Parlamenti döntés: kötelező lesz a nyílt szabványok használata
A nyílt forráskód és szabványok használói régóta küzdenek azért, hogy az állami hivatalokkal, közmű szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolatban kötelező legyen legalább a nyílt szabványok használata. A nyílt szabványokon alapuló adatcsere ugyanis leegyszerűsíti, átláthatóvá és mindenki számára egyetemesen elérhetővé teszi a különféle adatok egymás közötti cseréjét. Ebben a küzdelemben oroszlán részt vállalt a Nyílt Szabvány Szövetség (nyissz.hu), amelyik évek óta részt vett a törvény előkészítésében. Munkájuk gyümölcse most ért be. December 14-én 197 igen, 1 nem és 146 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a 2009. évi LX. törvény módosítását, amely az elektronikus közszolgáltatásról szól.
Mit jelent ez nekünk állampolgároknak?
Elsősorban szabadságot. Dr. Mázsa Péter a NYISSZ blogbejegyzésében kifejti, hogy ez olyan jelentőségű, mint a szabványos hálózati csatlakozók - a konnektorok - bevezetése volt. Ha például veszünk egy elektromos berendezést, biztosak lehetünk benne, hogy otthon azt csatlakoztatni tudjuk az elektromos hálózathoz, hiszen a konnektorok szabványosak. Ugyanígy kell(ene) működnie az informatikai közműnek is, amelyet az adófizetők tartanak fent a befizetett adóforintjaikból.
Például, ha az adóbevallásunkat szeretnénk elküldeni az adóhivatalnak, akkor az adóhivatalhoz tetszőleges gyártó szabványosan működő szoftverét lehessen használni. A nyílt forráskódú GNU/Linux operációs rendszert használóknak például jó néhány éven keresztül kész kínlódás volt az éves SZJA bevallás elkészítése, hiszen a nyomtatvány kitöltését biztosító program csak egyféle kereskedelmi operációs rendszerre készült el. Hiába ajánlotta fel sok fejlesztő a segítségét egy nyílt kitöltő program elkészítésében, az lehetetlen volt, mert az alkalmazott könyvtárak és csatlakozók nem voltak nyíltak így jogszerűen azok nem voltak megoszthatók. (Az APEH időközben elkészítette már JAVA alapú kitöltő programját, viszont ezt a verziót is sok kritika érte kiforratlansága miatt.)
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Sokkal kevesebbe, mint eddig. A "konnektorok" szabványai kötelezően nyíltak lesznek. Ezen szabványok megismeréséért nem lehet pénzt kérni. Sőt a "konnektorok" használatáért sem lehet pénzt kérni. Ezzel megszűnik az a veszély, hogy egy kiválasztott gyártó által jogdíjért biztosított csatlakozási felületen keresztül férjünk hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek mindannyiunk adóforintjait emésztené feleslegesen. Gondoljunk csak bele, hogy nem lesz szükség arra, hogy közpénzen fejlesztessünk alkalmazást azért, hogy elektronikus bevallásainkat a hivatalnak elküldjük!
Talán a vállalkozásoknak nem ismeretlen az, hogy az egyik bevallást egyedül flopin lehetett sokáig beadni az egyik hivatal felé. Még akkor is, amikor már az új számítógépek flopi-meghajtó nélkül kerültek forgalomba és a boltok polcairól pedig már kezdtek eltűnni a diszkek.
Biztosan sok informatikai vállalkozás fog szoftvereket kínálni, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy ezekhez a nyilvános csatlakozókhoz kapcsolódva igénybe vehessük a hivatalok vagy közművek szolgáltatásait.
A programok egy része licencdíj fejében, egy másik része pedig szabadon elérhető lesz. Mindenki meg fogja találni a maga igényeinek legjobban megfelelő alkalmazást. A törvénymódosítás elfogadása jelentős mérföldkő azon az úton ami hosszú távon egy nyíltabban működő, átláthatóbb társadalmi berendezkedéshez vezet el.
(A szerző a nyílt forráskódú rendszerek szakértője)
Tipikus számítóközpont nem létezik. Az adatközpontok méretben, a beépített szerverek számában, biztonsági szintben, rendelkezésre állási fokban és számos egyéb jellemzőben is különböznek egymástól. A klimatizálás tekintetében azonban többnyire egy uralkodó nézet volt: az álpadlós technológia. Ez a rendszer olyan esetekben válik be, ahol az eszközök teljesítménye és így a hőveszteség kicsi.
A növekvő adatmennyiség, az egyre szorosabb határidők, az ügyfelek tájékozottságának növekedése folyamatos kihívások elé állítják a szervezeteket, és a siker megtartása informatikai téren is egyre szofisztikáltabb megoldásokat, valamint egyre szorosabb együttműködést követel.
