- Igencsak közeledik a 2011. december 31-i időpont, amikor ki kell kapcsolni az analóg televíziós sugárzást. Tartható lesz-e a határidő?

- Nem látok ma semmilyen okot, ami miatt azt kellene mondani, hogy ne lenne tartható. A törvényi határidő adott, és azt sok külső körülmény - például az EU elvárásai, frekvenciagazdálkodási szempontok - nagyon komolyan vetetetik.

- Egyelőre kérdésesnek tűnik, hogy a háztartásokban addigra valóban elterjednek-e az újfajta tévézéshez szükséges eszközök, set-top boxok, vagy az új digitális televíziók.

- A digitális átállás több platformon is zajlik, nem csak a - kétségkívül legtöbb odafigyelést igénylő - földfelszínen. Ma a mintegy 4 millió magyar háztartás közül már több mint 1 millió valamelyik digitális platformon fér hozzá a műsorokhoz. A digitalizált háztartások száma egyre nő, ugyanakkor a felméréseink szerint még 800 ezer olyan háztartás van, amelyben csak az analóg földfelszíni adásokat nézik - szoba- vagy tetőantennával. Az igazi feladat az ő tájékoztatásuk, hiszen a televíziózásnak ez a módja 2011 végéig meg fog szűnni. A digitális átállás stratégiája, a jogszabály és az NHH által kidolgozott módszertan pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek együttállása esetén lesz az analóg sugárzás kikapcsolható. A digitális adások már 2008 végén elindultak, jelenleg hét adás előfizetési díj nélkül, további kettő előfizetéssel érhető el. Jogszabályi feltétel, hogy az ország 94 százalékát le kell fedni a digitális műsorszórással, és ez 2010 végére meg is valósul. Jelenleg egyébként 88 százalékos lefedettségnél tartunk, ami már magasabb a két országos kereskedelmi adó 70-80 százalék közötti analóg lefedettségénél. A hozzáférés mellett van még egy feltétel, hogy a háztartások számára a digitális vevőkészülékek hozzáférhetők legyenek. A pályázati kiírás, illetve a szerződés e tekintetben az Antenna Hungáriára elég szigorú kötelezettséget rótt.

- A hírközlési hatóság korábban még a műsorszóró Antenna Hungáriát elmarasztaló határozatot hozott, elmaradások miatt.

- A problémák egy része azóta megoldódott. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó havi összeg ellenében bárki számára hozzáférhetők a set-top boxok. Javult a tájékoztatás is, amit én személy szerint kiemelten fontosnak tartok, ennek ellenére ezen a területen a következő másfél évben a piaci szereplőknek és az államnak is nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a háztartásoknak pontos információik legyenek arról, mikor, mi fog történni, mit kell vásárolniuk, kihez fordulhatnak segítségért. Szintén szükséges a sikeres lekapcsoláshoz a set-top box támogatási konstrukció megalkotása. A nemzetközi példák alapján ez valószínűleg főképp rászorultsági elven valósulhat meg, technológiasemlegesen. Az NHH jelenleg éppen ezeket az említett mozaikokat állítja össze és pontos menetrendet alkot a következő másfél évre.

- Mi lesz a digitális rádiózással? Ezzel kapcsolatban tényleg csak kérdőjelek látszanak.

- Igen, a digitális rádió nehéz kérdés. A jogszabály pályáztatási kötelezettséget írt elő, ami megtörtént, ezenkívül 2014-es kikapcsolási dátumot jelöl meg, azonban hozzáköti olyan egyéb feltételekhez, amelyek a naptári dátumot kitolhatják gyakorlatilag bármeddig. Ilyen például a 75 százalékos lakossági hozzáférés a közszolgálati műsorokhoz.

A digitális rádióval több probléma is van. Az egyik, hogy a pályázaton nyertes AH és a Magyar Rádió között folyamatosan jogviták vannak. A mi dolgunk az AH ellenőrzése, hogy megfelelő ajánlatot tesz-e a rádió felé és ennek a betartatása. Ma a digitális rádiós platformon a különböző továbbítási kötelezettségeinek egyébként eleget tesz az AH, amely bár nem kötött szerződést a Magyar Rádióval, de ingyenesen továbbítja a műsorát. Ugyanakkor látszik, hogy emögött nincsen még kiforrott üzleti modell. Hogy ebben az üzleti kérdésben merre megy a világ, és a rádiós piac valóban a digitális földfelszín felé kíván-e menni, olyan kérdések, amivel kapcsolatban még a piaci szereplők sem látják, hogy mit szeretnének. A digitális rádiózás Európában is eléggé kétarcú történet, mert valahol vannak már sikerek, például az Egyesült Királyságban, de nem átütő a piaci fogadtatása. Egyébként a televízió a tekintetben is egész más, hogy ott van nagyon sok egyéb cél is, például a gazdaságosabb felhasználás. A rádiónál az FM frekvenciát nem akarják másra használni, mint rádiózásra, tehát nincs frekvenciagazdálkodási kényszer. Magyarországon kívül nem is nagyon tudok olyan országról, ahol megjelöltek volna rádiós kikapcsolási dátumot.

