A nyitó előadást Tekler Vilmos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-Közigazgatási Helyettes Államtitkárság vezetője tartotta Mintaállam, államminták - A közigazgatási szolgáltatások fejlesztési irányai címmel. Ismertette a kormányzat elképzeléseit a szolgáltató államról, valamint azokat a sarokpontokat, melyek ennek a koncepciónak a megteremtéséhez szükségesek. Az elképzelést egy piramissal szemléltette, melynek a csúcsán az ügyfélközpontúság áll, melyet a szolgáltatási szemlélet, valamint az elektronikus közigazgatás egyszerű és korszerű belső működése támaszt alá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a szolgáltató államnak - bár csak közvetve - hatása lehet a gazdaság egészére is, mivel az egyszerűsített, „egyablakos" ügyintézés, a a vállalkozások számára biztosított egyszerűbb és teljesíthető feltételek, a gazdasági bürokrácia csökkentése stb. mind a vállalkozás élénkítés irányába hatnak, és így az új munkahelyek megteremésében is szerepet játszhatnak. Hasonló körbe sorolta Tekler Vilmos a hálózatalapú munkavégzés lehetőségét is elősegítő szabályozási és igazgatási környezet kialakítását.

A következő két előadás érdekes tanulsággal szolgált: CIO-k multinacionális és multikulturális közegben. Először Tóth Attila Zoltán, a MOL Csoport Informatikai Szolgáltatások igazgatója beszélt arról, hogy a nemzetközi terjeszkedés milyen feladatokat ró az informatikai vezetőre. Összegyűjtötte azokat a tapasztalatokat, melyeket a MOL csoport terjeszkedése és az akvizíciók során megszerzett vállalatok integrációja során szerzett. Előadásának egyik legfőbb tanulsága volt, hogy az új tagvállalatok integrációja során több szempontot kell megvizsgálni. Először is nem szabad figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket, amelyek meghatározzák a munka menetét a döntés-előkészítéstől a végrehajtásig. Arra kell törekedni, hogy a különbségekből eredő negatív hatásokat csökkentsük, és a helyi sajátosságok at figyelembe véve ne féljünk megfelelő kompromisszumok megkötésétől. A MOL informatikai igazgatója hangsúlyozta: az informatikának az akvizíció előkészítésétől kezdve bele kell kapcsolódnia az integrációs folyamatba, azt aktívan kell támogatnia a teljes vállalati integráció lezajlásáig. Mint mondta: a legfontosabb, hogy egy ilyen több kultúrájú üzleti környezetben a lehető legegyszerűbb informatikai szervezetet hozzunk létre, mert ez biztosítja az átlátható és hatékony működést, a felelősségi körök megállapítását, a számonkérhetőséget. Ugyanezt a kérdést épp a másik oldalról világította meg Józsa Erika, a Sanofi-Aventis informatikai igazgatója, aki a vállalatnál lezajlott adatközpont-centralizációt értékelte. Mint elmondta: ezzel valóban sokkal hatékonyabbá válhat egy globális vállalat működése, informatikai infrastruktúrája. De az informatika számára továbbra is rengeteg feladat marad, melyek elsősorban a folyamatközeli feladatok.

Dietz Miklós, a McKinsey & Company tanácsadója érdekes CIO-jövőt rajzolt fel az IT governance-szel foglalkozó előadása kapcsán. A tanácsadó úgy vélte: létezik egy ún. IT-paradoxon: miközben az IT lényegében óriási fekete dobot a cégvezetők többsége számára, a hatékony IT egyre jelentősebb versenyelőnyt jelenthet. A McKinsey IT-startégiával és -költségvetéssel kapcsolatban négy éve készít felmérést a cégvezetők körében. Ennek fő konklúziói nagyon izgalmasak: miközben a megkérdezettek 84%-a szerint az IT nem működik szorosan együtt az üzlettel, közülük azonban csupán 34% szerint probléma. 76%-uk szerint az IT-nak nem prioritás az innováció (új termékek fejlesztése, új piacra belépés), amit azonban csak 32%-uk tekint problémának. 53%-uk szerint az üzleti stratégia kialakításakor nem veszik figyelembe az IT stratégiát (közülük 84% szerint probléma. Mindössze 19%-uk vélekedett úgy, hogy az üzleti és az IT stratégia nincs összekapcsolva, ám közülük nagy arányban (97%) vélték ezt problémának. Mindez az IT governance fontosságára hívja fel a figyelmet a tanácsadó szerint. A sikeres CIO-nak éppen ezért nem is a technikai kompetenciái a legfontosabbak, hanem a hatékony kommunikáció és a jó üzleti érzék, hogy meg tudják győzni a cég vezetőit az IT startégiai fontosságáról és az üzletre gyakorolt pozitív hatásáról. Dietz Miklós mindehhez hozzátette: szerinte a jó CIO-k éppen ezért felértékelődnek, és egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti döntések meghozatalában is.

Végül Az IT kockázat kezelése című előadásában Király László, az OTP Bank IT-biztonságért felelős vezetője az IT governance és a biztonság kapcsolatát mutatta be néhány gyakorlati példán keresztül.

Az egyes témák után kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az előadók és a hallgatóság az elhangzottakat Mester Sándor, a VISZ alapítója és tiszteletbeli tagja moderálásával.

A délelőtti előadások után került sor Az Év CIO-ja díj ünnepélyes átadására. A díjat idén a zsűri (Biró István, az IDG Hungary ügyvezető igazgatója, Dervenkár István, a Computerworld főszerkesztője, a VISZ szakmai titkára, Gacsal József, az IVSZ alelnöke, Mester Sándor, VISZ tiszteletbeli tag, a szervezet egyik alapítója, Sziebig Andrea, az IT-Business főszerkesztője, IT-Business Publishing Kft.ügyvezetője, Takács Tibor, a VISZ alelnöke, Wenczel Richárd, az Infokommunikációs Államtitkárság tanácsadója) ez évben ismét Tóth Attila Zoltánnak, a MOL Csoport MOL informatikai igazgatójának ítélt oda.

A délután folyamán kötetlenebb hangulatban Dankovics Viktor beszélt a tapasztalatok fontosságáról, Mázsa Péter pedig a Nyílt Szabvány Szövetség képviseletében a közigazgatás és az üzleti szféra együttműködési lehetőségeiről. A konferenciát Braun Péter, a VISZ elnöke zárta.