Rengeteg pénz ment el kudarcba fulladt programokra –ezt Laufer Tamás, az IVSZ elnöke mondta július 1-jén, az Informatikai Vállalkozók Szövetsége (IVSZ), a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), valamint a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) közösen szervezett konferenciájának megnyitóján. De a vannak ezen túl is problémák: a szakemberhiány, keveset költünk K+F-re, a stratégiai források nem a hazai ipart és az innovációt segítik, az informatikai jellegű kiadások az infrastruktúráról szólnak, és nem a tartalomról – sorolta a problémákat az IVSZ közelmúltban megválasztott elnöke, akivel nemrégiben interjút is készítettünk az IVSZ előtt álló feladatokról és a hazai IKT iparág lehetőségeiről.

Az IVSZ hat pontja
A szakma lát lehetőséget a kilábalásra. Laufer Tamás hat pontban foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyek a hazai IKT szektor szerint megoldást hozhatnak.

1. Fontosnak érzik, hogy az iparági kockázati tőke bevonásánál, illetve az iparágat érintő támogatások kihelyezésénél kapjon szerepet az IVSZ mint a szakmai partner, azaz egy olyan testületet kell felállítani, amelynek a hitelességét az IKT szakma biztosítja.

2. Fontosnak tartják a kisebb pályázatok egyszerűsítését, hogy az 5 millió forint alatti pályázatokhoz ne kelljen pályázatíró segítségét igénybe venni.

3. Kifinomultabb K+F+I programokat kell kidolgozni egy hatékony inkubációs modellel, amelyben a támogatás elsősorban szolgáltatás formájában valósulhatna meg (ügyvitel, marketing, stratégia, jogi tanácsadás stb.).

4. Nagyon fontos lenne – állítja a szervezet – egy KKV-knak szánt hitelprogram kidolgozása, amelynek keretében mintegy 5 ezer cég juthatna informatikai csomagokhoz.

Végül, de nem utolsósorban az utolsó két pont az oktatás fontosságát hangsúlyozza, azaz:

5. egyrészt be kell indítani a nemzeti e-oktatási és nevelési programot a foglalkoztatottság növeléséhez,

6. másrészt magának az iparágnak a versenyképességét csak úgy lehet növelni a globális piacon, ha az oktatási rendszer képes speciálisan képzett munkaerőt és nem mindenhol egyforma mennyiségben és minőségben megtalálható speciális kompetenciát biztosítani.

Laufer Tamás hozzátette: az IVSZ ehhez már megtette az első lépéseket, hiszen egyrészt folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét a kormányzat szereplőivel, másrészt bevezeti iparági minősítésként a Védjegyét.

A kormányzat számára is fontos terület az IKT
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadásában részben csatlakozott Laufer Tamás beszédéhez. Amellett, hogy bemutatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) működését, beszélt azokról az elképzelésekről is, amelyek mentén az infokommunikációs stratégiáját a kormány elképzeli. Mindenekelőtt hangsúlyozta: az új kormányzati struktúra előnye, hogy az összetartozó, egymást kiegészítő ágazatok így egy helyen kezelhetők. Az NFM alá négy fontos terület tartozik: az állami vagyon felügyelete (pl. vagyongazdálkodás, PPP szerződések, privatizációs területek), a fejlesztési források felügyelete (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Fejlesztési Bank), az infokommunikáció (kormányzati IT, elektronikus hírközlés, posta ügyek, audiovizuális politika), valamint az infrastruktúra ágazat (közlekedés és energiagazdálkodás).

A miniszter több kiemelt területet határozott meg előadásában. Ezek az e-közigazgatás és a kormányzati informatika, az EU-s források hatékony felhasználása, a spektrumgazdálkodás, a digitális átállás, a szélessávú stratégia kialakítása, a konvergens hatóságok kialakítása, a GSM R, az információbiztonság és a virtuális tér fogyasztóvédelme. Megerősítette, hogy szeptember elejére készül el az egész ciklusra az akcióterv, amelynek kialakításába mindenképpen be kívánják vonni a piaci szereplőket, ily módon az IVSZ-t is. Már a nyár folyamán módosítani kívánják a közbeszerzési törvényt, amelynek egyik célja éppen a hazai KKV-k segítése, de januárra új közbeszerzési törvényt is ígért. „Vége az alkotmányos költségek világának” – tette hozzá.

