A Gartner piacelemző több előrejelzése is a felhőszolgáltatások elterjedését vetíti előre a következő időszakra. Szerintük 2014-re a középvállalatok 30 százaléka már felhőalapú katasztrófaelhárító szolgáltatást (recovery-as-a-service, RaaS) fog használni a működés folytonosságának biztosítására - ez az arány jelenleg alig haladja meg az egy százalékot.

Magyar viszonylatban ez egészen nagy vállalatokat is jelenthet, mivel a becslés a 150 millió és 1 milliárd dollár közötti éves forgalmat elérő szervezetekre vonatkozik. A nagyvállalatok többsége azonban várhatóan magánfelhő környezetében alakítja majd ki a virtualizáció adta lehetőségekre épülő, katasztrófatűrő rendelkezésre állást biztosító megoldásokat.

Levelezésbomba
A nagyvállalatok körében 2012 végére a mostani 3-4 százalékhoz képest már az alkalmazottak 10 százaléka felhőben érheti el a levelezést és az együttműködést támogató eszközöket -, de ez az arány az azt követő két évben nem fog tovább nőni - véli a Gartner. Bár a kisebb vállalatok esetében, valamint az olyan iparágakban, mint a kereskedelem vagy az egészségügy, ahol a szereplőknek nagy, de az említett eszközökkel kevésbé jól ellátott alkalmazotti táboruk van, a 10 százalékot jóval meghaladó arányú átállás már ma is indokolt; a nagyvállalatoknál visszahúzó erőt jelent a házon belül kialakított infrastruktúra, a helyben üzemeltett alkalmazások megléte. Ezek a szervezetek érthető módon a jelenleg használt eszközök életciklusának végére időzítik a felhőalapú szolgáltatások nagyobb arányú bevezetését. A piacelemző szerint ez a fordulópont 2014-re jöhet el, így a felhőalapú levelezés és csoportmunka-támogatás penetrációja ebben a szegmensben - felhasználószám alapján - 2016-ra már 20 százalékra nőhet, 2020-ra pedig elérheti az 55 százalékot.

A platform mint szolgáltatás (PaaS) piaca a Gartner szerint a tavalyi 512,4 millió dollárról idén 707 millió dollár fölé nőhet világszinten, és a szolgáltatói bevételek a további, kitartó növekedés eredményeként 2015-ben elérhetik az 1,8 milliárd dollárt. A felhőben háromféle szolgáltatást különböztetünk meg: szolgáltatásként adott infrastruktúrát (IaaS), platformot (PaaS) és alkalmazást (SaaS) -, amelyek közül a SaaS-piac a legfejlettebb, a PaaS szolgáltatásoké a legkevésbé. A piacelemző ezért ebben a szegmensben a verseny kiéleződésére számít. Az első PaaS szolgáltatások főleg alkalmazásszerver képességeket kínáltak, azonban mára további middleware képességekkel bővültek, így a Gartner szerint az alkalmazáskiszolgálók piaca mellett a portálpiac alsó szegmenséből, valamint a folyamatmenedzsment eszközök piacából is kihasíthatnak maguknak egy-egy szeletet.

Egy másik előrejelzésében a Gartner arra számít, hogy 2015-ben a weben értékesítő vállalatok forgalmuk 50 százalékát már a közösségi hálókon és mobilalkalmazásokon keresztül fogják elérni. Az e-kereskedelem szereplőit ebben olyan kontextust érzékelő eszközök fogják segíteni, amelyeket a felhasználók a felhőben, böngészőn vagy telefonjukra telepített alkalmazáson keresztül érnek el.

Hazai várakozások
- A cloud egy fogyasztási modell, amelyben a szervezet az üzleti működést támogató IT-erőforrásokat újszerű módon biztosítja - mutatott rá Szekrényes Zoltán, a HP Magyarország technológiai konzultációs üzletágának vezetője. - A vállalatok nem felhőt akarnak vásárolni, hanem ugyanazokat a szolgáltatásokat használni, mint korábban, csak a felhőben ezt egyszerűbb és költséghatékonyabb módon, beruházások nélkül, rugalmasan és használati alapú díjazás mellett tehetik meg. A cloud-kínálat az IaaS szolgáltatásokkal jelent meg a piacon, amely leginkább a fejlesztő és tesztelő felhasználók, illetve a webtartalom-szolgáltatók körében terjedt el. A piac további fejlődését döntően befolyásolja majd, hogy a kis- és középvállalatok (nem IT-userek) megtalálják-e a nyilvános felhőben azokat a szolgáltatásokat, amelyeket szívesen használnának. A siker a szolgáltatás tartalmától függ, nem a formától.

A HP cloud-stratégiája, a hibrid szolgáltatásmodell egyrészt azokat a piaci szereplőket célozza, amelyek adatközpontjaikból saját felhőszolgáltatásokat kínálnak, illetve ügyfeleik szolgáltatásait hosztolják, másrészt a magánfelhő környezetet építő nagyvállalati körnek kínál megoldásokat. Ezek a HP konvergens infrastruktúráját alkotó hardver- és szoftverelemekre, a hozzájuk kötődő szolgáltatásokra épülnek, de a palettán további, felhőspecifikus megoldások is találhatók. Közéjük tartozik az a piactér, amelyen egy távközlési szolgáltató vállalati ügyfelei - például üzleti alkalmazásokat fejlesztő szoftvercégek - egyszerű módon közzétehetik szoftvereiket a felhőben, méghozzá olyan módon, hogy azokat a célcsoportjukba tartozó kisebb vállalatok is könnyen megtalálják.

