A magyar állampolgárok csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában 2011. április 30-ig, ám május elsejétől ez a korlátozás megszűnik. Az osztrák munkaerőpiac nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem hét másik, 2004-ben csatlakozott európai uniós ország munkavállalóit is várja.
A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. anyavállalata, az ausztriai Trenkwalder kutatásai szerint a megkérdezett osztrák vállalatok közel kétharmada úgy gondolja, hogy a nyitásnak pozitív hatása lesz a helyi munkaerőpiacra. A megkérdezettek 6,4 százalékának konkrét tervei vannak külföldi munkaerő alkalmazására, több mint 50 százalékuk még nem hozott döntést vagy jelenleg nem keres külföldi munkatársakat, de nyitott a lehetőségre. Több mint 40 százalékuk pedig már jelenleg is alkalmaz munkavállalókat az érintett országokból. A kutatásból az is kiderült, hogy nagy szükség van a környező országok nyelveit beszélő munkaerőre. Így nem meglepő, hogy a magyarokon kívül igen keresettek a szlovákok és a szlovénok is.

Ebben a döntésben igazán izgalmas, hogy május 1-jét követően mindenféle elõzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség nélkül vállalhatunk majd munkát az osztrákoknál, ráadásul ez azt jelenti, hogy az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúan, egyenlõ feltételek mellett.

A legizgalmasabb kérdések egyike még mindig az, hogy milyen változások várhatók az IT-szegmensben, miután Magyarország számára is teljesen nyitottá válik az európai munkaerőpiac.  Budaházi Péter, a Human Sales Kft. ügyvezető igazgatója (képünkön) úgy véli, hogy az IT-sok körében eddig is nagy csábítást jelentett a külföldi munkavégzés, ám az eddigi legpreferáltabb országok Németország, Franciaország és Belgium voltak. Várhatóan ezeket az országokat helyettesítheti majd Ausztria, több okból is. A legfontosabb talán a földrajzi közelség, hiszen egy bécsi vagy Bécs környéki munkahelyről akár minden hétvégén hazautazhat az ember, de a bátrabbak még a napi ingázást is bevállalják.

Slágerterületek

Vajon milyen munkaerőt keresnek Ausztriában? A Human Sales fejvadász cég tapasztalatai szerint a fejlesztőknek (.NET, C#, JAVA), programozóknak, a szoftvertervezőknek és rendszerintegrátori képesítéssel rendelkezőknek is kedvező kilátásaik vannak, de a webes fejlesztések és a hálózati alkalmazások szakemberei is nagyon keresettek.

Az osztrák munkáltatók leggyakrabban ASP.NET, ADO.NET, Java Liferay, J2EE-hez értõ embereket keresnek. Hiány van a nagygépes rendszerekhez - például AS400 - értő szakemberekből is, de ők eléggé szűk piacot képeznek. Léteznek nagyon szűk kört érintő, specifikus keresések, ami azt jelenti, hogy a Flex-fejlesztők, NetBeans-fejlesztők vagy a Sybase-szakértők is labdába rúghatnak. Gyakoriak a tesztelői, tanácsadói, konzulensi, szoftvertervezői és biztonságtechnikai munkák is. Béres László IT-szakember (képünkön) évek óta Ausztriában dolgozik. Elsősorban saját szakterületéről figyelve a piacot, úgy látja, hogy hatalmas igény mutatkozik Unix üzemeltetői szakértelemre és SQL-fejlesztőkre, de projektmenedzser és SAP-támogatói oldalon is hiány van.

A szükséges képzettség

Egy átlagos munkahelyen alapelvárás a felsőfokú végzettség, azonban előfordulhat olyan eset is, amikor középfokú végzettséggel és jó szakmai gyakorlattal is el lehet nyerni egy-egy projektet. Ezek általában kisebb partnerek esetében, rövid projekteknél jellemzők. Akármilyen munkát is szeretnénk, nagyon fontos a nyelvtudás, hiszen aki külföldön vállal munkát, nem biztos, hogy olyan csapatba kerül, ahol csak magyarok dolgoznak. Általában több nemzetiség keveredik egy-egy projektben - vagy csoportban -, így egy magyar könnyen együtt dolgozhat németekkel, osztrákokkal, angolokkal és akár indiaiakkal is.

