- Pontosan milyen kötelezettségeket vállalt ezért a 150 millió forintért az önök cége?

- A szerződés az oktatás szereplői, a közoktatási és felsőoktatási intézmények szoftverellátására és a mögöttes szolgáltatások biztosítására vonatkozik. Ezen intézmények szoftverellátása korábban központilag csak Microsoft termékekkel volt lehetséges, vagyis a kormányzat megvásárolta mindenki számára a cég licenceit, miközben az iskolák csak saját forrás felhasználásával dönthettek más szoftverkörnyezet mellett. Ezt a kört most kibővítették nyílt forráskódú megoldásokkal, és ennek szállítására kötöttük a szerződést. Fontos hozzátenni, hogy nem csak termékek szállítására vonatkozik a megállapodás, hanem az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására is. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert ha új innovatív dolgokat szeretnénk bevezetni, akkor ehhez meg kell adni a megfelelő támogatást az érintetteknek.

- Milyen szolgáltatások vannak a csomagban?

- Alaphelyzetben terméktámogatás, de természetesen oktatás, illetve szükség szerinti helyszíni segítségnyújtás, szakkonzultáció is benne foglaltatik egy bizonyos kereten belül. Mindez azt hivatott elősegíteni, hogy a lehető leggördülékenyebben történjen meg ezen megoldások bevezetése. Egyébként jó néhány intézmény használ már jelenleg is valamilyen nyílt forráskódú megoldást az informatikai infrastruktúrájának megvalósítására. Eddig mindenki a neki tetsző megoldást használta, amivel egyébként semmi baj nincsen, sőt erről szól a szabad választás, de abban az esetben, ha nincsen valamilyen mederbe beleterelve az egész, akkor problémásabb a segítségnyújtás. Most olyan egységes platformot biztosítunk mindenkinek, hogy professzionális szinten lehet valakire számítani, és így talán nagyobb merszük lesz azoknak az iskoláknak, egyetemeknek, főiskoláknak is elindulni ebbe az irányba, akik eddig bármilyen oknál fogva ódzkodtak az open source iránytól. Az egységesítés egyébként kellően széles készleten nyugszik, amiről mindenki meggyőződhet, aki meglátogatja a www.openedu.hu oldalt. Itt részletesen is felsoroljuk azokat a megoldásokat és szolgáltatásokat, amelyeket ebben a keretben el lehet érni.

- Mit javasolnak azoknak az intézményeknek, ahol eddig is használtak például Linuxot, ám nem ugyanazt a disztribúciót, mint amit önök kínálnak? Térjenek át az ULX által biztosított megoldásra?

- Valószínűleg elindulhat egyfajta standardizálás a bejelentésünk hatására, de úgy gondolom, hogy az intézmények maguk döntsék el, hogy ők egy ilyen csomagból szeretnének-e komponenseket használni, vagy maradnak az eddigi megoldásaiknál, és kitartanak az eddigi módszerüknél, hogy az internetről vagy könyvekből keresnek megoldásokat a felmerülő problémáikra. Úgy gondoljuk, korlátlan számú termékhez nem lehet terméktámogatást megfelelő színvonalon nyújtani. Azokat a termékeket, amelyekhez tanácsokat adunk, előzetesen be kell vizsgálnunk, ismernünk kell. Mi ezért egy olyan standard készletet biztosítunk, amelynek magas minőségéről meggyőződtünk, és bátran merjük ajánlani. Ez nem zárja ki, hogy valahol mást használjanak, de ezekre nem nyújtunk jelenleg terméktámogatást. Természetesen ha nagyon nagy érdeklődés lenne egyéb megoldásokra, akkor lehetséges, hogy a jövő évben kiterjesztést kell végrehajtani a szerződésünkben, de mindenképpen úgy gondoljuk, hogy először egy szűkebb körrel érdemes indulni, és arra építve egy magas szintű terméktámogatást nyújtani, hiszen így tudjuk megőrizni a hitelességünket.

- A szerződés szerverekre és munkaállomásokra, illetve „mezei" felhasználókra is vonatkozik?

- Igen. Meg kell különböztetni a közoktatást és a felsőoktatást, mert célzottan a közoktatás és a felsőoktatás számára állítottunk össze olyan csomagokat, amik a tapasztalatunk alapján a leginkább jól használhatók. A közoktatásban a Sulix termékcsaládot kínáljuk, ami egyrészt a szerverekre, másrészt a kliensekre is kiterjed. Ez általános iskolák, szakközépiskolák, gimnáziumok igényeinek figyelembe vételével készült.