- Franciaországban például egy cég nagyon sikeres felhőszolgáltatásként tette közzé alkalmazását, amelyben az edzőterem üzemeltetői back office szolgáltatásokat kapnak az időpontfoglaló rendszertől kezdve a táplálékkiegészítő bolton, nyilvántartó és beszerző folyamatokon keresztül az ügyfélkezelésig - mondta Szekrényes Zoltán. - Horvátországban pedig egy kórházakra szakosodott IT-üzemeltető kínálja szolgáltatásait a felhőben, így a korábbinál több ügyfelet ér el. Az ilyen üzleti modellektől, az iparági tudásra épülő, szabványosított szolgáltatások bevezetésétől várjuk az áttörést a hazai felhőpiacon is.

Budai Károly, az IBM Magyarország szoftver üzletágának architektúraszakértője szerint a növekvő verseny nemcsak kedvezőbb szolgáltatási díjakat hoz, hanem a szolgáltatások minőségét is javítja -, a felhasználók egyre kedvezőbb áron juthatnak magasabb szolgáltatási szintekhez (SLA-khoz).

- Nyilvános felhőben elérhető Smart Cloud Enterprise IaaS szolgáltatásunk új kiadása például az operációs rendszerek és más alapszoftverek, adatbázisok, alkalmazásfuttató környezetek eddiginél is szélesebb választékát kínálja - mondta Budai Károly. - A vállalatok az IBM mellett a Microsoft és az Oracle termékeit is használhatják, amelyekhez egészen magas, 98,5 - 99,9 százalékos rendelkezésre állási szintet, tárolótükrözést és a többi ügyfél által bérelt infrastruktúrától való izolációt is választhatnak. A magánfelhő környezetek piacán kiéleződő versenyből a felhasználók szintén profitálhatnak. Itt olyan automatizált, kulcsrakész megoldásokat kínálunk, mint az IBM CloudBurst és a Workload Deployer, amelyekkel a nagyvállalatok rövidebb átfutással és alacsonyabb költségek mellett valósíthatják meg projektjeiket.

A magyar piacon a lakosságot követően egyre több kisvállalat is nyilvános felhőben elérhető szolgáltatásokat kezd használni. A szélesedő kínálat mellett ez a körülmény is arra fogja ösztönözni a közép- és nagyvállalatokat, hogy komolyan fontolóra vegyék a felhőalapú megoldások bevezetését.

- A következő évben aligha számíthatunk arra, hogy a vállalatok IT-költségvetését szorító korlátok fellazulnak - tette hozzá Budai Károly. - A szervezetek továbbra is csak a legszükségesebbre költhetnek, és a megtakarításban a felhőszolgáltatások sokat segíthetnek. A nyilvános felhőben a díjszámítás használatalapú, így alkalmazása gazdaságos lehet, az időszakonként jelentkező, például tesztelésből, havi zárásból adódó igények kiszolgálásakor, illetve a szervezeti változások követésekor is. Itt elsősorban a SaaS és PaaS jellegű szolgáltatások iránti kereslet növekedésére számítunk. A magánfelhő megoldások a szabványos munkakörnyezetek alkalmazása és a magasabb fokú automatizálás által teszik olcsóbbá az üzemeltetést. Ezen a téren az IaaS jellegű, például desktop kiszolgálást, vagy a sokféle alkalmazás rendszeres tesztelését optimalizált erőforráson végző megoldások lehetnek népszerűek. A méretgazdaságosság azonban meghatározó, így a magánfelhő kialakításába tipikusan a nagyobb vállalatoknak érdemes belefogniuk.

IT-igazgató új szerepkörben
A HP és az IBM szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy a felhőszolgáltatások gyorsabb térhódításához egy kis szemléletmódosításra is szükség lesz felhasználói oldalon. A magyar közép- és nagyvállalatok általában ragaszkodnak ahhoz, hogy igényeiket csak messzemenően testre szabott alkalmazások szolgálhatják jól, holott az esetek többségében azok szabványos megoldásokkal is lefedhetők. A szabványosítás az automatizálás és az ebből eredő rugalmasság, agilitás és költséghatékonyság előfeltétele. A felhőszolgáltatásokkal elérhető előnyök realizálása érdekében ezért mérlegelni kell, hogy mely alkalmazások esetében éri meg valóban az egyedi megoldások megtartása.

Ha a szolgáltató megfelelő SLA-kat, adatbiztonsággal kapcsolatos, szerződésbe foglalt garanciákat és auditálhatóságot vállal, akkor célszerű, ha a vállalat - a kockázatokat és a költségeket a mérleg két serpenyőjébe helyezve - a felhő biztonsága miatt érzett aggodalmaival is szembenéz. Kiderülhet, hogy az alkalmazások többségéhez a felhőszolgáltatás nagyobb rendelkezésre állást és védelmet ad, mint a házon belüli üzemeltetés, vagy ugyanazt a szintet olcsóbban biztosítja.

Miután a vállalatok a jövőben egyre több, külső szolgáltató által adott, felhőalapú megoldást fognak használni, az IT vezetőknek is fel kell készülniük arra, hogy részben magukra öltsék az ellátási láncért felelős menedzser szerepét. Testvérlapunk, a CIO magazin szerint ebben segíthet, ha tanulmányozzák azt a gyakorlatot, amelyet az autógyárak és az áruházláncok az elmúlt 100 évben már tökélyre fejlesztettek.