Egy webes CRM-rendszer kialakításánál vagy egy pénzügyi rendszer kifejlesztésénél - ahol naponta kell átrágni a pénzügyi szabályzati módosításokat, hogy megfelelő programot írjanak a kollégák - elengedhetetlen a német nyelv ismerete. Hiába jó szakember valaki, hiába „olcsó", ha nincs nyelvtudás, szaktudása mit sem ér. Abban az esetben azonban, ha az osztrák cégnek magyar érdekeltségei vannak, kifejezetten elõny a magyar munkaerõ. Ilyenkor sokkal egyszerûbb olyan magyar munkatársat találni, aki beszél németül, mint olyan németet, akinek megy a magyar nyelv. 

Nem árt, ha tudjuk, hogy amikor egy magyar munkatársat vesznek fel egy osztrák munkahelyre, akkor azzal ő a legtöbb esetben egy osztráktól veszi el a munkát. A helyi erőforrások és a beáramló erőforrások között legtöbb esetben a szakmaiság dönt.

Budaházi Péter úgy látja, ha egy szakmailag ugyanolyan szinten álló osztrák és egy magyar munkaerő között kell dönteni, akkor elsősorban az anyagi keretek, másodsorban a szimpátia alapján dől el a kérdés. Ez az a helyzet, amikor nem feltétlenül a helyi kolléga nyeri el az állást. Ha megvan a munka, a csapatban dolgozni tudás és a beilleszkedés a következő fázis.

Béres Lászlónak, a több mint két éve Bécsben dolgozó IT-szakembernek egyáltalán nem okozott nehézséget a beilleszkedés. A nyelvi különbözőségek ellenére a kollégákkal sikerült gyorsan jó kapcsolatot kialakítani mind a szakmai, mind a privát életben, munkatársaival például gyakorta találkoznak munkaidőn kívül is. László cége a világ szinte minden országából fogad munkavállalókat, így teljesen természetes, hogy egy-egy projekt során osztrák, bolgár, orosz vagy éppen indiai fejlesztőkkel dolgoznak együtt. Mivel a szakma nyelve az angol, a nyelvi akadályok a munkahelyi életben gyakorlatilag nem léteznek.

A szükséges készségek

A tanácsadói, konzulensi, tervezői munkák esetében nagyfokú rugalmasságra van szükség. Kulcsfontosságú a kreativitás, a kitartás. Sokan nem gondolnak bele, hogy a külföldi munkával teljesen új helyzetbe kerülnek, olyan közegbe, ahol a szokások eltérnek a hazaitól. Mielőtt külföldi munkát vállalunk, mindenképpen érdemes végiggondolnunk, mennyire tudunk együtt dolgozni más nemzetek tagjaival, vagy mennyire tudjuk elfogadni az idegen kultúrákat.  Az utazás szinte mindenkinek csábító, ez azonban nem minden. Ha az ember már sokadik éve tölti munkaideje egy részét reptereken várakozva, repülőgépeken ülve, valahogy nem találja olyan jó mókának az utazást, mint eleinte. Amikor valaki tanácsadóként dolgozva minden héten másik szállodában alszik, másik országban dolgozik, ugyanezzel a problémával néz szembe. Kezdetben ezek a dolgok mind izgalmasak, de az idő múlásával az átlagembernek egyre inkább terhessé válnak.  Béres László szerencsés, hiszen munkakörében a munkavégzés rugalmas munkaidőben, heti öt napon történik. Csoportjuk készenléti (on-call) szolgáltatást is nyújt, ekkor az ügyeleti időben telefonos, szükség esetén azonnali személyes elérhetőséget is kell biztosítaniuk. Mivel családja jelenleg még Magyarországon él, a szakember a munkanapokat Bécsben tölti, és csak a hétvégére utazik haza. Az utazás a két főváros közelségének és a közlekedésnek köszönhetően szinte észrevétlen.

Állásinterjú itthonról külföldre

Minden olyan cégre, amely munkaerő-közvetítést vállal határainkon túlra, speciális szabályok (érvényes engedélyek, letétek), törvények vonatkoznak. Ahhoz, hogy az állásközvetítő cégek bárkit is kiajánlhassanak, meg kell felelniük a szigorú szabályozásoknak. Mivel ezeket a legtöbb helyen kifüggesztik, hamar ellenőrizhető, hogy korrekt vagy kókler fejvadász cégnél járunk.

