A válság a vállalatok informatikai beruházásait sem hagyja érintetlenül. Az adott körülmények között változott az informatikai vezetők szerepe? – kérdeztük az EuroCIO elnökétől budapesti látogatása idején.

Michael Gorriz: Most is a megszokott feladatainkat végezzük. Természetesen a büdzsénkben – a fix elemek mellett – vannak változtathatók is, és ránk hárul a döntés, hogy az informatikai rendszer mely elemei lényegesek az üzlet szempontjából, és mely költéseket lehet törölni vagy későbbre halasztani. De a CIO-k alapvető szerepe nem változott a válság hatására.

Computerworld: Tapasztalhatók lényeges eltérések az IT-beruházások terén az egyes európai országok között?

M.G.: Nem hiszem, hogy volnának számottevő különbségek. Sőt, jelenleg nemcsak Európában, hanem az egész világon körülbelül hasonló a helyzet.

CW: A kis- és középvállalatok érzékenyebbek a válságra, mint a nagyvállalatok és a multinacionális cégek. Az EuroCIO tapasztalata szerint mennyire tudják a kkv-k érvényesíteni érdekeiket az IT-beszállítókkal szemben?

M.G.: A kisebb cégeknek kétségtelenül kevesebb a mozgásterük a manőverezésre, mint a nagyoknak. De ez nemcsak az IT-ra, hanem a gazdaság minden területére érvényes. A kisebb ügyfél mindig gyengébb befolyást tud gyakorolni a beszállítókra, és ezért jobban függ a beszállítóktól, mint a nagyobbak. Ez a helyzet azonban általánosságban igaz, nem válságfüggő, ilyen az üzlet normál menete.

CW: Az EuroCIO nyilván megpróbálja támogatni tagjait. Hogyan teszi ezt?

M.G.: Az EuroCIO-nak alapvetően négy funkciója van. Az első, hogy megossza az informatikai vezetők tapasztalatait, illetve hálózatba kapcsolja a CIO-kat. Ez gyakorlatilag belső feladat. A második, hogy kinyilvánítsuk véleményünket a fő szállítók felé. Vannak munkacsoportjaink, amelyek kapcsolatba lépnek a szállítókkal, tárgyalnak velük, és megpróbálják elérni, hogy a szállítók az IT-felhasználók számára kedvező irányban változtassák meg üzleti magatartásukat. A harmadik feladatunk, hogy hallassuk hangunkat Brüsszelben, és eljuttassuk elvárásainkat az Európai Bizottsághoz. Végül, de nem utolsósorban célunk az informatikai vezetők oktatásának erősítése.

CW: Melyek az aktuális észrevételeik az Európai Bizottság felé?

M.G.: Az Európai Bizottságot jelenleg erősen befolyásolják az IT-szállítók, a nagy piaci szereplők, miközben vajmi kevés hatással vannak rá az informatikai eszközök és rendszerek felhasználói. Az EuroCIO minden professzionális IT-felhasználót képvisel –, az elmúlt néhány évben tehát nagy hangsúlyt fektettünk erre a feladatra. Mindenekelőtt láthatóvá, ismertté tettük magunkat az Európai Bizottság előtt. Ezenkívül ötleteket adtunk az Európai Bizottságnak, hogy bizonyos törvényi és szabályozási változtatások miként tehetnék nyereségesebbé, illetve az egész gazdaságban hatékonyabban felhasználhatóvá az IT-t. Itt van például a cloud computing. A szállítók lépten-nyomon hirdetik felhőalapú megoldásaikat. Amikor azonban a valós alkalmazások kerülnek szóba, kiderül, hogy bizonyos szabályozások megléte vagy éppen hiánya megakadályozza a cloud computing széles körű elterjedését. Az Európai Unió összes tagországában rendkívül szigorúak például a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok. A cloud computing nem illeszkedik a meglévő jogi keretrendszerbe. Abban, hogy ezek az aspektusok ma már transzparensek és ismertek az Európai Bizottság előtt, komoly szerepet játszott az EuroCIO, valamint nemzeti tagszervezetei. Nemrégiben az Európai Bizottság jelezte is, hogy lépéseket tesz a jogi környezet megváltoztatása érdekében.

CW: Hogyan vesz részt az EuroCIO a vezető informatikusok oktatásában?

M.G.: Nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis és közepes méretű cégek számára is nagyon fontos, hogy jól képzett informatikai vezetőik legyenek. Ennek érdekében szoros kapcsolatot alakítottunk ki az európai egyetemekkel; ma már több szinten folyik a CIO-k oktatása. A legfelső szintet az MBA-képzés jelenti; innen nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek számára is magasan képzett informatikai vezetők kerülnek ki. Nagyon fontosnak tartjuk az úgynevezett enterprise architect képzést. Óriási szükség van erre a tudásra, gyakorlatilag mindenütt hiány van a magasan képzett szakemberekből.

CW: Budapesti látogatása összefüggésben van az EuroCIO átalakításával. Mi a módosítás lényege?

M.G.: Az EuroCIO ideáig olyan hálózat volt, amelyet kereskedelmi szervezetek hoztak létre, és így nem voltunk teljesen semleges helyzetben. Ennek a helyzetnek az Európai Bizottsággal folytatott kapcsolatunkban, tevékenységünkben megvoltak a hátulütői. Éppen ezért elhatároztuk, hogy egy valódi nonprofit szervezetet hozunk létre. A gondolatot tettek követték: nemrégiben megalakult a European CIO Association. Egy nonprofit, semleges, egyetlen gyártótól sem függő szervezetről van szó, amely most már képes kifelé képviselni közvetlen tagjai, valamint a nemzeti tagszervezetek véleményét. Másképpen fogalmazva: az EuroCIO Association a nemzeti tagszervezetek ernyőszervezete, és így a professzionális IT-menedzsment igazi hangja.

CW: Eddig mely országok csatlakoztak az EuroCIO Associationhoz?

M.G.: Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország és Svédország már csatlakozott. Szeretnénk, ha minden olyan európai uniós tagország csatlakozna, ahol aktív nemzeti CIO-szervezetek működnek.

CW: Magyarországi látogatásának az átalakuló EuroCIO Association, illetve a magyar szervezet, a VISZ csatlakozása volt az egyetlen célja?

M.G.: A Daimler-csoport CIO-jaként is jöttem Magyarországra. Első alkalommal látogatok a kecskeméti Mercedes gyárba, ahol a próbagyártás már megindult, minden a terv szerint halad.