7 hozzászólás
Végre! Köszönjük. Boldog ünnepeket kívánok, Adrienne
Háát... Van a 222/2009-es kormányrendeletünk a közigazgatásban használandó szabványokról, módszerekről, rendszerekről. Meghivatkozik egy-két IEEE, ETSI, stb szabványt. Ha le akarom tölteni azonnal kér 370 svájci franc-ot. Hát ennyit az ingyenes nyílt szabványról. No meg a Microsoft elfogadtatta az OOXML-t mint "nyílt" szabványt. Azaz a MS Word is "nyílt szabvány' alapú. Szóval mi változott itt?
A nyílt szabvány garancia arra nézve, hogy lehessen verseny. A cél nem a Microsoft bedarálása, nem egy multi kicsinálása, hanem valódi verseny ösztönzése. Szóval igen, ezzel minden megváltozott!!!
Azért én nem lennék ennyire hurráoptimista! Egy törvényt be is kell tartatni és a kiskapukat szépen bezárogatni... Ami engem illet attól tartok, jó ideig hatalmas fejetlenség lesz, és a kétértelmű leírások alapján a kisebbb szoftverfejlesztők nem fognak rendes adatokhoz jutni. A nagyobbak meg esetleg a késztermékeket jó pénzért értékesítik majd. Szóval könnyen megeshet, hogy az adott hivatal/szolgáltató majd széttárja kezeit: "Sajnáljuk, az adataink openxxx formátumban elérhetők, a szükséges szoftverek előállításával mi nem foglalkozunk. Javasoljuk, töntsenek le egy free terméket, vagy amennyiben az nem kielégítő, vásároljanak fizetőset..." És persze a free használatából eredő károkért senki sem fog felelősséget vállani, csak a user... Jó lenne, ha egyszer már a szoftvergaranciáról is hallanánk valami előrelépést. Ugyanis a szoftver is egy termék, mint bármilyen iparcikk. Akkor pedig a gyártó részéről vállalt felelősség kérdése is jogos. Mert az mégsem járja, hogy a szoftvergyártóknak minden, a usernek meg fityisz az orrára...
szoftvergarancia? A fizetős oprendszer használatáért a gyártója nem vállal garanciát és az abból eredő károkért nem vállal felelősséget. Például az örökéletű garanciás USB memóriára másolás közben a jó kis fizetős opi újraindult, az USB memória meg azóta is használhatatlan. A pen drájv gyártója erre azt mondhatja, hogy nem rendeltetés szerűen használtam, mert a gép újra indult, a szoftver gyártója meg azt, hogy Ő leírta, hogy nem vállal semmilyen garanciát. A fizetős szoftverfejlesztő eszközöket gyártó cég dittó nem válall semmilyen garanciát. Ez valami amerikai divatnak tűnik. Namármost , ha fejlesztett program hibásan müködik, rejtélyes dolgokat művel: például egyik adattáblába időnként nem rögzít rekordokat ugyan annál a műveletnél kb 100 ból 1-2 esetben, akkor ki a felelős, a szoftver feljesztő vagy a szoftverfejlesztő eszközt gyártó , vagy mind kettő, vagy hol a határ a kettő között ? A szerzői jogi trv egyébként négy hónap kötelező jótállást ír elő az egyedileg fejlesztett szoftverre, de azt nem írja le egyértelműen, hogy mire. Arra amire a szoftver fejlesztő vállalkozott, vagy a fentebb leírt rejtélyes szoftver hibákra is vonatkozik ? De a nyílt forráskódú több platformon használható szoftverfejlsztő eszközökkel is gond lehet illetve van. Nem biztos, hogy egyformán működnek a különböző oprendszereken. Ezt sajnos tapasztaltam egy C++ függvénykönyvtár használatával kapcsolatban. Linuxban sok mindent elenged, vindózban vagy UNIXban ugyanaz a forráskód fejre áll, például a lefordított progi nem működik illetve olyan hibákat produkál, amit elsőre nem lehet megmagyarázni. Egyébként MS is tud produkciót bemutatni O2007 Publisher SP2 ben előállított egyszerű weblap FFox 3.x-ban szépen működik IE8 -ban nem illetve egy másik helyen ugyanez a próbálkozás sikerült. Hol a hiba ? Nem egyforma a telepítés vagy a javítások letöltése vagy egyszerűen csak flúgos az egész ?