Szeptember 1-jéig lesz stratégia
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára bemutatta az államtitkárságot, valamint két helyettes államtitkárát: Vasváriné dr. Menyhárt Éva, az NHH leköszönő főigazgatója felel az elektronikus hírközlés, az audiovizuális politika, a frekvenciagazdálkodás és a posta ügyekért helyettes államtitkárként. Ugyancsak helyettes államtitkárként Vályi-Nagy Vilmos területe a kormányzati infrastruktúra fejlesztése lesz.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: a stratégiakészítéshez elengedhetetlen a feltáró munka. Néhány héten belül elkészül egy úgynevezett Fehér Könyv, amely az elmúlt években az infokommunikációs politika terén felmerült (pénzügyi és technológiai) visszásságokat tárja fel. Ezután megerősítette, hogy szeptemberig elkészül a IKT-stratégia, amely akciótervet és road mapet is tartalmaz. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy igazodni kell az Európai Unió által elfogadott Európa 2020 stratégiához, azon belül is a európai digitális menetrendhez, és meg is kell erősíteni a jelenlétünket az EU-ban az infokommunikáció terén. Ennek keretében az oktatás mellett a kormányzatnak ösztönöznie kell a szélessávra épülő szolgáltatások elterjesztését. A szolgáltató állam szellemében kell fejleszteni az e-közigazgatást. Ebbe beletartozik akár az e-igazolvány bevezetése, de az e-számlázás és az e-adózás is. Nagyon fontos a centralizáció és az egységesítés, és ésszerűsíteni kell a közigazgatási informatikai hálózatokat, és meg kell keresni az üzemeltetési költségek csökkentésének lehetőségeit.

A verseny élénkítésén mindenki nyerhet
A hírközlési infrastruktúra modernizálásának szükségessége kapcsán Nyitrai azt mondta, a kormányzat célja, hogy egyensúlyba kerüljön az új generációs hálózatok fejlesztése és a verseny élénkítése. Technológiai szempontból semleges megoldásokra van szükség, és ki kell zárni a párhuzamos fejlesztéseket, a spektrum- és frekvenciagazdálkodás terén az állami spektrumfelhasználást ésszerűsíteni kell.

Az IKT ágazattal kapcsolatban az államtitkár kiemelte: helyzetbe kell hozni a hazai KKV-kat, de a hazánkban jelenlévő multinacionális cégekkel egyetértésben. Hasonlóképpen preferenciát élvez a zöld informatika, a szakemberképzés, valamint a hazai tartalom- és alkalmazásfejlesztés.

Azonnali kérdések félórája
Az előadások után az „azonnali kérdések félórája” következett. Sokakat érint például az előző kormányzat által kötött szerződések felülvizsgálata, amellyel kapcsolatban Fellegi Tamás elmondta, hogy ez a folyamat maximum két héten belül lezárul. A már futó pályázatokat nem állítják le, de ahol jogi aggályok merülnek fel, természetesen megvizsgálják a leállítás lehetőségét is. Szintén érzékenyen érintette a szektort a mintegy 16 milliárd forintos K+F alap befagyasztása. A miniszter elismerte, hogy ez fájdalmas döntés volt, de a hiánycél fenntartásához szükség volt ezt meglépni, ám ez nyilvánvalóan nem eseik egybe a kormány hosszú távú elképzeléseivel. Fellegi Tamás elmondta, hogy az érintett szervezetek bevonásával már megkezdődtek az egyeztetések, hogy jövőre új K+F politikát alakíthasson ki a kormány. Ebben a folyamatban fontos szerepet kap a Nemzetgazdasági Minisztérium is, mivel a K+F kérdések a Matolcsy György vezette minisztériumhoz tartoznak, miközben a K+F források fölött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelkezik.

Délután a minisztérium, az NHH és a KSzF vezetői tartottak előadást a kormány IKT politikájának egyes részleteiről.