 - Mostanában egyre többet hallani a mostaninál jóval gyorsabb mobilinternetezést lehetővé tevő LTE-ről. Mikor lehet Magyarországon is elérhető a Long Term Evolution technológia?

- Tudomásom szerint mindhárom hazai szolgáltató esetében zajlanak LTE-tesztek jelenleg is. Hogy a szolgáltatás melyik frekvenciatartományban valósulhat meg, részben a digitális átállással is összefüggő kérdés, hiszen az úgynevezett digitális hozadék (azaz az átállás révén felszabaduló frekvenciakészlet) lehet az egyik potenciális forrása annak, ami az LTE-hez is szükséges lehet. Tehát ezért is fontos, hogy menetrend szerint történjen az átállás.

- 2012 előtt tehát esély sincs arra, hogy használhassuk az LTE-t?

- A 790-862 MHz közötti frekvenciatartományban nem, bár technikailag az LTE mehetne a 2,6 GHz-en is, jogszabály-módosítás azonban ehhez is szükséges, s előbb még pályáztatni is kell majd a frekvenciákat. Az NHH a lehetőségek felmérése utána a teljes mobilfrekvencia-készlettel kapcsolatos koncepciót alakít ki és készít javaslatot a második félévre a döntéshozók számára. Ez tartalmazza majd, hogy milyen szempontok szerint, milyen feltételekkel, hogyan és mikor érdemes hasznosítani a frekvenciavagyont, amivel Magyarország rendelkezik, és aminek része az, ami az LTE-re is alkalmas. Ebben a kérdésben több szempontot is harmonizálni kell, így a fogyasztói és piaci érdekeket, hogy a verseny erősödjön. A piac fejlődését a kiszámítható, a hosszú távú beruházásokat ösztönző körülmények szolgálják, de figyelembe kell venni az állam, a költségvetés érdekeit is, hiszen ezek a javaslatok az állami vagyon hasznosítását érintik.

- Idén sor kerül a vezetékes szélessávú piac felülvizsgálatára is. Mi ezzel a cél?

- Egészen pontosan piacelemzésről van szó, amit a jogszabályi és uniós elvárások miatt kétévente újra meg kell tenni. A jelenlegi szélessávú piacra vonatkozó szabályok még csak a rézalapú, DSL-es technológiára vonatkoznak. Arra, ami részben már ma van, de holnap biztosan lesz, tehát az új generációs optikai hálózatokra ma még nincs érvényes szabályozás. Rövidesen közzétesszük azokat a kutatási eredményeket és trendeket, amelyek az új szabályozási lépések alapjául szolgálnak majd.

- A Pannon a magas frekvenciadíjakra hivatkozva 2009 végén kikapcsolt 1033 rádió-adóvevő egységet a hálózatából. Mit gondol erről?

- Azt, hogy a Pannon addig racionalizálhatja hálózatát, amíg ezzel a fogyasztóknak kárt nem okoz, és nem romlik a minőség. Az NHH mérőszolgálata ezt igen szigorúan ellenőrzi. Abba a sajtóban zajló adok-kapokba semmiképp sem szeretnénk beszállni, hogy a frekvenciadíjak magasak-e. Mi ezt egy átgondolt komplex rendszer részeként kezeljük, és e tekintetben is javaslatokat fogunk megfogalmazni, az esetleges tarifaátrendezésekről, illetve arról, hogy mindez szükséges-e. Ennek lehet olyan következménye is, hogy javaslatot teszünk akár csökkentésre is, de ez egyáltalán nem biztos. A frekvenciadíjakat egyébként azok a ma is érvényes szerződések tartalmazzák, amelyeket a szolgáltatók a magyar állammal kötöttek e díjak ismeretében. 2008-ban pedig egy jogszabályi változás révén már komolyan csökkentek a díjak, csak ezt mára már szokás elfeledni.

(Az interjú egyes részei a Computerworld-Számítástechnika eheti számában, nyomtatásban is megjelennek.)