A nyílt forráskód előnyére legyen írva, hogy a forráskódba bárki belelát, ez készteti a programozókat normális kód megírására. Zárt forráskódú (és sok esetben fizetős) programokba meg olyan hibákat (esetleg kártevőket) raknak bele, amilyent akarnak... nem véletlenül kacsingatok a nyílt forráskód felé, még ha az otthoni gépen nem is állok át egyhamar windowsról linuxra (hiányos/hibás hardver driverek és hasonlók miatt). A weboldalszerkesztéshez pedig ajánlani tudom a jegyzettömböt, mivel nem a böngészővel van a gond, nem is a publisherrel, hanem a publisher által generált kóddal. Minden böngésző kicsikét másképp értelmez egyes kódokat.
battila írta: >A fizetős oprendszer használatáért a gyártója nem vállal garanciát és az abból eredő károkért nem vállal Jól látod, pontosan erről van szó! Merthogy véleményem szerint egy szellemi termék működési hibája által okozott károkért a szellemi termék haszonélvezője éppolyan felelősség viselésére jogosult, mint a hardveresé. >Például az örökéletű garanciás USB memóriára.. Ha újraindult a gép, ennek egyik valószínűsíthető oka, hogy a FLASH területén valami fizikai hiba volt, ami az oprendszerben található szoftverhiba miatt a rendszer összeomlásához vezetett. A polcon tucatnyi ilyen sorakozik nekem is már. Ipari szemét, amit eladnak nekünk. A kérdésed eldöntése se túl bonyi: ha más oprendszeren/eszközön a drive revitalizálható és formázáskor nincs rajta szektorhiba, valamint nem felejt el adatokat a további használat során sem, akkor a keletkezett kárért kizárólag az oprendszer gyártója okolható. Amennyiben a hardverhiba kimutatható, akkor viszont a hardver a rossz. A jog egyébként ismeri a "megosztott felelősségvállalás" fogalmát, tehát jogilag a böngészős problémád se lenne áthidalhatatlan, csak mivel a multik érdekeivel ellentétes, ezért egyelőre Te szívod meg. Rendes érdekképviselet hiányában nem tudsz reális súllyal fellépni ellenük. Technikailag azonban símán létre lehet(ne) hozni olyan eszközöket/nyílt szabványokat, amik a meghibásodás tipusának egyértelmű eldöntésében segítenek. Ezt kötelező jelleggel be lehetne építtetni a hardver és szoftvertermékekbe is. Az se ellenérv, hogy ez majd megdrágítja, mert akkor miért van valóban drága környezetvédelmi díj, reprográfiai díj, adóteher, vámtarifa, vagy cimke a DVD-ken? Neked, mint a legtöbben lévő usertömegünk egy tagjának ez bármiben is szolgálta valaha az érdekeidet, vagy csak ott szívattak, ahol tudtak vele? Vagyis logoljon csak az a hardver és a szoftver rendesen, méghozzá összevethető, szabványos formátumban! De mondok mást: pusztán hozzanak létre két termékketagóriát a minőségi és gagyi cuccoknak. Legyen egy szabály, hogy a gagyi ára jelentősen olcsóbb legyen minden esetben a funkcionálisan hasonló minőségiének. Pl. régen a céhes ipar idejében létezett a "kókler" munka fogalma. Árulhatott a kókler is termékeket, de nem adhatta ki magát céhmesternek, azaz termékeit se vették meg ugyanannyian, merthogy mindenki tudta, hogy az bizony fércmunka és baja lesz vele... Ha meg elromlik, akkor nem panaszolhatta be a céhben a mestert, merthogy nem is volt annak tagja. Tehát érdemi garanciát sem kapott rá. A gagyira ne legyen garancia, meg beépített naplózás, stb. Ám a minőségire igen. Ettől kezdve lehet a usernek választani, hogy "kínait vesz" vagy "nyugatit"... Ezzel egy időben hozzanak olyan törvényt, hogy szolgáltató cégek, adatszolgáltató és adatkezelő szervezetek, illetve a közszféra kizárólag minőségi eszközöket alkalmazhatnak, amire VAN garancia. Mielőtt szó érné a ház elejét: Garancia lehet nyílt forráskódú termékekre is, csak valakinek azt is auditálni kell azt előtte, mint bármely fizetőset. Azaz egy adott követelményrendszernek meg kellene felelnie. Ha pl. egy free oprendszeres klónozó free termék összepancsolja az NTFS-t, akkor az bizony bukjon csak meg... Lehetetlen nincs, csak le kellene végre ülni _normális szakértőknek_ és megegyezni a felhasználókkal. Ma sokhelyütt divatos, öltönybe bújt, pénzzel kitömött bájgúnárokkal biztos nem lehet semmire se menni... Erre pedig csakis akkor kerülhet sor, - és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb sor kerül rá - ha mi, felhasználók és rendszergazdák kiköveteljük azt magunknak!