- Ez tehát az önök saját disztribúciója?

- Igen. 5-6 éve fejlesztjük, és már most is számos iskola használja, ám ők némi hátrányban voltak, hiszen a szolgáltatásért fizetniük kellett nekünk, miközben a Microsoft termékeit megvásárolta számukra az állam központilag, amiket viszont ők nem használtak ki. Ez nyilvánvalóan pénzpazarló megoldás volt. Most a szerveren olyan informatikai szolgáltatásokat nyújtunk, ami segít a mindennapok során az iskolai hálózatok üzemeltetésében, felügyeletében és növelhető az oktatási folyamatok digitalizáltsága. A Sulix támogatja az órai oktatást, például a diákok képernyői felügyelhetők, megosztható a tanári képernyő, és rendelkezésre áll a dolgozatírás üzemmód, de segíti a rendszer a dolgozatok beszedését és akár otthonról történő javítását, majd a „kiosztást" is.

Az órai munkát támogató megoldások mellett természetesen központi fájlelérés, nyomtatómegosztás, azonosítás stb. segíti a munkát, de még érettségi üzemmód is van a termékben, ami azt jelenti, hogy a rendszer automatikusan egy kattintásra beáll a törvényileg lefektetett érettségi biztonsági előírások szerint és jöhetnek a maturálók. A szerverekhez kapcsolódnak a munkaállomások. Ezeknek nagy előnye, hogy az iskolában automatikusan felismerik a szerverkörnyezetet a bekapcsolás után, és azonnal elérhetők a központi szolgáltatások. Ezenfelül a munkaállomásokra nemcsak egy egyszerű hálózati és operációs rendszer kerül, hiszen emellett még összegyűjtöttünk rengeteg iskolai oktató szoftvert is, 5-10 darabot szinte minden tantárgyból, amelyek egyből felkerülnek a számítógépekre, tehát azonnal igénybe vehetők.

- Egy dologról még kevésbé beszéltünk, a felsőoktatásról.

- Igen. Ez azért érdemel külön szót, mert ott nem specializált termékeket adunk, hiszen a felsőoktatás nagyon sokrétű, azaz nem lehet ennyire célzott termékekkel lefedni. Emiatt általános, az iparágban már elterjedt vállalati szintű nyílt forráskódú termékeket kínálunk, elsősorban a Red Hat megoldásait, és az ezzel jól együttműködő rendszereket. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a felsőoktatási intézmények adatközpontjait, infrastruktúráját, kabinetjeit, valamint az egyéb területeit olyan, a piacon már bizonyított, robusztus megoldásokkal támogassuk, amivel valamennyi igény, szerver operációs rendszer, virtualizáció, adatbázis stb. megvalósítható. Itt más volt tehát a cél és más eszközöket is választottunk hozzá.

- Miért pont a Red Hat?

- Az alapján is választottunk, hogy az elmúlt néhány évben milyen megoldások iránt mutatkozott érdeklődés az egyetemek részéről. Jó pár intézményben már használták ezeket a megoldásokat, tehát sok éves múltja van, de mostanáig gátló tényezők is voltak. Mostantól viszont biztosított az egyenlő esély.

- Egyébként akkor is biztosított a terméktámogatás, ha egy diák az otthonában fel akarja tenni az iskolai disztribúciót, és elakad?

- Természetesen a diák haza is viheti a szoftvert, és ehhez megkapja a szükséges támogatást. Az a cél, hogy a feladatait ugyanolyan környezetben tudja elvégezni, mint amilyenben a számonkérés is lesz. Az egész folyamatot szeretnénk lefedni, mert csak így lehet megszerettetni és könnyűvé tenni a használatot. A SuliX desktop rendszer például hivatalos érettségi platform, most már több éve, vagyis aki Linuxon szeretne érettségizni, és nap mint nap is ezen dolgozik, nem a vizsgán találkozik először ezzel a környezettel.

- Mennyi ideig érvényes a 150 millió forintos szerződés?

- Egy évre szól, vagyis jövő júliusban lesz a felülvizsgálata. Nagyon fontos hozzátenni, hogy az Openedu programban a szoftvereket a szerződés lejártával is tovább lehet használni, legfeljebb a terméktámogatás, a frissítések és egyéb szolgáltatások szűnnének meg a lejártával. Ez valamennyi komponensre igaz. Ez korábban mindig probléma volt a Tisztaszoftver esetében, mert az iskolákat bizonytalanságban tartotta, hogy a kormányzat megújítja-e a Microsoft szerződését, és ha nem így történt volna, le kellett volna törölniük a programot, vagy saját forrásból beszerezniük.