A pályázónak rendelkeznie kell egy - lehetőleg - Europass önéletrajzzal angol és német nyelven, valamint egy rövid motivációs levéllel. Az iskolai papírokat általában az adott ország nyelvére kell lefordíttatni, így lesznek hitelesek, és ezzel meg oldható a honosítás. A pályázóval - önéletrajza elküldését követően - a munkaközvetítő cég képviselője veszi fel a kapcsolatot, és vagy telefonon, vagy személyesen tisztázzák a képességeket, elvárásokat. Elképzelhető, hogy a pályázóval már első találkozáskor elvégeztetnek egy szakmai tesztet, amelynek sikeres teljesítése esetén a második körben már a megbízó partnerrel beszélhet. Ez külföldi munkavégzés esetén leggyakrabban Skype-on vagy telefonon történik, de nem ritka a személyes találkozó kérése sem. Mivel Ausztria csak pár száz kilométerre van, ez nem okoz különösebb problémát, de a légi közlekedésnek hála, a nagyobb távolságra lévő országok sincsenek elérhetetlen távolságban. Ez utóbbi esetben a leendő munkáltató fizeti az interjúra igyekvő útiköltségeit.

A szinte minden esetben idegen nyelvű (leggyakrabban angol és német) netkonferenciás, telefonos interjút követően, ha a szervezeti struktúra megkívánja - például egy multinacionális nagyvállalatnál - szükség van harmadik körre is, ahol magával a vállalat vezetőjével találkozik a pályázó. Ezek után dönt a cég az alkalmazásról.

Érdemes megvizsgálni, hogy a leendõ munkaadó kivel lép munkaviszonyba: nem mindegy, hogy egy magyar cég küld valakit projektre Ausztriába, vagy a munkavállaló magával az osztrák céggel köt munkaszerződést.

Béres László ismerősön keresztül talált munkát, barátja továbbította önéletrajzát a vezetőség felé. A cég létszámhiánnyal küzdött, Unix rendszermérnöki állásra kerestek embert. A vállalat, amelyhez a magyar informatikus pályázatát benyújtotta, Európa legnagyobb online sportfogadással és szerencsejátékkal foglalkozó cége, több mint 3000 munkatárssal. A munkakör betöltéséhez Unix/Linux rendszerismeretekre volt szükség. Mivel László munkája mérnöki, ezért olyan szakmabelit akartak, aki nemcsak hagyományos rendszeradminisztrációval, hanem teljesítményhangolási, biztonságtechnikai, automatizálási ismeretekkel is rendelkezik. A cég szolgáltatásai kiemelkedően magas rendelkezésre állást kívánnak, így természetesen fürtözött rendszereket is terveznek, építenek, támogatnak, emellett környezeteikben virtualizációt is használnak, többféle gyártói megoldással.

A pályázáshoz elengedhetetlen volt a Unix/Linux rendszerek terén szerzett többéves tapasztalat, elsősorban Solaris és Red Hat Enterprise Linux operációs rendszereken való jártasság, hibakeresési, valamint teljesítményoptimalizálási ismeret. Mivel Béres László korábban az egyik nagy gyártó terméktámogatásával, oktatásával foglalkozott, alapos tapasztalatra tett szert az említett területeken, később ezeknek köszönhetően kapta meg a munkát.

Pozicionálás

A vezetői munkakörök betöltése leggyakrabban helyi erőforrásból történik, de kivétel persze itt is akad. A külföldiek számára leggyakrabban elérhető munkakörök a csoportvezetői, projektvezetői, és vezető fejlesztői pozíciók, ennél magasabb munkakörbe jutni nem olyan könnyű. Nagyvállalatok esetében találkozhatunk olyan munkavállalókkal is, akik kifejezetten ellene vannak a magasabb pozícióba lépésnek, mivel a cégpolitika szerint előfordulhat, hogy 3-5 év múlva másik országba vezénylik őket. Budaházi Péter szerint ezt már nem mindenki vállalja. Gondoljuk csak végig, belefér-e az életünkbe, hogy néhány év ausztriai munka után a vezetőség úgy dönt: bár kiválóan végeztük a munkát, amit ránk bíztak, belső okok miatt (és a kiégések elkerülése végett) áthelyeznek a pakisztáni vállalathoz. Vajon tíz emberbõl mennyien fogadnák el a megváltozott munkafeltételeket? Természetesen a közép- és felsõ vezetés mindig vonzó lehetõség, de sokan nem gondolják végig az ezzel járó felelõsséget és pluszfeladatokat. Egy szó mint száz, a karriernek bizony külföldön is ára van.

