Magyar szabvány az Office Open XML
Hosszas huzavona után a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) közös technikai bizottsága 2008 tavaszán nyilvánította az Office Open XML-t az ISO és az IEC által is elismert nyílt dokumentumformátummá, mint amilyen például az ODF vagy a PDF. Kezelése innentől az ISO szervezetén belül zajlik, ezáltal a szabvány gyártófüggetlenné vált. A Magyar Szabványügyi Testület korábban ugyancsak a dokumentumformátum szabványosítása mellett foglalt állást, azonban a szavazás eredményét az IBM Magyarország kezdeményezésére utólag érvénytelenítették. A nemzetközi ISO tavalyi döntését követően most a MSzT Informatikai Bizottsága is jóváhagyta az Office Open XML magyar szabványosítását, ami már hivatalosan is rendelkezik Magyar Szabvány számmal (MSZ ISO/IEC 29500-1,-2,-3,-4:2009).
A Microsoft közleménye kiemeli, hogy a korábbi Office-verziók formátumai az informatikai ágazat korábbi felfogását tükrözik, amely szerint az egyes dokumentumokban tárolt információk megjelenítéséhez és módosításához kizárólag az ezeket létrehozó alkalmazások használhatók. Ez a megközelítés ma már a szoftvercég szerint sem tartható fenn; a Microsoft az ECMA-val és az ISO-val való együttműködéssel, valamint a szabványos XML adatleíró nyelv és a ZIP tömörítési technológia alkalmazásával kíván megfelelni a jelenlegi követelményeknek.
Az ODF és az Open XML
A Microsoft szerint az ODF és az Open XML eltérő tervezési céllal jött létre, és nem feltétlenül ugyanazt a felhasználói csoportot célozza meg; az Open XML formátumoknak ezen kívül a Microsoft ügyfeleinek szellemi befektetéseit is védeniük kell az Office dokumentumokkal való kompatibilitás és pontosság szempontjából. A vállalat ezzel együtt hansúlyozza az iparágak és platformok közti együttműködés fontosságát, ide értve a más cégekkel való együttműködési egyezményeket, valamint a standardok és a szellemi tulajdon hatékonyabb licencelését.



Tipikus számítóközpont nem létezik. Az adatközpontok méretben, a beépített szerverek számában, biztonsági szintben, rendelkezésre állási fokban és számos egyéb jellemzőben is különböznek egymástól. A klimatizálás tekintetében azonban többnyire egy uralkodó nézet volt: az álpadlós technológia. Ez a rendszer olyan esetekben válik be, ahol az eszközök teljesítménye és így a hőveszteség kicsi.


0 hozzászólás
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.