Átlagosan néhány százezer évente megfordul bolygónk polaritása: helyet cserél az elektromágneses észak és az elektromágneses dél. E geomagnetikus pólusátforduláshoz hasonlította a technológiai innováció utóbbi időben tapasztalt változását az infokommunikációs szektor egyik legsikeresebb kockázati tőketársaságának vezető partnere, a Netscape-alapító Marc Andreessen (Beyond the PC, The Economist, 2011. október 8.). Amíg korábban a legfejlettebb technológiák többnyire a kormányzati pénzekből gazdagon finanszírozott állami kutatóintézetekből, a nagyszabású katonai kutatási projektekből és a céges ügyfelekre koncentráló nagyvállalatok K+F részlegeiből jöttek ki, majd egy részhalmazuk kisebb-nagyobb módosításokkal lecsorgott a fogyasztói piacra, addig mára ez a tendencia megfordult. A legsikeresebb innovációk manapság a fogyasztói piacon születnek, és csak később ütik át az állami intézmények és a nagyvállalatok falait. Gondoljunk például az okostelefonok, táblagépek, sőt a játékkonzolok lassú, de biztos terjedésére a fejlett világ egészségügyi rendszereiben és hadseregeiben.

A pólusváltás hatásai szintén tetten érhetők az üzleti világban: a kifejezetten üzleti célra fejlesztett technológiák mellett - sőt olykor helyett - a fogyasztói piac sikeres fejlesztései feltartóztathatatlanul megjelentek a munkahelyeken is. A már korábban említett okostelefonok és táblagépek mellett szembeötlő példa erre a közösségi média munkahelyi adaptációja. A Gartner friss tanulmánya (Magic Quadrant for Social Software in the Workplace) részletesen elemzi, hogyan törtek be a nagyvállalatok falai közé a közösségi szoftverek, amelyek egyre több funkciót vesznek át a hagyományos vállalati informatikai rendszerektől, s válnak egyszerre a vállalaton belüli kommunikáció platformjaivá és tartalomkezelő rendszerekké. Itt persze elsősorban nem az ismert publikus közösségi brandek munkahelyi használatáról van szó, hanem az ezek által ihletett, az üzleti használatra optimalizált alkalmazásokról, mint amilyen a Salesforce.com vagy a SocialText.

Külön említést érdemelnek e kontextusban (is) a szoftvert termékből szolgáltatássá transzfiguráló ún. felhőalapú alkalmazások, amelyek szintén a fogyasztói piacról kiindulva hódították meg az üzleti világot. Noha első tömeges felhasználási formája a Hotmail szolgáltatás volt, azóta a cloud computing fókuszában elsősorban az üzleti piac áll.

Mit jelent mindez konkrétan az üzletimobil-alkalmazásokra nézve? Először is azt, hogy véget ért a kor, amikor a vállalati informatikai osztályok egyébként más szempontból jogos megfontolásokra hivatkozva kiválasztanak egy pár eszköz- és szoftvertípust, és ezeket rákényszerítik a vállalat egészére. Amikor a fogyasztói piac felől érkeznek a legizgalmasabb új technológiák, aligha lehet sikeresen előírni a mellettük elavultnak ható munkahelyi IT-rendszerek kizárólagos használatát a munkatársak számára. Ráadásul több tényező is a munkahelyi és a személyes technológiák közötti választóvonal eltűnése felé hat. Ahogy a mobileszközök fekete lyukként magukba szippantanak sok más technológiát - a számítógéptől kezdve a digitális fényképezőgépen és a navigációs rendszeren át szép lassan a pénztárcáig -, növekvő multifunkcionalitásuk szinte minden élethelyzetben hasznossá és nélkülözhetetlenné teszi őket. Másrészt a magánélet és a munka közötti választóvonal a technológia kérdésétől függetlenül is elhalványult. Egyre többet dolgozunk a munkahelyünkön kívül (esténként, hétvégén), ugyanakkor egyre kevésbé egyértelmű, hogy mi az, ami munkának számít a munkahelyen eltöltött időből (munka-e vajon az e-mailezés, a LinkedIn használata, a böngészés vagy éppen ennek a cikknek a megírása?). Ilyen körülmények között azok az eszközök a leghasznosabbak, amelyek zökkenőmentesen kezelik a gyakori átmenetet a munka és magánszféra között.

Habár a beszerzés és a biztonság szempontjaiból az IT-osztályok hatalmát megnyirbáló új helyzet nem ideális, az IT-osztályok kénytelenek belenyugodni, hogy nagyon jó ok nélkül már nem lehet kiszorítani cégeikből a fogyasztói piacon divatos eszközöket és szoftvereket. El kell fogadni a szegényes appválasztékkal bíró és folyamatosan hanyatló BlackBerryk mellett a többi, virágzóbb platformokat futtató mobileszközöket is. A kapuőrség helyett abban játszhat fontos szerepet továbbra is az IT-osztály, hogy megfelelő biztonsági szoftverek fussanak a munkatársak mobileszközein, és ésszerű szabályok irányítsák a dolgozók mobileszköz-használatát.

Amit viszont mindebből egyértelműen nyer az üzleti szféra, az a mobileszközeikkel szabadon engedett munkatársak megnövekedett hatékonysága, a csökkentett adminisztratív holtidőknek és papírhasználatnak köszönhető költségmegtakarítás, a gyorsabb reakcióképesség az ügyfelek irányában és a felpörgött értékesítési ciklus. Röviden, egy agilis, „bárhol, bármikor munkaerő". A mobileszközökre fejlesztett temérdek már létező alkalmazás lehetővé teszi, hogy a munkatársak útközben is hozzáférjenek a belső vállalati rendszerekhez, foglalhassanak tárgyalót, projektort vagy időpontot egymás naptárában, kezük ügyében tartsák az értékesítést és marketinget segítő referenciaanyagokat, prezentációkat, multimédiás anyagokat, bejelentkezhessenek a korábban említett belső vállalati közösségi alkalmazásokba, jóváhagyhassanak megrendeléseket stb. Habár ebben Magyarország még egyáltalán nem jár élen, a világ más részein sok cég saját appkatalógust kínál a munkatársai számára, amiből kedvükre merítve kényelmesebbé tehetik és személyre szabhatják a mindenhova magukkal vitt munkakörnyezetüket. A céges logóval ellátott esernyők, tollak és pólók helyett a logós appok a munkaadói branding előremutatóbb formáját ígérik.

A szerző a Mobilitás és Multimédia Klaszter Iroda igazgatója