Düledeznek az internetes bankolás védőbástyái
Szinte naponta lehet hallani olyan biztonsági incidensekről, amelyek banki ügyfeleket érintenek, és bizalmas adatok eltulajdonításához vezetnek. A kártékony programok vagy az adathalászat révén összegyűjtött értékes információk iránt az online feketepiacon nagy kereslet van. Ezért aztán a sokasodó vírus, trójai, kémprogram valamint a már hazánkban is egyre többször gondot okozó adathalászat miatt fokozni kell a védelem szintjét. A banki szolgáltatások esetében mind a pénzintézeteknek, mind az ügyfeleknek óvintézkedéseket kell tenniük. A Gartner ezúttal a bankok figyelmét hívta fel arra, hogy a napjainkban alkalmazott biztonsági eszközök már nem igazán jelentenek hatékony védelmet.
A Gartner szerint a kiberbűnözés egyre kifinomultabb taktikákat dolgoz ki az egyszer használatos, illetve a mobiltelefonokra épülő hitelesítés kijátszása érdekében. A trójai programok közül jó néhány könnyedén tudja megtéveszteni a felhasználókat, és a böngészőkbe való beépülésük után folyamatosan figyelik az internetező által megadott adatokat. Természetesen ezek közé tartoznak azok a jelszavak is, amelyeket például a banki ügyfél a mobiltelefonjára kap, majd megad a bejelentkezésekor. Az ilyen jellegű támadások során gyakran az úgynevezett közbeékelődéses, vagy más néven Man-in-the-middle technikák is szerepet kapnak. Sajnos sok esetben, mire a felhasználó észreveszi, hogy valami nincs rendben az online bankolás során (például mert nem tud bejelentkezni a kódjával), addigra a tolvajok már meg is csapolták a számláját.
Avivah Litan, a Gartner elemzője szerint nagyon gyorsan új biztonsági szinteket kell bevezetni az online bankolás biztonságosabbá tétel érdekében. Litan úgy véli, hogy a legtöbb problémát a böngészőalapú megoldások jelentik. Ha ugyanis az authentikáció teljes mértékben a webböngészőkre hagyatkozik, akkor nagyon nehéz lesz csökkenteni a kockázatokat.
A Gartner a biztonság fokozására a megoldást például a különféle szerver- és viselkedésalapú ellenőrzőrendszerek bevezetésében látja. Ezek célja többek között az, hogy megkülönböztessék egymástól a kártékony programok valamint a felhasználók által kezdeményezett műveleteket, és az előbbieket még időben kiszűrjék. A Gartner példaként hozta fel az egyik európai bankot, ahol már hasonló technológiákkal figyelik a tranzakciókat. Ez a monitorozó rendszer képes például az online művelet-végrehajtások sebességét észlelni. Míg egy tranzakciót a felhasználó körülbelül 30 másodperc alatt tud befejezni, addig egy trójai akár egy másodpercen belül is megvalósíthatja mindezt, vagyis gyanússá teszi a tevékenységét. Ha pedig így vagy ehhez hasonló módokon sikerül kiszűrni a nemkívánatos tevékenységeket és tranzakciókat, akkor még az utolsó pillanatban megakadályozhatóvá válhatnak a károkozások.
4 hozzászólás
ez a sebesség dolog jó ötlet szerintem
Ez a sebesség dolog baromság szerintem, mert semmibe sem kerül beleírni a kódba, hogy várjon 30 másodpercet. Arról persze nem beszél a cikk, hogy ha SMS-ben megkapjuk a tranzakció részleteit, meg egy jóváhagyó kódot, akkor az is jó...
Z ! Ezek szerint nem ismered a közbeékelődéses trükk lényegét ! . . . Olvass utána ! (Az SMS-ben küldött, jóváhagyó, egyedi kód már nem elég, sajnos.) Azonban az "idő-kibővítéssel" kapcsolatban egyetértek veled. Semmibe sem kerül várakoztatni a kód lefutását.
Másrészt ez az időanalízis azért is marhaság, mert pl. én átutalási sablonokkal dolgoztam (már, amíg volt netes bankfiókom), és csak az összeget kellett beírnom, meg egy Enter-t ütnöm, és már ment is az átutalás. . . . Nos, nekem ehhez elegendő volt 5 másodperc. . . . .Akkor ez alapján engem már trójainak minősítenének és elutasítanák a tranzakciómat ??? Szóval ekkora baromságot már rég hallottam. Ha ez az alapja az egésznek, akkor nagy luftot lőttek. . . Nagy a gyanúm, hogy azért ennél jóval komplexebb ellenőrző rendszert fejlesztenek ki, illetve már most is összetettebb, mint amennyit elárulnak. . . . És milyen jól teszik / tennék, ha kussolnak róla !