Bérek, juttatások

A „bevándorlói" státusz miatt a magyar szakemberek általában motiváltabbak, mint a helyi munkatársak, hiszen folyamatosan bizonyítaniuk kell, hogy éppannyira alkalmasak - vagy akár jobbak is - az adott munka elvégzésére, mint osztrák társaik. Ha a munkabéreket nézzük, amelyek másfélszer, kétszer - de akár négyszer is - magasabbak, mint a hazaiak, mindenképpen megérheti Ausztriában szerencsét próbálni. Béres László tapasztalatai szerint az IT-szektorban feketemunkával, „félig bejelentett" állással nem találkozni. Ráadásul Ausztriában kötelező a 13. és 14. havi fizetés. Ezenkívül az adórendszer is meglehetősen bőkezűen bánik a munkavállalóval. Ha csak a munkavállalói piacon szükséges versenyképességgel kapcsolatos költségeket (például otthoni internet-hozzáférés, számítógép bővítése, tanfolyami költségek) nézzük, ezek jelentős része az adóból leírható.

Ha megvan a munka, a kinntartózkodás feltételeiről is gondoskodni kell. A legtöbb cég megoldja, hogy munkavállalóinak legyen hol lakniuk, de persze ez nem törvényszerű. Sok esetben a munkavállalónak magának kell intéznie mindent. Ha az itthoni lakhelye Sopron, és a munkahelye Bécsben van, nem érdemes a lakhatási dolgokkal foglalkoznia, hiszen az ingázás sokkal egyszerűbb megoldás. Ha azonban valaki Salzburgban vagy Innsbruckban vállal munkát, ott bizony mindenképpen meg kell oldania a szállás kérdését. Ráadásul a nagyvállalatoknál gyakran megesik, hogy telephelyeiken folyamatosan cserélik az alkalmazottakat, így szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy egy adott pozícióban dolgozó ember két-három év alatt - a folyamatos telephely-változtatásnak köszönhetően - körbeutazza Ausztriát.

A kinti cégek által adott juttatások egyébként hasonlók a hazaiakhoz: a dolgozók étkezési hozzájárulást, telefont, autóhasználatot, utazástérítést és lakhatási támogatást kaphatnak munkáltatóiktól. Béres László számára például - sajátos munkavállalói helyzetéből adódóan - a gyerekek után járó családi pótlékot az osztrák állam biztosítja, ez államközi szerződés alapján működik így, emellett cége igen jelentős relokációs támogatást nyújtott számára az odaköltözés során. Utazási költségtérítést ugyan nem kap, de a hazautazás költségeit két évig leírhatja az adóból.

A legtöbb EU-ország különféle támogatásokat biztosít a külföldi munkavállalóknak. Akárcsak idehaza, külföldön is vannak államilag támogatott munkahelyek, letelepedési támogatások, ezekről érdemes még a munka megpályázása előtt tájékozódni. Ha például egy cég állami vagy EU-s támogatás elnyerésével jogosult munkahelyteremtésre, köteles erről a munkavállalót is tájékoztatni. Egy leendõ dolgozónak azzal sem árt tisztában lennie, hogy ha egy cég államilag támogatott munkahelyre vesz fel embert, a fizetés - közvetve - nem a cégtõl, hanem az államtól érkezik. Ebben az esetben a fizetési dátuma eltolódhat. Számtalan dologra kell tehát odafigyelni.

Különbségek

Körülbelül azonos méretű magyar és osztrák cégeket összehasonlítva, általában nem a technológiai, hanem a hozzáállásbeli különbségek a legszembetűnőbbek.  Egy multinacionális vállalatnál informatikusként dolgozva a munkaidő rugalmas, nincs elvárt túlóra, valamint a cégek támogatják az időszakos otthoni távmunkát. A Bécsben dolgozó szakember szerint a legszembetûnõbb különbség az egészséghez való hozzáállásban van: egy-két tüsszentés után azonnal hazaküldik az embert, betegállomány alatt pihenni hagyják a szenvedõ felet, és még telefonon sem zavarják. Női munkavállalók esetében a szülést követő egyéves gyes leteltekor a vállalatok - akár részmunkaidőben is, de visszavárják az ifjú édesanyát, munkakörét visszakapja. Ezenkívül a kinti munkáltatók minden, a munkavégzéshez szükséges eszközzel ellátják a dolgozókat, biztosítják a továbbképzést, a tanfolyamok látogatását, a szakmai konferenciákra való utazást.  - Az osztrák munkatársak a magyarokhoz hasonlóan nagy szaktudással rendelkeznek, szakmailag kifogástalanok, de - az itthon korábban megszokott tempóhoz viszonyítva - talán picit lassabbak. Döntéseiket megfontolják, nem kapkodnak el semmit - osztotta meg személyes tapasztalatait Béres László.

Az elmondott információk birtokában ki-ki eldöntheti, hogy Magyarországon vagy Ausztriában vállal-e a jövőben munkát. Azt azonban ne feledjék: a jó szakembert nemcsak külföldön, hanem itthon is tárt karokkal fogadják.