- Ez az összeg egyébként fix, tehát akkor is az említett summa üti az önök markát, ha kevesebb iskola veszi igénybe a lehetőséget a vártnál, és akkor is, ha az érdeklődés várakozáson felüli lesz?

- A célunk az, hogy 100 ezernél több felhasználót érjünk el. Ez biztosan meglesz, sőt mivel ezt az előzetes igények alapján, pesszimista számítások alapján „lőttük be", könnyen meg is haladhatjuk. Ha netán túlmegyünk ezen a mennyiségen, jövőre valószínűleg ennek figyelembevételével változhat a keret, de éven belül ez a mi „kockázatunk", ami persze örömteli helyzet lenne. Elvégre mindannyiunk érdeke, hogy egészséges verseny alakuljon ki az oktatásban, hisz az eddigi, a Microsoftnak kedvező monokultúra fenntartása nem volt szerencsés, mert az árfelhajtó hatású volt és innovációcsökkentő. A verseny az üdvözítendő irány, de szerencsére most ebbe a irányba mozdultunk el.

- Hogyan választották ki az ULX-et? Közbeszerzésen?

- Van már évek óta egy keretszerződésünk az állammal, és ebből a központi keretből történt a lehívás.

- Ha csatlakozni szeretne valaki az Openedu programhoz, hogyan teheti ezt meg?

- Elsősorban az iskola részéről kell egyfajta elkötelezettség. Ez azért is fontos, mert ha a tanuló csatlakozik és ezen szeretne érettségizni, ám az iskola erre nincs felkészülve, akkor nem fog tudni könnyen széllel szemben menni. Jelenleg is van egyébként körülbelül 40-50 iskola, amelyik már a megoldásainkat használja, és itt is úgy történt, hogy az igazgató, az informatikatanár vagy a rendszergazda jóváhagyta. A jelentkezést egyébként a legegyszerűbb az Openedu.hu weboldalon megtenni.

- Mi történik akkor, ha az iskola ragaszkodik a microsoftos környezethez, a diák viszont mindenáron Linux alatt szeretne érettségizni?

- A SuliX hivatalos érettségi platform, ezért az iskola köteles az érettségin ezt a környezetet előállítani, ha a tanuló ezt kéri a listáról. Viszont ha év közben a diáknak nem segítik a munkáját ezzel a platformmal, akkor kevésbé fogja ezt kérni az érettségin, hiszen könnyen elbizonytalaníthatják. Tehát nagyon sok függ a gyakorlatban az iskolai környezettől, a tanárok hozzáállásától, még ha törvényileg, jogilag nem is igaz ez, hiszen az érettségin választani lehet a platformok között. Épp ezért fogunk olyan kampányokat is indítani, ami a hallgatókat célozza, de ez csak egy következő lépés lehet, mert először az informatikában jártas, az iskolában dolgozó személyzetet szeretnénk magunknak megnyerni, akik a folyamatot kellően elő tudják segíteni.

- Korábban az állam kifizette a licenceket a Microsoftnak, aztán az iskolák vagy felrakták maguknak a programokat, vagy nem, de a lényeg az, hogy ez mindenki számára biztosítva volt. Most az iskoláknak dönteniük kell, hogy Linuxot vagy a Microsoft megoldását választják, vagy feltehetik ezt is, azt is?

- Nem kerülnek az iskolák kötelező válaszút elé, tehát lehetőség van bármilyen arányú vegyes környezet kialakításra. Megoldásaink vegyes környezetben is futni tudnak, tehát a választás lehetőségét meghagyjuk mindenkinek, hogy milyen eszközt, Windowst vagy Linuxot használ. Egyébként egy monitoring-rendszert alakítottunk ki, amivel anonim módon figyelemmel kísérhető, hogy mennyien használják ezeket a szolgáltatásokat, és ezekből a mérésekből tudja majd a kormányzat levonni azokat a következtetéseket, hogy mennyire volt megfelelő a konstrukció.

- 100 ezer felhasználót említett, akit pesszimista tervek szerint elérhet a program. Ez hány intézményt jelent körülbelül?

- Nehéz ezt megmondani, hiszen a csatlakozók között feltehetőleg lesznek kisebb és nagyobb iskolák, valamint felsőoktatási intézmények is, amelyekből jóval kevesebb van, viszont a felhasználóik száma jóval magasabb. De becsléseink szerint több száz, akár 300-500 intézmény is csatlakozhat a programhoz.