklusa egyébként átlagosan 3-4 év). Ezeket a vállalkozás többnyire továbbértékesíti (remarketing), illetve a hazai piacon elsőként bérleti konstrukcióban kínál használt hardvereket (akár szoftverrel), akár terméktámogatással. „Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel, hogy a használt informatikai eszközeik értéket képviselhetnek, illetve újraértékesítés esetén azok akár még évekig használatban maradhatnak, ezáltal maradéktalanul teljesíthetők a tőke visszaáramoltatási és környezetvédelmi irányelvek is."