Az Apple online zeneboltjából, az iTunes Store-ból letöltött anyagok eddig általában digitális jogkezelés (DRM) alá estek, ami azt is jelentette, hogy a vásárlók csak azon a készüléken hallgathatták meg azokat, amelyre eredetileg letöltötték. Esetenként hozzájuthattak DRM-mentes zenéhez is, ám ehhez a különdíjas iTunes Plus szolgáltatásra volt szükségük, ráadásul voltak olyan kiadók is, amelyekkel erről az Apple egyáltalán nem állapodott meg. A zeneszámok egységesen 99 centbe kerültek, és ezeket lehetőség szerint további 30 centért lehetett letölteni DRM nélkül. A januári MacWorld Expón aztán bejelentették, hogy az iTunes kínálatából 8 millió tétel válik DRM-mentesen elérhetővé, és a negyedév végéig a bolt teljes, 10 milliós készlete megszabadul a DRM-től. A dalok a korábban kizárólagos Wi-Fi helyett már letölthetők 3G-n is; a MacWorld nyitóelőadása szerint az Apple csak most tudott megállapodni a kiadókkal, amelyek ezért a félelmetes mobilitásért külön benyújtották volna a vásárlóknak a számlát.

Bár az iTunes Store a hazai vásárlók előtt továbbra is zárva van, üdvözölhetjük a változásokat, mert a jelek szerint semmi nem állhat a fejlődés útjába. Azután ki tudja, a végén még Magyarország is felkerül az Apple világtérképére. Az iTunes úgynevezett eredményei viszont újra rávilágítanak arra, hogy a kiadóknak fogalmuk sincs arról, mit kezdjenek a technológia és a fogyasztói szokások változásával. A Bloomberg a Nielsen SoundScan adataira támaszkodva arról számolt be, hogy 2008-ban 14 százalékkal, majdnem 75 millió darabbal kevesebb nagylemezt értékesítettek az Egyesült Államokban, mint egy évvel korábban. Az összes zeneszámot tekintve a vásárlás mégis 11 százalékos növekedést mutat, ami több mint 1,5 milliárd darabos tételt jelent. A vynil (avagy bakelit) lemezekből is egyre több fogy, és miután a 2007-et kikiáltották az élő zene valaha volt legeredményesebb évének, 2008-ban még erre is rátehetnek majd további 13 százalékot. Mindezt a sokat emlegetett pénzpiaci válság közepette. Összességében mégis meredeken csökken az értékesített albumok példányszáma, és ez annak köszönhető, hogy egyre kevesebben vásárolnak CD-lemezeket - legalábbis a jelenlegi feltételekkel.

Kognitív disszonancia
A figyelem középpontjában természetesen a kalózkodás áll. Nem utolsósorban azért, mert sokan vannak, akik semmi másról nem képesek beszélni, és nem igazán hozhatók zavarba. Például azzal, hogy az Amazon.com 2008-as eladási listájának élén a Nine Inch Nails Ghosts I-IV gyűjteménye áll, ami nem más, mint egy Creative Commons (kreatív közjavak) licences termék. Ingyen is megszerezhető a fájlcserélőkön keresztül, méghozzá teljesen legálisan; az Amazon.com oldalain 5 dollárba kerül, ami lehetőséget ad a rajongóknak, hogy a jelképes összeggel hozzájáruljanak a zenekar működéséhez.

A Nine Inch Nails persze nem a semmiből lett az úttörő kereskedelmi megoldások egyik szimbóluma, hiszen ismertségét komoly kiadói kampányoknak köszönheti. Ennek ellenére bebizonyította, hogy érdemes új módszerekkel kísérletezni. Márpedig Trent Reznor, a zenekar alapítója folyamatosan kísérletezik, legutóbb éppen egy ingyenes, iPhone-ra írt alkalmazást alakított át. Aki az ugyancsak fillérekért letölthető játékban elér egy bizonyos pontszámot, az koncertjegyeket vagy akár egy dedikált gitárt nyerhet. Úgy tűnik, a zenekar nem fog veszíteni ezen sem.

A játékipar a válság ellenére is rekordokat döntöget, ott még nehezebb bizonygatni a kalózszoftverek okozta iszonyatos károkat. Amikor a vásárlóknak megfelelő áron megfelelő szolgáltatást kínálnak, akkor azért a többség fizetni fog, márpedig a játékipar éppen ebbe az irányba tart. 2008 végén még a leggyengébben teljesítő Sony is majdnem kétszer annyi játékkonzolt adott el, mint egy hónappal korábban, és a Wedbush Morgan előrejelzése szerint 2009-ben a tavalyinál 17 százalékkal több konzol fogy majd el, ami ennél is nagyobb mértékben húzza maga után a szoftverértékesítést.